Kiszivárgott: Németország csak a kispadot szánná az USA-nak a védelmi fejlesztésekben

Németország 2026 végéig hatalmas összegű, 83 milliárd euró értékű szerződést szeretne megkötni a védelmi iparának fejlesztésére. Ez 32 ezer milliárd forintnak és a tavalyi német GDP 2 százalékának felel meg. A pénzeknek viszont csak 8 százalékát költenék amerikai fegyverekre, a fókuszban az európai ipar áll – derül ki a Politico által megszerzett beszerzési tervből.

Mindez nem lesz ínyére Donald Trumpnak. Amikor júliusban nyélbe ütötték a kereskedelmi egyezséget Ursula von der Leyennel, akkor azt mondta, hogy az EU "több száz milliárd dollár értékű katonai felszerelést fog vásárolni" az USA-tól. A bejelentés után kiadott közös közleményben egyenesen azt írták, hogy az Unió "a katonai és védelmi felszerelések beszerzésének jelentős növelését tervezi az Egyesült Államoktól, az USA kormányának támogatásával és segítségével."

Az azonban már akkor is nehezen látszott, hogy hogyan lehetne nagy mértékben emelni a tőlük történő vásárlásokat.

Az európai NATO tagállamok a fegyvereik 64 százalékát szerezték be a szövetség legnagyobb tagjától 2020 és 2024 közt

a Stockholmi Nemzetközi Béke Kutatóintézet elemzése alapján.

A most nyilvánosságra került terv alapvetően a német parlament költségvetési bizottságának szól és 154 védelmi beruházást tartalmaz, amit idén szeptember és a következő december közti időszakban szeretnének elindítani. A 25 millió eurónál nagyobb értékű szerződések szerepelnek benne, mivel ezek azok, amiket az országgyűléssel engedélyeztetni kell a német törvények szerint. A lista pontjai közül csupán két, igazán sokba kerülő elem az, amiben prominensek amerikai vállalkozók: az 5,1 milliárd eurót kostáló Raytheon MIM-104 Patriot légvédelmi rakéták és indítóberendezések szállítása, illetve a 150 millió euróba kerülő torpedók, amiket a Boeing P-8A repülőgépekhez csatolnak.

Akkor jönnek az európaiak?

Csakhogy a védelmi képességek európai fejlesztése sem zajlik akadálytalanul.

A német-francia-spanyol együttműködésben készülő "Future Combat Air System" (FCAS) program, amely a következő generációs európai vadászgépcsaládot lenne hivatott megalkotni, hónapok óta lényegében áll

– tudósított a helyzetről a Handelsblatt. A projekt célja az volt, hogy a kontinens saját, az amerikai F–35-tel is versenyképes repülőrendszert hozzon létre, ám a két vezető gyártó, a német Airbus és a francia Dassault nem tudott megegyezni az ipari munkamegosztásról.

A Dassault vezetése a repülőgép-fejlesztésben domináns szerepet követel magának, ami Berlinben és a német iparban komoly ellenállást váltott ki. A CDU párt katonai szakértője, Thomas Röwekamp szerint a háttérben nem technológiai, hanem iparpolitikai viták húzódnak, amelyek miatt a közös munka rendre elakad. A helyzet láthatóan zavarja a német vezetést. Friedrich Merz német kancellár előző csütörtökön egy spanyolországi látogatásán azt mondta:

Nem haladunk előre a projektben. A dolgok nem mehetnek így tovább, ahogy jelenleg állnak.

Ezzel az elemzők is egyetértenek. Már csak azért is, mert "ha az FCAS projekt a jelenlegi ütemben fejlődik tovább, 2050-re elavult rendszerünk lesz" - értékelte a helyzetet Michael Santo repülési szakértő. (A projekt tervezett befejezési dátuma 2040.)

Merz azt mondta, hogy az év végéig megpróbálnak megoldást találni, "hogy ez a projekt valóban megvalósulhasson". Iparági körök szerint már októberben döntés születhet.

Egyre komolyabban felmerül a döntéshozókban, hogy feladják a franciákkal való együttműködést. Nagy-Britannia, Olaszország és Japán a saját közös fejlesztésű vadászgép-programjukat (GCAP) viszik előre, és nyitottak lennének további partnerekre – Németország akár ide is beléphetne.

A német iparon belül is egyre erősebben hallatszanak a hangok, hogy Airbusnak új szövetségesek után kell néznie. Felmerült a brit BAE Systems és az olasz Leonardo bevonása, de a svéd Saab is potenciális partner lehet. Stockholm NATO-tagsága és a Gripen-programban meglévő szoros német kapcsolatok új együttműködési lehetőségeket nyithatnak. A két ország védelmi minisztere épp ezekben a napokban egyeztet a közös fejlesztésekről.

Kár lenne elszalasztani egy ilyen lehetőséget

Németország most történelmi lehetőség előtt áll: 83 milliárd eurót fordít védelmi kiadásokra, és ha a pénzek valóban az európai iparra koncentrálnak, az hosszú távon alapjaiban erősítheti a kontinens önálló védelmi képességeit.

Ehhez azonban nulladik lépés, hogy az együttműködés ilyen gyerekbetegségeit, mint amik az Airbus-Dassault ügyben felmerültek, a következő projektjeikben kiküszöböljék.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images