Trump politikája miatt özönlenek el a tudósok Amerikából: olyan változás jön, ami évtizedekre meghatározhatja a jövőt

Legalább 85 elismert és feltörekvő tudós hagyta el az Egyesült Államokat 2024 eleje óta, hogy kínai kutatóintézetekben folytassa munkáját - derül ki a CNN összesítéséből. A távozók több mint fele 2025-ben döntött a váltás mellett. A szakértők szerint ez a tendencia várhatóan folytatódni fog, ahogy Washington csökkenti a kutatási költségvetéseket és fokozza a külföldi tehetségek ellenőrzését, miközben Peking növeli befektetéseit a hazai innovációba.

A jelenség egy úgynevezett fordított agyelszívás, amely megkérdőjelezi az USA hosszú távú képességét a legmagasabb szakmai színvonalat képviselő külföldi tudósok vonzására és megtartására.

Ez a képesség eddig az amerikai technológiai és tudományos vezető szerep alapját jelentette a második világháború utáni időszakban. A változás hatással lehet a Washington és Peking közötti versenyre olyan jövőformáló iparágakban, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítástechnika, a félvezetők, a biotechnológia és az intelligens katonai hardverek. A kínai kormány évek óta keresi a módját, hogyan vonzhatna tehetséges nemzetközi tudósokat, köztük azokat a kínai kutatókat is, akik korábban külföldön szereztek diplomát.

Miközben Trump elnök adminisztrációja jelentős csökkentéseket javasol a szövetségi kutatási költségvetésekben, fokozza a kutatások kormányzati felügyeletét, drasztikusan emeli a specializált külföldi munkavállalók H1-B vízumának árát, és nyomást gyakorol az egyetemekre, a kínai egyetemek lehetőséget látnak a helyzetben. Jü Hszie, a Princeton Egyetem szociológiaprofesszora szerint a kínai egyetemek „Trump ajándékaként” tekintenek az amerikai változásokra, amelyek segíthetnek nekik több és magasabb színvonalú tehetség toborzásában.

Új, megerősített és fejlettebb kutatási és képzési programok elterjedését fogjuk látni Kína különböző területein

- nyilatkozta Hszie.

Bár az amerikai kongresszus várhatóan elutasítja a Trump-adminisztráció által javasolt legdrasztikusabb kutatási finanszírozási csökkentéseket a következő pénzügyi évre, az elmúlt hónapok tudományfinanszírozási változásai és a nemzetközi diákok és kutatók vízumkérelmeinek fokozott ellenőrzése már hatással volt az akadémiai laboratóriumokra. Az aggodalmak különösen erősek a Kínához kötődő kutatók körében. A Trump-adminisztráció korábban kereskedelmi alkuként használta a kínai diákok vízumait, júliusban pedig törvényhozók szorgalmazták a Kína Kezdeményezés újraindítását, egy vitatott nemzetbiztonsági programot, amelyet Trump első ciklusa alatt indítottak.

Kína az elmúlt években egyre több tudóst fogadott az USA-ból és a világ más részeiről, ahogy az ország saját tudományos képességei és ambíciói növekedtek.

A jelenlegi amerikai változások jelentős lehetőséget teremthetnek a kínai intézmények számára.

A kínai egyetemek diszkréten keresik meg az USA-ban dolgozó kutatókat. Liu Csün, a pekingi Tsinghua Egyetem statisztika professzora, aki 2024-ben családi okokból tért vissza Kínába a Harvardról való nyugdíjba vonulása után, elmondta, hogy nincs „rendszerszintű kísérlet” az amerikai változások kihasználására, inkább az egyes tanszékek „igyekeznek kihasználni ezeket a lehetőségeket”. A toborzási erőfeszítések egy része online is látható. A Vuhan Egyetem közösségi médiában közzétett bejegyzése „a világ minden tájáról érkező tehetségeket” hívta professzori állásokra. A fizetési rendszer szerint a robotikára, mesterséges intelligenciára vagy hálózati biztonságra összpontosítók kereshetnék a legtöbbet.

