Nyugdíjguru: csökkenteni is lehetne Magyarországon a nyugdíjkorhatárt

Mire való a nyugdíjkorhatár?

A korhatáremelés indoka, hogy aktív járulékfizetőként éljünk hosszabb ideig, ne nyugdíjasként – mutat rá Farkas András "Nyugdíjguru". Igen ám, de mi van akkor, ha egyes időszakokban a korábbiakhoz képest rövidebb ideig élünk?

Az EU átlagában jelenleg a 65 éves életkorban a férfiak várható további élettartama 19 év, a nőké 21 év.

Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 14,6 év, egy nőé 18,6 év.

Így egy magyar férfi átlagosan 14,6 évig, egy magyar nő 18,6 évig nyugdíjas. (Ha egy nő a Nők40 kedvezménnyel ment nyugdíjba, akkor persze még három-öt évvel hosszabb ideig lesz nyugdíjas.)

Magyarországon a 65 éves életkorukat a férfiak 74%-a, a nők 88%-a éli meg

– hívja fel a figyelmet Farkas András.

S mintha nem lenne elég, hogy hazánkban az uniós átlagtól három-négy évvel elmarad a 65 éves életkorban várható további átlagos élettartam, a balsors tovább kínozza az idősödő magyarokat, hiszen a 65 éves korban egészségben várható további élettartam a nőknél és a férfiaknál egyaránt kevesebb, mint öt év – ezzel Farkas András szerint az EU rangsorának legvégén botladozunk.

Így változhat a jövőben a nyugdíjkorhatár

A következő évtizedekben persze tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, remélhetőleg az egészséges nyugdíjasként élvezett idő is, miután az idős korban várható további élettartam emelkedhet, így az Y generációnak és a náluk is fiatalabb Z és Alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek – hacsak nem akarnak dolgozni mindhalálig.

Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet.

Azok az EU tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé (a 27 tagállamból már 13-an vezették be ezt a megoldást). Ezt javasolja az EU Magyarország számára is, de ennek bevezetéséről egyelőre nincs szó.

Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár. Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 63-69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettartamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében. Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nőtt, de 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvénye lett (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).

Csökkenteni is lehetne a magyarokra vonatkozó korhatárt?

Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban,

semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést

– szögezi le a Nyugdíjguru.

Magyarországon az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így

belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre – sőt, akár egy évvel csökkenteni is lehetne a korhatárt...

A 65 éves életkorban várható további élettartamtól természetesen bármikor függővé tehető a magyar nyugdíjkorhatár alakulása is – állapítja meg a szakértő.

Ez esetben azonban érdemes figyelnünk például a finnekre, mert ők nem racsni-szerűen alkalmazzák a korhatár változtatását (csak nőhet, soha nem csökkenhet), hanem rugalmasan: ha csökkenne egy adott évjárat 65 éves korban várható további átlagos élettartama, akkor a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár is alacsonyabb lenne.

Farkas András úgy véli: az utóbbi évek keserű tapasztalait (pandémia, oltásellenes mozgalom, háborúk eszkalációs fenyegetése, geopolitikai traumák, és így tovább) be kell építeni a nyugdíjkorhatár alakulását szabályozó rendelkezések közé is.

A Nyugdíjguru Portfolio-n megjelent írásai itt olvashatók.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images