Magyar Péter: a Tisza-kormány bevezeti a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat

Hétfő este harangozta be Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője, hogy kedd reggel a kormányra kerülésük esetén várható "jelentős nyugdíjemelésekről és a tisztes időskort elősegítő további lépésekről" tesz majd bejelentéseket.

A keddi sajtótájékoztatón Magyar Péter mellett Kármán András, a párt adópolitikai és költségvetési politikai szakértője vett részt.

A pártvezető szerint 2010-ben minden huszadik, ma minden negyedik magyar nyugdíjas él a létminimum alatt. 2010-ben az átlagkereset kb. 75%-a volt az átlagnyugdíj, mostanra alig éri el az átlagkereset 50%-át, mert a nyugdíjak elértéktelenedtek. Magyar Péter azt is leszögezte, hogy Magyarország Európa legnagyobb élelmiszer-inflációját szenvedte el az utóbbi években.

Egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt

- állítja Magyar Péter.

Differenciált nyugdíjemelést ígér a Tisza, Magyar Péter elmondása szerint áttekintették a költségvetés helyzetét, hogy miből lesz erre forrás.

27%-ról 5%-ra csökkentené a párt az egészséges élelmiszerek ÁFA-kulcsát, mondta Magyar Péter. A vényköteles gyógyszereket pedig ÁFA-mentessé tenné a Tisza, ez szerintük szintén nagy segítséget jelentene a nyugdíjasoknak.

Nagyon sok intézkedést fog hozni a Tisza-kormány a nyugdíjasokkal kapcsolatban - ígérte Magyar Péter.

• A Tisza bevezeti a Nyugdíjas SZÉP-kártyát, 2,2 millió fő, azaz a nyugdíjasok 97%-a kap majd ilyen juttatást, melyet élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehet majd fordítani. A havi 500 ezer forint fölötti nyugdíjban részesülők azonban nem kapnak majd Nyugdíjas SZÉP-kártyát. A 250 ezer forint alatti nyugdíjasok 200 ezer forintot kapnak, a 250-500 ezer forint közti nyugdíjasok pedig 100 ezer forintot fognak kapni, évente.
• A Tisza Párt bevezeti a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, amennyiben valaki legalább 20 évnyi munkaviszonnyal rendelkezik - ígérte Magyar Péter. Ez 280 ezer főt érint, közülük 160 ezer öregségi nyugdíjast és 120 ezer rokkantnyugdíjast. Ezek az emelések a normál nyugdíjemelésen felül várhatók - mondta a pártvezető. Ez több mint 400 ezer nyugdíjast érint. (A minimálnyugdíj ma 28 500 forint.)
• Sávos extra emelést kapnak a 120-140 ezer forint közti nyugdíjak - ígérte Magyar Péter. 120-125 ezer forint között 12 ezer forinttal, 125-130 ezer forint között 10 ezer forinttal, 130-135 ezer forint között 8 ezer forinttal, 135-140 ezer forint között pedig 6 ezer forinttal nőnének a nyugdíjak. Ez az intézkedés 160 ezer főt érint.
• Megduplázza a Tisza-kormány az időskorúak járadékát. Ez azokat érinti, akiknek nincs 20 évnyi elismert munkaviszonyuk.
• A Tisza 20 ezer új, modern férőhelyet hoz létre korszerű idősotthonokban. 10 ezer férőhelyet államilag támogatott, piaci alapon épülő nyugdíjasházakban, 10 ezer férőhelyet pedig államilag finanszírozott szociális otthonokban hozna létre a párt. A beruházás jelentős részben EU-s forrásokból valósulhat meg, ezért a 400 milliárd forintos beruházás csak 140 milliárd forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek.
• A Tisza 50 százalékkal megemeli az otthonápolási díjakat. Ez az intézkedés 58 ezer embert érint közvetlenül, ebből kb. 40 ezer nyugdíjas és családjuk. Az alap összeget 49 960 forintról 74 940 forintra, az emelt összeget 74 940 forintról 112 410 forintra emelné a Tisza-kormány.

Az ígéretek költségvetési vonzatáról Kármán András beszélt, aki leszögezte, hogy kulcsfontosságú, hogy minden ígéretnek legyen fedezete, mert csak így lesznek fenntarthatók az intézkedések.

• A Nyugdíjas SZÉP-kártya a legnagyobb, évi 350-400 milliárd forintos kiadás.
• A nyugdíjfelzárkóztatás 120 ezer forintra, továbbá a 120-140 ezer forintos nyugdíjak lépcsőzetes emelése, illetve az időskorúak járadékának megduplázása együttesen mintegy 165-170 milliárd forintba kerül évente.
• Az intézményrendszer korszerűsítésénél az első 10 ezer új férőhelyet piaci alapon, állami támogatással, azaz megosztott finanszírozással tervezik, a fenntartásra nem kellene költenie az államnak. A másik 10 ezer, államilag finanszírozott szociális otthon esetében pedig EU-s támogatásokra is pályáznának mind a fejlesztésre, mind a működtetésre, az EU-s támogatás részaránya a legelmaradottabb helyeken akár 85% is lehet. Összességében a 20 ezer új férőhely akár 13 ezer új munkahelyet is teremtene, 4-8 év alatt épülhetne ki a többletkapacitás. 120-200 milliárd lehet az éves költsége ennek a fejlesztésnek, eleinte a fejlesztési költségek lesznek markánsabbak, később pedig a működtetési költségek súlya lesz nagyobb.
• Az otthonápolási díjak emelése 20-25 milliárd forint többletkiadást jelentene.