Az ilyen ajánlatok, amelyek tartalmazhatnak olyan előnyöket, mint a kutatási finanszírozáshoz való elsőbbségi hozzáférés, bónuszok, lakhatási támogatások és családi támogatás, a kínai kormány „kiemelkedő fiatal tehetségek” számára létrehozott alapjához kapcsolódnak. A Qiming program például csúcsszintű kutatókat igyekszik bevonni Kína kereskedelmi technológiai szektorába, általában doktori fokozattal és külföldi munkatapasztalattal rendelkező jelentkezőket keresve. Egy fejvadász elmondta a CNN-nek, hogy a félvezetőkben tapasztalattal rendelkező szakemberek kiemelt fókuszban vannak Csiangszu tartományban, ahol az egyébként is erős chipgyártó ipar innovációs nyomás alatt áll, miután az USA korlátozta a kritikus technológia exportját.

Kína kormánya is bővíti a kutatók országba vonzásának lehetőségeit. A Qiming program nyáron külön felvételi kört tartott, kizárólag az USA-ból és Európából érkező tehetségek számára. Októbertől új vízumkategóriát vezetnek be fiatal tudományos és technológiai tehetségek számára, az úgynevezett „K vízumot”. Az amerikai kormány évek óta fenyegetésként tekint a kínai tehetségvonzó programokra, az FBI szerint ezek a külföldi technológiák ellopására irányuló erőfeszítések részei. A kínai Ezer Tehetség programot az utóbbi években névlegesen megszüntették, miután a résztvevők intenzív amerikai ellenőrzésnek voltak kitéve.

Kína tehetségmegtartási és -toborzási erőfeszítéseit az ország saját gazdasági felemelkedése és növekvő tudományos teljesítménye is segíti.

2023-ban Kína több mint 780 milliárd dollárt költött kutatás-fejlesztésre, szemben az USA körülbelül 823 milliárd dollárjával.

Hszi Csin-ping kínai vezető tavaly nyáron kijelentette, hogy az ország 2035-re „erős” és önellátó nemzet lesz a tudomány és technológia területén. Ezek az erőfeszítések már most meghozzák gyümölcsüket: Kína ambiciózus űrprogramja tavaly a Hold túlsó oldaláról hozott mintákat, az ország élvonalban van olyan területeken, mint a megújuló energia és a kvantumkommunikáció. Az előrelépések ellenére Kínának még hosszú utat kell megtennie, hogy felzárkózzon az USA-hoz mint kiemelkedő tudományos hatalomhoz. A szakértők rámutatnak, hogy a Kommunista Párt ipar és akadémiai élet feletti ellenőrzése teljesen más légkört teremt, mint ami az amerikai tudomány alapját képezte.

A számok is ezt mutatják: a 2017 és 2019 között az USA-ban tudományos és mérnöki doktori fokozatot szerzett kínai végzősök több mint 83%-a még 2023-ban is az országban élt. Eközben a kínai nyelvtudás nélküli tudósok számára kihívást jelent a Kínába való költözés. Több, a CNN által megkérdezett tudós és szakértő hangsúlyozta, hogy a kutatók számára elsődleges szempont egy olyan hely, ahol békében folytathatják munkájukat - és bőséges finanszírozással.

Ha hibákat követnek el, és elveszítik a legjobb embereket, nem feltétlenül Kína, hanem Európa és más országok javára, az katasztrófa lehet az amerikai egyetemek számára

- mondta Jao Sing-dong, a neves matematikus és Fields-érmes, aki 35 év után nyugdíjba vonult a Harvard Egyetemről, és 2022-ben teljes munkaidős állást vállalt a Tsinghua Egyetemen.

A Kínába költözött tudósok számos okot említettek - közelebb kerülni az idősödő szülőkhöz, érdeklődés egy új szakmai fejezet iránt, hozzájárulni egy új generáció oktatásához. Egy 2023-as kutatás szerint a Kína Kezdeményezés bevezetése után az USA-ban dolgozó kínai származású tudósok távozása 75%-kal nőtt, és a távozó tudósok kétharmada Kínába költözött.

Címlapkép forrása: Shutterstock