Történelmi iparágát is beáldozná az európai ország, hogy dűlőre jusson Trumppal

Svájc az Egyesült Államoknak tett ajánlatában vállalná, hogy befektet az amerikai aranyfinomító ágazatba. A lépés célja a Donald Trump amerikai elnök által múlt hónapban kivetett, 39 százalékos importvám mérséklése és egy átfogó kereskedelmi megállapodás elérése. Bár a svájci kormány véleménye szerint az elmúlt napokban sokat javítottak ajánlatukon, amely immár képes lesz kielégíteni az amerikai igényeket, a Scott Bessent vezette amerikai pénzügyminisztérium nem biztos, hogy elégedett lesz a javaslattal.

Svájc ugyanis a finomítás legkisebb hozzáadott értékű tevékenységét telepítené az Egyesült Államokba, amit könnyen lehet, hogy kritizálni fog a Trump-adminisztráció.

A svájci beruházási javaslat érinti például a londoni 400 unciás rudak újraolvasztását és a New Yorkban kedvelt 1 kilogrammos rudakká öntését.

A svájci exportot jelenleg sújtó 39 százalékos vámteher (amely a fejlett gazdaságok között a legmagasabb) rövid idő alatt is visszafogta a svájci kivitel egy részét és hűti a növekedési kilátásokat. Az USA-val szembeni korábbi kemény kiállás visszaütött, ezért svájci tisztviselők immár az energiától a mezőgazdaságig több területen mérlegelnek engedményeket, miközben az amerikai döntéshozókkal továbbra is zajlanak az egyeztetések.

A javaslattal világ legnagyobb aranyfinomítási központja, a ticinói klaszter került a reflektorfénybe, miután az első negyedévben jelentős aranyszállítmányok indultak New York felé a növekvő világgazdasági bizonytalanság miatt.

Mindez azt eredményezte, hogy a korábbi években relatíve kiegyenlített külkereskedelmi egyenleg idén tavasszal erősen eltolódott és Svájc mintegy 48,6 milliárd franknyi többletet termelt az USA-val szemben.

Ehhez az aranykereskedelem 32,7 milliárd frankkal járult hozzá. Tavaly az aranykereskedelemben az Egyesült Államok hozzávetőleg 3,6 milliárd dolláros többletet ért el Svájccal szemben.

Svájc a brit–amerikai aranyszállítási útvonal egyik fontos köztes pontja, mivel a nemesfém nagy részének átöntése (és kisebb aranytömbök létrehozása) a politikai-gazdasági biztonságáról híres alpesi országban zajlik. A vállalatok szerint ezt amerikai kapacitásbővítéssel lehetne enyhíteni, ami viszont csak elegendő belső kereslet esetén indokolt. Bár a nemesfém árfolyama hétfőn 3 800 dollár fölé ugrott unciánként, egy rúd újraöntésén a finomító csak néhány dollárt keres.

Több svájci finomító közép- és hosszú távú amerikai beruházásokat fontolgat, ám a legalacsonyabb hozzáadott értékű újraöntési üzletág kormányzati támogatás nélkül aligha tartható fenn.

Márpedig a jelenlegi amerikai gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt nincs arra garancia, hogy egy megígért támogatás évekig fennmarad, miközben egyelőre erre vonatkozó Trump álláspontja sem ismert.

A legnagyobb svájci piaci szereplők óvatosan nyilatkoztak: a Valcambi nem lát üzleti alapot új amerikai finomító építésére a telített piac és a méretgazdaságossági korlátok miatt, miközben balernai üzemében évente akár 2 000 tonnát is fel tud dolgozni.

A közeljövőt tekintve az aranyfinomító szektor és Svájc jövője kéz a kézben jár: egy kereskedelmi megállapodás létrejötte csökkentheti az aranyfinomítók adminisztratív költségeit (amelyek idén a bizonytalan gazdasági helyzet miatt nőttek), a jelenlegi kiszámíthatatlan környezet fennmaradása esetén azonban a szektor lemaradhat az éles árversenyben és kormányzati támogatásokra szorulhat.

A tét Svájc számára sem kicsi. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint az USA október végéig szeretné lezárni a kereskedelmi tárgyalásokat, az alpesi országoknak így igyekeznie kell, ha szeretné mérsékelni a gazdaságot egyre inkább veszélyeztető vámok mértékét.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images