Az ígért kiadások fedezetéről Kármán András elmondta: ma több száz, akár 500 milliárd forint értékben vannak propagandakiadásai, például nemzeti konzultációk, állami vállalatok hirdetései, ezeket azonnal megvágná a Tisza-kormány, ami megtakarítást eredményezne.

A Tisza zéró toleranciát fog alkalmazni a korrupcióval, túlárazott közbeszerzésekkel szemben,

ez is jelentős megtakarítást fog eredményezni.

A magyar állam GDP-arányos kamatkiadásai az EU élmezőnyében vannak, mert a befektetők magasabb hozamot várnak el a magyar államkötvényektől. Egy hiteles gazdaságpolitikával azonban évről évre százmilliárdos nagyságrendben lehetne kamatkiadást megtakarítani - véli Kármán András. Magyar Péter hozzátette, ez akár ezermilliárd forint is lehet. A lengyelek a magyarnál a GDP 1,5 százalékával alacsonyabb kamatterhet fizetnek - hívta fel a figyelmet Kármán.

Magyarország a vállalatok, köztük külföldi megabefektetések indokolatlan támogatása révén az EU-ban a legnagyobb vállalati támogatást költi el, de ebből a kis- és középvállalkozásoknak alig jut pénz, ezt a rendszert felül kell vizsgálni, átcsoportosítani a pénzeket, és ez megtakarításra is lehetőséget biztosítana - mondja Kármán.

Magyar Péter hozzáfűzte: ha jönnének az uniós források, és javulnának a külső körülmények, akkor évi 3-4%-os gazdasági növekedés lehetne Magyarországon, ez évi 3 ezer milliárd forint többletet jelentene, és a költségvetés pozícióját is javítaná.

A Tisza mindent megtartana, ami jó vagy részben jó

- ígérte Magyar Péter, aki szerint mindenki jobban fog járni a Tisza intézkedéseivel.

Kérdésre válaszolva Magyar Péter elmondta, hogy 2026-ban tervezik megvalósítani a beígért nyugdíjemeléseket, ehhez újra kell tervezni a költségvetést, ami a Tiszának szándékában áll.

Magyar Péter azt is kijelentette: nagyon igazságtalan, hogy a nyugdíjak ennyire elszakadtak a bérektől, ezért hosszú távon érdemes megfontolni, hogy akár a gazdasági növekedés, akár a béremelkedés figyelembevételével történjen a nyugdíjemelés. Kármán András szerint

a legtöbb országban az infláción túl a béremelkedést is figyelembe veszik a nyugdíjemeléseknél, ezeket a legjobb nemzetközi gyakorlatokat kell majd idővel számba venni.

A nyugdíjplafon kapcsán Magyar Péter úgy fogalmazott, ez keveseket érint, alig néhány ezer főt, de megfontolandó.

A nyugdíjemelésről azt mondta, ha beindul a gazdasági növekedés, akkor át lehet térni az inflációkövető emelésről egy tisztes nyugdíjemelésre.

A legnagyobb ellenzéki párt most közzétett, nyugdíjasokat érintő ígéretei jelentős költségvetési hatásokkal járnak, szinte mindegyik tartósan beépülő egyenlegrontó következménnyel. A TISZA közlése szerint ezek az ígéretek 655-710 milliárd forintos költségvetési extra kiadást jelentenek. A lépések mögé tett fedezeti intézkedések sokkal kevésbé állnak stabil lábakon (propagandakiadásokon megtakarítás, közbeszerzések túlárazásának megszüntetése, kamatkiadásokon történő spórolás, megabefektetések támogatásának csökkentése, gyorsabb gazdasági növekedésből fakadó többletforrások), kevésbé tűnnek kidolgozottnak, de főként nem tartós hatásúak.

A jelenlegi kiélezett politikai környezetben (a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok rendkívüli versenyhelyzetet mutatnak) nem meglepő, hogy felpörgött a választási ígérgetéscunami. Az is tény, hogy a kormánypártok kezdték el a parlamenti választások előtti költekezést, ígérgetést (Otthon Start program, nyugdíjasok élelmiszer-utalványa, szja-mentesség az anyáknak, csed-gyes adómentessége, közalkalmazottak lakhatási támogatása, kormánytisztviselői béremelések, beígért szocho-csökkentés, extra kkv-támogatások), a népszerűségjavítás céljából.

Ami az elmúlt hónapokból kiolvasható, és ezt erősíti meg a legnagyobb ellenzéki párt keddi bejelentése, hogy a versengő politikai szereplők minél több választói csoportot igyekeznek megnyerni maguk mögé, akik úgy érezhetik majd, hogy rövid távon nyertesei lesznek bizonyos célzott intézkedéseknek. A politikai versengés közép és hosszú távú következményeit, a költségvetési hiánycél elvétését, a büdzsé esetleges fejreállásának negatív hatásait viszont minden adófizető érezheti majd. Azt is érdekes lesz látni a jövő áprilisi parlamenti választások felé közeledve, hogy a költségvetést érintő kockázatokat mikor és hogyan kezdik el árazni a befektetők és mikor lesznek ezekre a fejleményekre kiélezve a nemzetközi hitelminősítők.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt