Perlusz László: eltűnő munkahelyeket hozhat a túl nagy béremelés

A tavaly ősszel kötött bérmegállapodás célja, hogy a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset felét. Egyetértve a szakszervezetekkel, a legkisebb keresetűek bérfelzárkóztatását célzó EU-s irányelv érvényesülését továbbra is fontosnak tartjuk, annak ellenére is, ha azt néhány tagország megtámadta. A bérfelzárkóztatási terv alapjaként a dinamikus gazdasági növekedés áll és ezt is fogadták el az aláíró felek ebben a megállapodásban, amely lehetőséget teremt a legalacsonyabb keresetek fokozott emelésére úgy, hogy versenyképességünket és a foglalkoztatottsági eredményeket megőrizzük – hangsúlyozta Perlusz László.

A tavalyi várakozások a gazdasági helyzet alakulására vonatkozóan azonban mára nagyon sokat romlottak

– emelte ki a VOSZ főtitkára.

A gazdasági növekedés – mint a legalapvetőbb feltétel - tekintetében nem kisebb pályakorrekcióról van szó, hanem valós zuhanásról, egy lényegesen alacsonyabb szinteket jelentő pályáról.

A megvalósuló növekedés idén csak töredéke lesz a tervezettnek és jövőre is messze elmarad az eredetileg várt értékektől.

A bérmegállapodásban 2025-re 3,4%, 2026-ra 4,1%-os GDP növekedést feltételeztünk, ez összhangban volt az optimista piaci várakozásokkal és a 2024 szeptemberi MNB prognózissal is. A ma látható valóság azonban sajnos egészen más:

A versenyképesség egyik fő mutatója a munka hatékonysága, a munka termelékenysége. Ha ez növekedni tud, akkor a dolgozók munkájával növekvő hozzáadott érték egy jelentős része munkabérre fordítható, így a foglalkoztatottak is részesülnek az általuk indukált többlet-bevételből. Sajnos azonban, a tavaly őszi munkatermelékenységi pályaív is messze alulmúlja a terveket, vagyis a termelékenységi szint is töredéke a tavalyi tervben szereplőknek – fejtette ki Perlusz László. Így hatékonyságban is egy alacsonyabb fejlődési ívet láthatunk kibontakozni, vagyis a munkatermelékenység idén sem tud érdemben növekedni:

A gazdaság bővülésének, a létrehozott javak növelésének kulcseleme a beruházás, hiszen ezekkel fejleszthetők a meglévő munkahelyek, sőt, újak – nagyobb hozzáadott értékűek és így magasabb munkabért lehetővé tevők – is létrejönnek. A beruházások alakulása sajnos szintén messze alulmúlja a tavaly őszi várakozásokat, így ebben a tekintetben is erős korlátja a bérköltségek emelésének. A 2024. év végére a 6,5%os csökkenés helyett egy 11% feletti visszaesés következett be, idénre pedig a mérsékelt (3%-os értékre várt) növekedés helyett egy masszív 6% feletti csökkenés valószínűsíthető.

A gyökeresen megváltozott feltételekhez muszáj igazítani a bérfejlesztési folyamatokat is, hogy elkerüljük az egyensúly végzetes felborulását

– vélekedett Perlusz László.

Ha nem a realitásoknak megfelelően cselekszünk, akkor elszálló költségekkel és inflációval, a tartalékaikat elvesztő és a kilátástalanság miatt megszűnő cégekkel és eltűnő munkahelyekkel kell szembenézzünk. Az október második felében folytatódó bértárgyalásoknak ez az igazi tétje - zárta gondolatait a VOSZ főtitkára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images