Ezek most a magyar magánegészségügy legnagyobb kihívásai

A Portfolio Private Health Forum 2025 rendezvényen Fábián Lajos Károly, a TritonLife csoport társ-alapító tulajdonosa és elnöke, valamint a VOSZ társelnöke és Egészségügyi Tagozatának elnöke tartott előadást a magánegészségügy aktuális kihívásairól és jövőjéről.

Fábián hangsúlyozta, hogy az egészségügyben "nincs két szektor", hanem egy egységes rendszerről kell beszélni, amely a betegek érdekeit szolgálja.

A szakember szerint a magánegészségügy jelenleg három fő kihívással néz szembe:

• az inflációval, amely jelentősen növeli a költségeket,
• az orvos- és szakdolgozói hiánnyal,
• valamint a kiszámíthatatlan szabályozói környezettel.

Fábián kiemelte a fogyasztóvédelem, a betegjogok és a betegbiztonság fontosságát a magánegészségügyben.

Van jövője a magyar egészségügynek - De milyen?

A konferencia, "Van jövője a magyar egészségügynek - De milyen?" című panelbeszélgetésén Békássy Szabolcs, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának, alapellátás és fogászati ellátás szekció elnöke, arról beszélt, hogy részben már megszületett a helyes diagnózis az egészségügy problémáira, különös tekintettel a háziorvosi ellátásra.

"Látjuk a háziorvosi ellátással kapcsolatos problémákat, és bizonyos lépések is történtek a problémák kezelését illetően" - mondta Békássy. Példaként említette, hogy az alapellátási körzetek alakításának hatásköre az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) kezébe került.

Az előadó rámutatott, hogy továbbra is számos probléma nehezíti az egészségügy mindennapjait, amelyek mögött finanszírozási és humánerőforrás kérdések állnak. Kiemelte, hogy

talán a legnagyobb probléma az egészségügyi ellátórendszer kórházcentrikus mivolta.

Az előadó optimista az alapellátás jövőjét illetően, mivel számos olyan zajló alapellátás-fejlesztési projektet lát, amelyekben a kollégák rendkívül nagy aktivitást mutatnak. Kiemelte, hogy az elöregedő háziorvosi korfa ellenére van egy innovatív szemlélettel bíró csapat az alapellátásban.

Csernavölgyi István (fekvőbeteg-ellátás szekció) szerint a magánellátás nem versenytárs, hanem alternatíva, amely szabad választást biztosít. Saját példájával illusztrálva elmondta, hogy a gerincsebészet területén a műtétszám duplázásával közel leharmadolták a komplikált gerincműtétek kórházi várólistáit. Ehhez elengedhetetlen a transzparencia (szövődmények, reoperációs ráták nyilvánossága) és az állami együttműködés költséghatékonysági szempontból.

Kirschner András (járóbeteg-ellátás szekció) rámutatott, hogy a magánegészségügy évente mintegy 8 millió orvos-beteg találkozót bonyolít le szervezett keretek között, ezzel jelentősen tehermentesítve az állami járóbeteg-ellátást. Említette továbbá, hogy a magánszektor legális többletforrást visz be az egészségügybe, és magasabb jövedelmet tesz lehetővé az orvosok 20-30%-a számára. A gyors előjegyzés és a kulturált körülmények a magánellátás előnyei, bár a minőségbeli különbséget a betegek kevésbé érzékelik.

Mi lesz a diagnosztikával?

Gyarmati János (diagnosztikai szekció) szerint az egészségügyi rendszer egyik legégetőbb kérdése jelenleg az MR- és CT-szolgáltatások állami kézbe vétele. A magánszolgáltatóktól átvett berendezések és személyzet önmagukban nem jelentenek kapacitásbővülést, sőt bizonyos helyeken még csökkenés is várható, ami a várólisták hosszabbodásához vezethet.

Az átállás ráadásul számos technikai és szervezési nehézséggel jár: a gépcserék hónapokat vehetnek igénybe, így ideiglenesen kieshetnek vizsgálati kapacitások.

Eközben a finanszírozási rendszer sem lett olcsóbb:

míg korábban a magánszolgáltatók a vizsgálatok után járó pontértékek forintosításából gazdálkodtak, addig az állami intézmények most további kompenzációt is kapnak a béremelések miatt, amit végső soron az adófizetők állnak.

A szakemberek attól tartanak, hogy rövid távon a betegek ellátása lassabbá válik, és sokak számára nehezebben lesz elérhető az MR- vagy CT-vizsgálat. Bár hosszabb távon, 3–5 év múlva elképzelhető, hogy stabilizálódik a rendszer, az átmeneti időszak mind a betegek, mind a radiológusok számára bizonytalanságot és feszültséget hoz.

Rádai Tamás (egészségügyi technológia szekció) szerint a magánszolgáltatók betegközpontú szemléletéből az állami szektornak is érdemes lenne tanulnia. Különbségként említette a magánellátásban jellemző partnerségi munkatársi viszonyokat és a hosszú távú hatékonysági szemléletet.

Skorán Ottó (innováció és informatika szekció) az innovációt látja az állami és magánszektor összekapcsolásának kulcspontjaként. Aggodalmát fejezte ki a jelenlegi helyzet miatt: az innovatív kisvállalkozások gazdasági nehézségekkel küzdenek, a kockázati tőkepiac összeomlott, és a források csökkentek. A VOSZ érdekképviselettel és szakmai segítséggel igyekszik növelni a cégek versenyképességét.

Rádai Tamás visszautalt a tavalyi rendezvényre is, ahol már felmerült a kérdés: mennyire reális a kormányzat által akkor bejelentett, 150 milliárd forintos pluszforrás hatása az állami egészségügyi ellátórendszerre. Felidézte, hogy a tavalyi konferencián sokan szkeptikusan fogadták az ígéretet, ő azonban bízott abban, hogy a kormány valóban teljesíti a vállalást.

Pozitív fejlemény, hogy a gazdasági környezet romlása ellenére a kabinet végül valóban biztosította ezt az összeget, és ezzel szakított a korábbi gyakorlattal, amikor mindig csak utólag rendezték a kórházak adósságait

– hangsúlyozta.

Mint mondta, a tavaly nyári–őszi döntés nyomán idén áprilisban kapták meg a kórházak a többletforrást, amely havi 12,5 milliárd forinttal egészítette ki a finanszírozást. Az államtitkárság májusban azt várta, hogy a 60 napon túl lejárt tartozások gyakorlatilag megszűnnek, és év végére az adósságállomány „tolerálható” szinten, mintegy 80 milliárd forintnál áll meg.

Ehhez képest az iparági visszajelzések szerint július végén az állami kórházak fele már hatvan napon túli adósságállománnyal rendelkezett, vagyis a kormányzati célkitűzés nem valósult meg

– tette hozzá. Az előadó szerint ugyan egyes beszállítók valóban érzékeltek némi javulást, de sokan változatlanul komoly kintlévőségekkel küzdenek, amelyek már működési zavarokat is okoznak.

_{Címlapkép forrása: Portfolio}