Figyelj a testedre és tanulj tőle! A korai diagnózis életet ment

A korai daganatfelismerés paradigmaváltása címmel tartott sajtóbeszélgetést az MSD innovatív gyógyszergyártó, ahol Kovács Krisztina, a vállalat orvosigazgatója idézte fel a daganatos betegségek elleni harc fő mérföldköveit. Megemlítette a képalkotás fejlődését, azt, hogy ma már nagyon sok mindent lehet tudni egy-egy daganattípusról a genetikai vizsgálatoknak köszönhetően, közben fejlődtek ezzel párhuzamosan a kezelések is, a sebészet és a sugárterápia (ez alapvetően helyi kontroll és nem mindig optimális elsőként ezzel kezdeni a kezelési sorban), a kemoterápia, a célzott terápiák és az immunterápiák. A jövő kihívásai között említette azt, hogy a cél a gyógyulás vagy a tartós kontroll a rák felet, alacsonyabb toxicitással. De ugyanígy kihívást fog jelenteni a tumor heterogenitása, a szerzett rezisztencia, a mellékhatások kezelése. A daganatos betegségek elleni jövőbeli technológiák már most azonosíthatóak: az engineered sejtes terápiák, az onkolitikus vírusok, bispecifikus antitestek és az AI alapú döntéstámogatás.

Mühl Dorottya, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának klinikai onkológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy

korai felismerés nélkül nincs esély a teljes gyógyulásra.

Szerinte alapvetően három csoportra lehet osztani azokat a betegeket, akik végül hozzájuk kerülnek a klinikára. 40 százalékuk saját magának fedezi fel az intő jelek, tünetek alapján. 30-40 százalékuk szűrővizsgálat után jut el hozzájuk, a fennmaradó betegpopuláció pedig akcidentálisan kerül az orvos elé, például más belgyógyászati panasz és vizsgálat után. Az első csoport nevezhető a leginkább egészségtudatos betegeknek, itt vannak a legtöbben fiatalok arányaiban, mert ők valahogy jobban odafigyelnek a saját testükre, agilisabban járnak utána a kezelési lehetőségeknek. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik viszonylag későn kerülnek az orvos elé és későn diagnosztizálják a daganatot, ilyenkor ugyanis sok esetben már távoli áttételeket is látni lehet, a gyógyulási esélyek pedig csökkennek.

Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke szerint is az első lépés, hogy észre kell venni a bajt, ehhez pedig ismerni kell a testünket. Ha bizonyos szokatlan elváltozások, jelek heteken keresztül fennállnak, akkor mindenképpen szakemberhez kell fordulni - mondta. Arról számolt be, hogy a szűrővizsgálatokon való részvétel a magyarok körében nem kellő magasságú, így nehéz korán diagnosztizálni. Ez igaz még az ingyenes állami szűrőprogramokra is.

Portfolio Private Health Forum 2025

A magyarok egészségéről, az életmód szerepéről, a prevenció fontosságáról is szó lesz a Portfolio szeptember 30-i konferenciáján. Most érdemes regisztrálni!

Információ és jelentkezés

Azt is megosztotta, hogy van lehetősége a betegnek hiteles információkhoz jutni, az egyesületek, a támogató szervezetek segítenek, náluk például még betegségcsoportos foglalkozások is vannak. Nagyon fontosnak tartotta megemlíteni, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen forrásból tájékozódik a beteg.

Ezt követően Kovács Krisztina orvosigazgató vezetésével a beszélgetők a daganatos betegség felismerésének és kezelésének folyamatán mentek végig, sok esetben gyakorlatias megközelítésben.

Mühl Dorottya arra hívta fel a figyelmet, hogy

minden onkológiai kezelés egy hosszú távú folyamat.

Ez pedig kitartást feltételez. Nem csak a kezelés során, hanem a kezelést megelőzően, amikor még nincs a beteg a megfelelő betegúton.

Elmondása szerint az első két alkalom arra elég, hogy kialakuljon egy bizalmi kapcsolat a beteg és a kezelőorvosa között. Azt is leszögezte, hogy ez egy csapatjáték, az orvos és a beteg, valamint az orvosteam körében.

Nincs kezelés csapatmunka nélkül

- hangoztatta a klinikai onkológus, aki szerint a személyre szabott terápia a gyógyulás fontos feltétele. És itt nem csak a gyógyszerre, vagy készítményekre kell gondolni, hanem arra, hogy a kezelőorvosnak arra is tekintettel kell lennie, hogy milyen a beteg családi viszonya, életkora, szociális háttere, milyen gyakran tudja megoldani a beteg a bejárást a kezelésre. Milyen szempontjai vannak a szerve megtartását illetően - sorolta.

A diagnózis alapján a betegek bekerülnek az onkológus elé (ideális esetben az onkológus már látja az igazolt szövettant, és képalkotó vizsgálatok eredményével is rendelkezik), és ezen a ponton ő azt tanácsolja, hogy a beteg ne egyedül érkezzen, mikor az első ilyen beszélgetés, a közlés megtörténik. Rozványi Balázs arról számolt be, hogy ilyenkor a betegek hirtelen más állapotba kerülnek, tudatuk beszűkül, szinte sokkot kapnak.

A beszélgetők elismerték, hogy a mai magyar rendszerben nincs könnyű dolga a daganatos, vagy daganatgyanús betegnek, kitartónak kell lenni a személyre szabott betegút megtalálásában. Rozványi Balázs ezen a ponton megemlítette, hogy náluk nagyon sok panasz csapódik le, ami természetes, hiszen általában a rossz dolgokat osztják meg az emberek másokkal, ha valami jól halad és a tervek szerint, azt ritkábban. A panaszok között gyakran elhangzik, hogy a betegek az első diagnosztikai eredmények után megkapják azt a kijózanító mondatot, hogy "keressen magának egy onkológust". Az egyesület elnöke kiemelte: ha egy beteg nincs időben kivizsgálva, és nem kezdődik meg bizonyos időn belül esetében a kezelés, akkor végső soron ez a beteg többe is kerülhet később a magyar egészségügynek.

A klinikai onkológus ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatalos betegút alapján a háziorvos a területi kötelezettséggel rendelkező ellátóhelyre utalja be a beteget. Azt javasolta Mühl Dorottya, hogy ezen a ponton is szükség van egyfajta egészségtudatosságra és az egyén felelősségére: ne álljon meg ezen a ponton a történet, menni kell tovább a betegút megtalálásában.

Mühl Dorottya pedig arról számolt be, hogy onkológusból sosincs elég, Magyarországon sem, de ez a helyzet főként azért is áll elő, mert egyre több a daganatos beteg idehaza is.

Kovács Krisztina, az MSD orvosigazgatója érdeklődésünkre kifejtette, hogy a gyártó közel 90 klinikai vizsgálatot folytat Magyarországon, és ezek jelentős része onkológiai és belgyógyászati betegségekkel függ össze. Arról is beszámolt kérdésünkre, hogy vannak olyan kezelések, amelyek ma már bizonyos daganattípusok esetén a "standard of care" részét képezik, míg korábban csak klinikai vizsgálatokban volt szerepük. Az orvostudomány fejlődése tehát itt a gyakorlatban is lecsapódik, jobb eredményeket, jobb túlélési arányokat és kedvezőbb gyógyulási folyamatokat lehet ezeknek elérni.

Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával néhány hónappal ezelőtt beszélgettünk a daganatos betegségekről:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images