Mi állt a szokatlan balatoni invázió mögött?

A szakértők szerint a rendkívüli rajzás hátterében több tényező együttes hatása áll. A 2024 nyár végi algásodás következtében a tó üledékében szokatlanul nagy mennyiségű lárva fejlődött ki. Az enyhe téli időjárás kedvező feltételeket teremtett a lárvák átteleléséhez, míg a viszonylag hűvös májusi időjárás miatt a rajzás csak június közepén indult meg. Ezt követően azonban a meleg időjárás és a bőséges szervesanyag-ellátottság gyors fejlődést biztosított a populációnak.

A rajzás időbeli lefolyása is figyelemre méltó volt

Június közepén kezdődött az első jelentősebb kirepülési hullám, amely júliusra lezajlott. A lerakott petékből azonban gyorsan fejlődött a következő nemzedék, így augusztusban már a második generáció kirajzása kezdődött meg. A rajzási csúcs szeptemberben következett be, amely a Balaton teljes területét érintette, beleértve n

emcsak a Siófoki-medencét, hanem a nyugati partszakaszokat is.

A jelenség leginkább a Siófoki-medence déli partján okozott kellemetlenségeket, ahol a város erős fényei vonzzák a rovarokat, és a széljárás is jellemzően oda sodorja őket. Az idei év különlegessége azonban, hogy a lárvaszám egyenletesen magas volt a Balaton egész területén, így a zavaró rajzások a megszokottnál szélesebb körben jelentkeztek.

Bár az árvaszúnyogok nem csípnek, tömeges jelenlétük turisztikai szempontból is kellemetlenséget okozott a nyári szezonban. Ellepték a világos felületeket, ételekbe hullottak, és kulturális rendezvényeket is megzavarhattak.

A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az árvaszúnyogok

fontos ökológiai szerepet töltenek be a tó életében.

Lárváik az üledékben élnek, algákkal táplálkoznak, rajzásukkal pedig hozzájárulnak a Balaton öntisztulásához, valamint táplálékot biztosítanak halaknak és madaraknak.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet folytatja a megfigyeléseket, és rendszeres tájékoztatást ígér a további fejleményekről.

Címlapkép forrása: Portfolio