Ennek nem mindenki fog örülni: bevezetik a kerítésadót egy magyar városban

A 2015-ben módosított helyi adókról szóló törvény új lehetőségeket nyitott meg az önkormányzatok számára:

egyedi települési adókat vethetnek ki olyan adótárgyakra, amelyeket nem terhel központi adóteher és jogszabály sem tiltja megadóztatásukat.

- jegyezte meg a lap. Ennek köszönhetően jelennek meg olyan innovatív adónemek, mint a

kerítésadó vagy a magas építmények adója.

Balatonfőkajár önkormányzata élt ezzel a lehetőséggel, és 2025. január 1-jétől bevezeték a kerítésadót. A rendelet értelmében az élő sövényen kívüli, épített kerítések után kell adót fizetni, méghozzá folyóméterenként évi 1000 forintot. A döntés különösebb ellenállás nélkül született meg, ami részben annak is köszönhető, hogy a helyi adókból származó bevételek teljes egészében a település költségvetését gyarapítják.

Az adóbevételeket az önkormányzat saját feladataira fordíthatja: közszolgáltatások finanszírozására, működési költségekre vagy fejlesztésekre. A felhasználás módjáról a testület évente köteles tájékoztatni a lakosságot a költségvetési beszámolóban.

Érdekes kérdéseket vet fel a közös kerítések adóztatása. A balatonfőkajári rendelet szerint az ingatlanok területén található összes épített kerítés adóköteles, beleértve az utcafronti, oldalsó és hátsó határolókat is. A közös határkerítéseknél a szomszédjogi szabályok érvényesek a használat és a fenntartási költségek tekintetében, de az adófizetés szempontjából minden tulajdonos a saját telkéhez tartozó határhossz után adózik.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha két szomszédos ingatlan között húzódik egy 10 méteres közös kerítés, mindkét tulajdonosnak külön-külön meg kell fizetnie a 10.000 forintos adót, mivel mindkét ingatlan esetében adóalapot képez ugyanaz a kerítés. Zsombó településen más jellegű egyedi adót vezettek be: a magas építmények adóját. Ez egy fix éves összeg, amely az építmény magasságától függ. Egy 30 méteres építmény után évi körülbelül 1,25 millió forintot, 80 méter feletti magasság esetén pedig már 2,75 millió forintot kell fizetni.

Fontos tisztázni, hogy ez az adónem nem a lakóházakra vonatkozik. A Zsombón bevezetett magas építmények adója kifejezetten azokat a különálló ipari vagy infrastrukturális létesítményeket érinti, amelyek jelentősen kiemelkednek környezetükből, mint például a mobiltelefon-átjátszó tornyok vagy a rádió- és televízióadók antennarendszerei.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images