Átírja a statisztikai szabályokat a kormány: minden 33. magyar háztartásra vonatkoznak az új előírások

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 2027. évi mikrocenzusról szóló törvénytervezetet. A dokumentum a népszámlálások közötti időszakban végzett nagymintás, mintavételes adatfelvételt szabályozza. A mikrocenzus hagyományosan a népesség és a lakásállomány főbb jellemzőiről ad képet, kiegészítve a népszámlálás adatait. Az új tervezet a már meglévő statisztikai törvényre épül, de számos ponton pontosítja és kiterjeszti az adatgyűjtés és -felhasználás kereteit.

A mikrocenzust 2027. október 1. és november 7. között tartják, a Magyarországon élő lakosság és a lakásállomány 3 százalékát érintve. Ez körülbelül 100–120 ezer háztartást és intézményt jelent.

A most, a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kiadott tervezet szerint a kijelölés a Központi Statisztikai Hivatal matematikai módszereivel történik. Az adatfelvétel internetes önkitöltéssel, telefonon vagy személyes interjúval zajlik, és a válaszadók maguk dönthetnek a módszerről.

Az adatszolgáltatás kötelező, kivéve az egészségi állapotra vonatkozó kérdéseket, amelyek önkéntesek.

A tervezetben újdonság, hogy az adatok már a rögzítés pillanatában álnevesítést kapnak, vagyis a személyekhez köthető azonosítók technikai eljárással leválasztásra kerülnek, és csak a feldolgozási célokhoz, meghatározott ideig állíthatók helyre. Ez összhangban van a GDPR előírásaival, ugyanakkor a KSH lehetőséget kap az álnevesített adatállományok összekapcsolására más nyilvántartásokkal, például az oktatási, szociális, egészségügyi, adó- és ingatlan-nyilvántartásokkal.

Ez a korábbi szabályozáshoz képest jóval szélesebb adatkapcsolási lehetőséget jelent.

A személyekről gyűjtött adatkörök a klasszikus demográfiai jellemzőkön túl kiterjednek az iskolai és szakmai végzettségre, digitális jártasságra, nyelvismeretre, foglalkozásra, munkahelyre, valamint – önkéntes módon – az egészségi állapotra.

A lakások esetében a cím, típus, tulajdonjog, helyiségek száma, alapterület, ellátottság, felszereltség, építési év és falazat szerepel.

Az intézményekről (pl. kollégiumok, szociális otthonok, börtönök) a férőhelyek és a rendeltetés adatai kerülnek be.

A törvénytervezet rögzíti, hogy a mikrocenzus adatai kizárólag statisztikai célra használhatók, és az adatszolgáltatók kötelesek a valóságnak megfelelő információt közölni. A helyesbítés joga a feldolgozás megkezdéséig biztosított, de a KSH elutasíthatja a módosítást, ha az a statisztikai módszertant sértené. Ez egy finomítás a korábbi szabályozásokhoz képest, amelyek kevesebb részletet tartalmaztak a helyesbítési eljárásról.

Fontos változás a digitális megoldások hangsúlya. A törvény a digitális állampolgárságról szóló törvény alapján úgy rendelkezik, hogy a mikrocenzus rendszerében történő online kitöltés nem minősül elektronikus ügyintézésnek, vagyis nincs szükség ügyfélkapus azonosításra.

Ehelyett a válaszadók a KSH által biztosított egyedi azonosítóval férnek hozzá a kérdőívhez.

A tervezet a honvédségi és rendvédelmi intézményekben élők adatfelvételét külön is szabályozza: ezekért az intézetek vezetői felelnek, de a gyűjtött adatokba nem tekinthetnek bele, ez a garanciaelem korábban nem szerepelt ilyen kifejezett formában.

Újdonság az is, hogy a törvény meghatározza az adatfelvételi rendszer üzemzavarára vonatkozó eljárást:

ha a rendszer legalább négy órán keresztül nem elérhető, a határidőt automatikusan meg kell hosszabbítani egy nappal.

Az adminisztratív adatbázisok bevonása eddig is jelen volt a statisztikai adatfelvételekben, de a mostani tervezet kifejezetten részletezi a kapcsolódó nyilvántartásokat. Ide tartoznak többek között a személyi és lakcímnyilvántartás, az idegenrendészeti és menekültügyi nyilvántartások, az oktatási rendszerek (Köznevelési, Szakképzési, Felsőoktatási), a társadalombiztosítási és adónyilvántartások, valamint az ingatlan- és közműnyilvántartás.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images