Megszólalt Virág Barnabás, mikor jöhet a kamatvágás Magyarországon

A jegybank múlt héten változatlanul hagyta az alapkamatot, amely továbbra is az Európai Unió legmagasabb szintjén, 6,5 százalékon áll. Az MNB indoklása szerint szigorú monetáris politika szükséges az infláció letöréséhez. Éppen nemrég emelték meg kissé a jövő évi inflációra vonatkozó előrejelzésüket, nagyrészt az árrésstopok későbbi kivezetése miatt.

Bár egyes elemzők a forint erősödése és az ezzel járó dezinfláció miatt közelgő lazítást várnak, Virág óvatosságra intett.

Az idő előtti kamatcsökkentés aszimmetrikus kockázatokat hordozna: újraéleszthetné az inflációt és gyengíthetné a pénzügyi piac stabilitását

– mondta a Reutersnek.

Mindez konzisztens az MNB korábbi szigorú retorikájával: a jegybank egyik legfontosabb, negyedévente megjelenő hazai gazdaságot elemző jelentésének sajtótájékoztatóján Balatoni András azt mondta, az inflációt az emlékezetből is ki kell törölni.

További dezinflációra van szükség

Az alelnök emlékeztetett: a szabályozási intézkedésektől megtisztított maginfláció az elmúlt hónapokban 5–6 százalékos sávban mozgott, ami nem felel meg a jegybank 3 százalékos céljának. „További dezinflációra van szükség” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a makacs inflációs várakozások és a megtakarítások év eleji devizába áramlása szintén aggasztó tényezők. Jelen pillanatban a lakosság inflációs várakozásai ott vannak, mint amikor 8 százalék volt az infláció.

Az MNB adatai szerint a lakossági megtakarítások mintegy 20 százaléka devizában van, azonban

2025 első hónapjaiban volt, hogy a 70 százalékot is elérte a devizába vándorló új megtakarítások aránya.

„A stabil és kiszámítható árfolyam-környezet kedvező a magyar gazdaság számára” – mondta Virág, hozzátéve, hogy a forintban vezetett megtakarítások az elmúlt évben jobban teljesítettek, mint a devizaalternatívák.

A jegybank úgy tűnik, hogy egyre fontosabb prioritásának tekinti a forintban történő megtakarítás ösztönzését. Ezt egyrészt Varga Mihály kijelentései is támogatják, aki szerint nem szabad a forint leértékelésére alapozni a növekedés érdekében. Másrészt a központi bank legutóbbi Inflációs jelentésében arra is igyekezett felhívni a figyelmet, hogy milyen jól jártak idén, akik a hazai valutában tettek félre. Egy írásuknak például azt a címet adták, hogy "A forint befektetések nemzetközileg is kiemelkedő hozama hozzájárul a stabilan magas megtakarítási rátához".

Mikor jöhet a lazítás?

Az alelnök szerint az infláció 2026 elejére az MNB 2-4 százalékos toleranciasávjába süllyedhet. Arra a kérdésre, hogy ez megnyithatja-e az utat a kamatcsökkentések előtt, Virág így válaszolt:

A kulcskérdés az lesz, hogyan változik az átárazási magatartás a jövő év elején a jelenlegi, a toleranciasávon kívül eső folyamatokhoz képest. Minden jövőbeli kamatdöntés ettől függ majd.

Címlapkép forrása: Portfolio