Már csak egyetlen EU-tagállam van Magyarország mögött a szegénységi rangsorban

Az Eurostat a napokban közzétette 2024-re vonatkozó átlag- és medián jövedelemadatait, amelyre a lakosság jövedelmi lehetőségeinek, illetve a jövedelmi egyenlőtlenség fontos mérőszámaként tekintenek a közgazdászok. A statisztika az európai országok háztartásainak rendelkezésre álló "nettó", azaz adókkal és járulékokkal csökkentett jövedelmét mutatja háztartásméretre és -összetételre korrigálva.

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy minden rendben van

Nominálisan, forintban nézve Magyarországon az egy főre jutó átlagos jövedelem tavaly 3 668 582 Ft volt, ami 12,7 százalékos emelkedést jelent 2023-hoz képest. Az európai uniós összesített jövedelememelkedés 5,9 százalék volt. A hazánkban tapasztaltnál nagyobb növekedés csak Horvátországban (23,1 százalék), Bulgáriában (21,6 százalék), Romániában (19,0 százalék) és Lettországban (14,0 százalék) volt, azaz Magyarország a rangsor 5. helyét foglalja el.

A lakosság egy tipikus szereplőjét leíró medián értékeket tekintve a helyzet hasonló: Magyarországon az így számított jövedelem 2023-hoz képest 15,8 százalékos növekedést produkálva tavaly 3 364 340 Ft volt. Ebben a kategóriában nagyobb előrelépésre csak Horvátország (25,0 százalék), Bulgária (19,7 százalék) és Románia (19,7 százalék) volt képes. Az összesített uniós emelkedés 4,8 százalék volt.

A dinamika régiós összehasonlításból jól látszik a közép-kelet-európai régió nominális felzárkózása, amelyben az Európai Unióhoz később csatlakozott országok (Románia és Bulgária), valamint az eurót közel két éve bevezető Horvátország vitték a prímet.

Utánuk Magyarország következett, mindkét kategóriában két számjegyű növekedéssel, amely jóval meghaladja a visegrádi régió többi országában (Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban) tapasztaltat.

Hiába növekszik a jövedelem, európai összevetésben a sereghajtók közt vagyunk

A dinamikus hazai jövedelemnövekedés első látásra biztatónak tűnik, ha azonban a jövedelem valós vásárlóerejét (azaz a belőle megvehető termékek és szolgáltatások összességét) tekintjük, az összkép hirtelen óriásit romlik. A jövedelem vásárlóerejének kiszámításához az Eurostat a nominális értékeket korrigálja az országok árszínvonalával és egy mesterséges egységre, vásárlóerő-paritásra (PPS) váltja. Az így kapott jövedelem az Európai Unió átlagos árszínvonalán mutatja a pénz értékét, ami jobb országok közti összehasonlítást tesz lehetővé, mintha csak a devizaváltás történt volna meg.

A magyar háztartások vásárlóerő-paritáson mért átlagos jövedelme 2023-hoz képest csupán 3,2 százalékkal emelkedett, amely a legalacsonyabb volt a teljes Európai Uniót tekintve. Az Unió háztartásai átlagosan 6,4 százalékkal nagyobb jövedelemből gazdálkodhattak tavaly, mint 2023-ban. A rendelkezésre álló bevételek leggyorsabban Horvátországban, Bulgáriában és Romániában nőttek.

Medián értékeket tekintve Magyarország pozíciója ennél kissé jobb: az Eurostat által számított 6,1 százalékos növekedésnél hat ország (köztük Németország, Ausztria, Belgium és Olaszország) is alacsonyabbat produkált. A visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában hazánknál 1-3 százalékponttal gyorsabb, Csehországban pedig 1,35 százalékponttal lassabb emelkedést regisztráltak a tavalyi évben. A hazai változás az európai uniós átlagtól (6,5 százalék) sem maradt el jelentősen, köszönhetően a francia és német gazdaság elmúlt évekbeli lassú bővülésének.

A vásárlóerő-paritásos jövedelem alacsony növekedésében a lassan növő termelékenység és a hazai árszint EU‑átlaghoz viszonyított emelkedése (magasabb relatív infláció) játszott szerepet.

Hazánk rangsorban elfoglalt rossz pozíciója tehát valószínűleg annak köszönhető, hogy az infláció az elmúlt évben tartósan meghaladta az Unió többi államában tapasztaltat, miközben a gazdaság a szerkezeti problémák és a szintén egyensúly alatti termelékenységnövekedés miatt a versenytársaktól elmaradó béreket volt csak képes kitermelni.

A tavalyi kedvezőtlen folyamatok azt okozták, hogy Magyarország továbbra sem tudta érdemben csökkenteni jóléti lemaradását az Európai Unióval szemben.

Legszemléletesebben ezt a medián (azaz lakosság állapotát legpontosabban leíró) vásárlóerő-paritásos jövedelem tükrözi, ahol tavaly Magyarország egyedül Szlovákiát előzte meg az európai rangsorban. Északi szomszédunk esetében ráadásul nem kizárt, hogy az elmúlt években egy statisztikai módszertani változás miatt torzultak a vásárlóerő-paritáson mért mutatók, így előfordulhat, hogy valójában a szlovák lakosság rendelkezésre álló jövedelme nagyobb, mint a magyaré (medián jövedelmet tekintve 200 euró különbség sincs a két ország közt).

Mindez azt jelentené, hogy Magyarország az európai rangsor utolsó helyére csúszott vissza.

Átlagos jövedelmet tekintve a rangsor alja nagyon hasonlóan fest (az egyetlen különbség Románia és Görögország helycseréje), Magyarország itt is utolsó előtti, Szlovákiát megelőzve.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images