3300 milliárd eurós adósság nyomása alatt: így egyensúlyoz az új vezér a politikai káosz és a piacok között

A kötvénybefektetők egyelőre türelmesek Sebastien Lecornu francia miniszterelnökkel szemben, de ez a türelem véges. A kevesebb mint három hete hivatalban lévő kormányfőnek

úgy kell kezelnie az ország 3300 milliárd eurós adósságát, hogy közben a francia és német 10 éves kötvényhozamok közötti különbség januári csúcsáig emelkedett vissza.

Lecornu kényes egyensúlyozásra kényszerül: egyrészt meg kell nyugtatnia a kiadáscsökkentést ellenző politikai ellenfeleit, másrészt ki kell elégítenie a köztisztviselők igényeit, miközben a befektetők bizalmát is meg kell őriznie. Ha túl enyhe intézkedéseket hoz, a befektetők eladhatják francia kötvényeiket, ha pedig nem tudja átvinni a költségvetést a parlamenten, az újabb politikai válságot okozhat.

A szakértők szerint a piac tolerálná, ha a költségvetési hiány 2026-ra 5% körül alakulna a GDP arányában. Peter Goves, az MFS Investment Management elemzője szerint

ebben az esetben a francia és német kötvények hozamkülönbözete 75-85 bázispont között maradna, szemben a jelenlegi 83 bázisponttal.

A befektetők azonban negatívan reagálnának, ha a terv csak adóemeléseket tartalmazna strukturális kiadáscsökkentések nélkül, vagy ha visszavonnák a korábbi növekedéspárti intézkedéseket, például a nyugdíjkorhatár emelését. A Schroders stratégája, James Bilson szerint a piac 5% körüli hiányt vár, de fontos lesz, hogyan érik ezt el.

A francia kötvényeket egykor a német értékpapírokhoz hasonló biztonságos befektetésnek tekintették, ma azonban a 10 éves francia hozamok az euróövezet második legmagasabbjai. A Fitch Ratings nemrég A+-ra rontotta Franciaország besorolását, ami egy fokozattal alacsonyabb az Egyesült Királyságénál.

Lecornu számára kedvező, hogy az 5% körüli hiánycél összhangban van a Szocialista Párt követeléseivel, amelynek hallgatólagos támogatására szüksége lesz a költségvetés parlamenti elfogadásához.

A szocialisták azonban olyan intézkedéseket is szorgalmaznak, amelyek próbára tennék a befektetői bizalmat, például a nyugdíjreform enyhítését és a vagyonadók jelentős emelését.

A 3%-os hiánycél 2029-ről 2032-re történő kitolása már túl messzire menne. Timothy Graf, a State Street Markets stratégája szerint "2032 olyan, mintha azt mondanánk: soha nem fogjuk megoldani ezt a problémát". Francois Villeroy de Galhau, a Francia Nemzeti Bank elnöke és Pierre Moscovici, az állami számvevőszék vezetője is óva intett a 2029-es határidő újratárgyalásától.

A kiadáscsökkentésekkel szembeni ellenállás erős a választók körében, a szakszervezetek október 2-ától megszorítás-ellenes tüntetésekkel fenyegetnek.

A bizonytalanság árnyékot vet a magánszektorra is, ahol a gazdasági aktivitás szeptemberben öthavi mélypontra süllyedt.

Miután a Nemzetgyűlés kevesebb mint egy év alatt két miniszterelnökét is megbuktatta, Macron elnök új megközelítést alkalmaz Lecornu-vel. A 39 éves kormányfőnek először a költségvetésről kell megállapodnia, és csak ezután nevezheti ki kabinetjét, ami szokatlan sorrend a francia politikában.

A Fidelity International szakértője, Salman Ahmed szerint Lecornu végül keresztülviszi a költségvetést, de a befektetők továbbra is figyelni fogják a további romlás jeleit, és kérdéses, hogy a fokozatosabb konszolidáció fenntartható-e hosszú távon.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images