Mi lesz a bérekkel és a munkaerővel a magánegészségügyben?

Soós Miklós, az Istenhegyi Géndiagnosztika Cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a demográfiai folyamatok közvetlen hatással vannak a szolgáltatói piacra. A születésszám visszaesése miatt kevesebb a magzati rendellenességszűrés, ugyanakkor egyre több a meddőségi kezelés. „Amit elvesztettünk volna a magzati rendellenességszűrésben, azt megnyertük a meddőségi kezelésekben” – fogalmazott.

A páciensek száma így nem csökkent, a pénzügyi eredmények azonban romlottak. Ennek oka a drasztikusan megemelkedett bérkiáramlás, különösen az orvosok, IT-szakemberek és más kulcsfontosságú dolgozók iránti versenyben.

Lassan fölemésztjük önmagunkat, mert olyan verseny van a szakemberekért, hogy egymásra licitálunk olyan összegeket, amiket már nem lehet majd kitermelni

– hangsúlyozta Soós.

A bérekkel kapcsolatban arról az érdekes ellentmondásról beszélt, hogy az asszisztensek az állami szektorban gyakran magasabb és kiszámíthatóbb fizetése, mint a magánegészségügyi szolgáltatóknál, utóbbiaknak gyakran többletmunkát kell vállalniuk, beleértve a túlórákat és a hétvégi műszakokat is, hogy versenyképes fizetést érhessenek el.

Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatójának tapasztalatai szerint sokan nem hiszik el, hogy a magánszektor valóban magasabb bruttó bért kínál, mivel az állami fizetésüket a túlórákkal és ügyeletekkel együtt számolják.

Az orvosok esetében a generációs különbségek is érezhetők. Az idősebbek ragaszkodnak megszokott munkahelyükhöz és csapatukhoz, így pénzzel nehezen csábíthatók el. A fiatalabbak ezzel szemben tudatosabban érvényesítik elvárásaikat, és nyitottabbak a váltásra.

A Dr. Rose Magánkórház a bizonytalanságok ellenére rekordévet zárt, és 1500 négyzetméteres új osztályt nyitott, benne műtőblokkokkal és sterilizálóval. A beruházás mindössze négy és fél hónap alatt valósult meg, ami a cég elkötelezettségét jelzi a növekedés mellett. Ugyanakkor a piaci hangulat borús.

Papik Kornél szerint a járóbeteg-ellátásban nincs tere újabb áremelésnek, a fekvőbeteg-ellátásnál pedig gyakran látni fenntarthatatlanul alacsony árakat.

Csermely Gyula, az RMC Clinics vezérigazgatója arról számolt be, hogy a szülésszám drasztikus csökkenése ellenére a magzati medicina központ forgalma stabil. A belgyógyászat és járóbeteg-ellátás visszaesését az egynapos sebészet erősítésével ellensúlyozzák.

Emellett a költséghatékonyság növelésére modern szoftvereket vetettek be, amelyek lehetővé teszik a beteg- vagy terápiaszintű költségelemzést, és több helyszín összehasonlítását. A bérezési kérdéseknél Csermely a bértranszparencia nemzetközi kihívásaira hívta fel a figyelmet, de hangsúlyozta, hogy náluk a kedvező munkakörnyezet legalább olyan fontos vonzerő, mint a fizetés. Több orvos és nővér is emiatt tért vissza hozzájuk.

AI: az új versenytárs és munkatárs

A digitalizáció és az AI hatása a munkaerőpiacra szintén központi téma volt. Csonka Gábor, az SMP Solutions egészségügyi üzletágvezetője emlékeztetett arra, hogy a nagy technológiai cégek elbocsátásai ellenére egyre nehezebb jó IT szakembert találni. Az AI szerinte nem elveszi a munkát, hanem átalakítja:

Nem az AI fogja a kardiológusok munkáját elvenni, hanem az olyan AI-t használó kardiológusok, akik elveszik azok munkáját, akik nem használják az AI-t.

Bibity Zsolt, az IQVIA Hungary vezérigazgatója úgy látja, hogy az alapszintű adatelemzői munkakörök rövid időn belül megszűnnek. Az AI már most képes SQL-lekérdezéseket írni és alapvető elemzéseket elvégezni. A jövőben az elemzők értéke abban rejlik majd, hogy helyesen tudják használni az AI-t, jó kérdéseket tesznek fel, és képesek a kapott válaszokat értelmezni.

Ez az oktatást is kihívás elé állítja: ha az alapok elsajátítása háttérbe szorul, felmerül a kérdés, hogyan képezhetők ki a jövő szakemberei.

Címlapkép forrása: Portfolio