Lesújtó jelentés látott napvilágot: nagyon rosszul áll az EU, ez az életminőséget is veszélyezteti

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ötévente megjelenő jelentése szerint bár a kontinens jelentős előrelépést tett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás súlyosan károsítja a gazdaság alapjait képező ökoszisztémákat. A jelentés megállapításai aggasztóak: a védett élőhelyek több mint 80%-a rossz vagy nagyon rossz állapotban van, az EU „szénelnyelő” kapacitása egy évtized alatt 30%-kal csökkent, a közlekedésből és élelmezésből származó kibocsátás 2005 óta alig változott, és a tagállamok nem alkalmazkodnak elég gyorsan a szélsőséges időjáráshoz.

Küzdünk a 2030-as céljaink teljesítéséért számos területen. Ez alapvetően veszélyezteti az európaiak jövőbeli jólétét, versenyképességét és életminőségét

- nyilatkozta Leena Ylä-Mononen, az ügynökség ügyvezető igazgatója.

Az EU három vezető környezetvédelmi tisztviselője - Teresa Ribera, Jessika Roswall és Wopke Hoekstra - a jelentés megállapításaira hivatkozva érvelt a klímavédelmi intézkedések folytatása mellett. „A tétlenség költségei hatalmasak, és az éghajlatváltozás közvetlen fenyegetést jelent versenyképességünkre” - mondta Hoekstra, az EU klímabiztosa.

A jelentés szerint a 2030-ra kitűzött 22 konkrét szakpolitikai célból csak kettő - az üvegházhatású gázok kibocsátása és az ózonréteget károsító anyagok - van „nagyrészt megfelelő úton”. Kilenc „nagyrészt nincs megfelelő úton”, a többi pedig vegyes tendenciát mutat. A természeti környezet állapota különösen aggasztó, az EU nem teljesítette a biodiverzitás csökkenésének 2020-ra történő megállítására és visszafordítására vonatkozó célját, és egyetlen biodiverzitási mutató sincs úton a 2030-as célok teljesítéséhez. Az egyik kevés pozitív trend a védett területek növekedése, amely 2022-ben a szárazföld 26,1%-ára és a tenger 12,3%-ára terjedt ki.

A körforgásos gazdaság felé való haladás is gyenge: az újrahasznosítással kielégített anyagigény csak enyhén emelkedett - 2010-ben 10,7%-ról 2023-ban 11,8%-ra.

Az igazi vészjelzés a fogyasztásunk. A fogyasztási szintünk sokkal, sokkal, sokkal magasabb mint kellene

- mondta Tobias Lung, a jelentés társszerzője.

Ylä-Mononen kiemelte Európa levegőminőségének javulását, amelynek köszönhetően a finom részecskék okozta korai halálozások száma 2005 óta nagyjából a felére csökkent. „Emberi életeket mentünk meg ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően. Ez valóban egyértelmű érv a folytatás mellett” - hangsúlyozta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio