Kétségbeesett lépéssel igyekszik pénzhez jutni Oroszország

Oroszország pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy jövő évtől 22 százalékra emeli az általános forgalmi adó kulcsát a jelenlegi 20 százalékról, illetve szélesíti az adózói kört, hogy biztosítsa a háború folytatásához szükséges anyagi forrásokat. A döntés értelmében a vállalati bevételi küszöb 60 millió rubelről 10 millióra csökken, azaz jövőre sokkal több cég kerül az adótörvény hatálya alá. A tárca számításai szerint a magasabb kulcs és a szélesebb bázis együtt évente mintegy 1 ezer milliárd rubel többletbevételt hozhat.

A csomagban emellett szerepel egy szerencsejáték‑szolgáltatókra vonatkozó 5 százalékos illeték, a kis‑ és középvállalkozások többségénél pedig megszűnnek a társadalombiztosítási kedvezmények, és egységesen 30 százalékos járulékot kell fizetniük. A kedvezményes elbírálásra jogosult ágazatok listáját is érdemben szűkíteni fogják.

A pénzügyminisztérium által benyújtott hároméves költségvetési tervet és az adótörvény módosításait a kormány még a héten napirendre veszi, az Állami Duma pedig szeptember 29‑én tárgyalja majd a javaslatot. A legutóbbi áfakulcs‑emelés 2019‑ben történt, vagyis a két módosítás gyors egymásutánban történik.

A döntés hátterében a háborús kiadások megugrása és az olaj‑gázbevételek mérséklődése áll, amely egyaránt feszíti a büdzsét,

ezért az orosz kabinetnek már a civil programok közötti átcsoportosításokat és lefaragásokat is mérlegelnie kell. A tárca szerint több bevételre van van szükség a háborús terhek fedezéséhez, mivel a korábbi évek tapasztalata alapján a tényleges kiadások mindig túllépik a tervezett szinteket.

A féléves felülvizsgálat alapján a 2025‑ös kiadások 42,3 ezer milliárd rubelre, a GDP mintegy 19 százalékára rúgnak, ami 829 milliárd rubellel magasabb a korábbi tervezetnél.

Az idénre tervezett teljes államháztartási hiány a korábbi 0,5 százalékról 1,7 százalékra ugrott, ami sürgetővé teszi a bevételi oldal megerősítését.

A mostani adóemelés viszont nemcsak gazdaságilag, de politikailag is érzékeny, mivel Vlagyimir Putyin elnök tavaly megígérte, hogy 2030‑ig nem kell ilyen lépésre számítani, erről pedig még elnöki rendeletet is aláírt.

A fordulat azt jelzi, hogy a fiskális kényszerek felülírták a korábbi vállalásokat.

A magasabb áfa nagy eséllyel főként a fogyasztói árakban csapódik le, miközben a bázisszélesítés és a járulékkedvezmények kivezetése különösen a kisebb cégek költségeit növeli. Rövid távon ez fékezheti a belső keresletet, ugyanakkor a költségvetési egyensúlyt javíthatja, ha a tervezett többletbevétel ténylegesen befolyik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images