Itt vannak a Prima Primissima díj 2025-ös jelöltjei

A 2003-ban alapított díj célja, hogy megőrizze a magyar értelmiség szellemi eredményeit, hogy elősegítse a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlődését egy hatalomtól és politikától független kitüntető cím adományozásával, amelynek megkérdőjelezhetetlen értéke van a közvélemény szemében. A díjat gondozó alapítványhoz érkező jelölésekből minden év őszén kategóriánként három, összesen 30 nevet választ ki a kuratórium. Ők már biztosan Prima díjat kapnak, majd az év végi, hagyományosan a vállalkozók napján, vagyis december első péntekjén tartandó gálán derül ki, hogy közülük kik lesznek a legjobbak a legjobbak között, vagyis a Prima Primissima díjasok. A tíz kategória: magyar irodalom; magyar színház-, film- és táncművészet; magyar képző- és iparművészet; magyar tudomány; magyar oktatás és köznevelés; magyar építészet; magyar ismeretterjesztés és média; magyar sport; magyar népművészet és közművelődés; magyar zeneművészet.

„A szeptember minden évben különösen izgalmas időszak a Prima Primissima Alapítvány számára, mivel ekkor készül el a díjra jelöltek listája. A több száz nevezés évről évre azt bizonyítja, hogy nagyon sok művész, tudós, sportoló, újságíró és oktató tudja sikerre váltani a tehetségét, és tud elérni olyan eredményeket, amelyek valódi példaképpé emelik őket. Ez évben is nagy örömmel mutatjuk be a harminc Prima díjast, és hiszünk benne, hogy az ő tudásuk, értékrendjük, kitartásuk egyre többeket ösztönöz arra, hogy tudatosan keressék és meg is találják a saját sikereikhez vezető utat. Azt reméljük, az ő életútjaik sokaknak jelenthetnek iránymutatást és bíztatást”  – emelte ki Dr. Csányi Sándor, aki a kezdetektől a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

A díjat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) támogatásával 2003-ban Demján Sándor alapította, a Prima Primissima Alapítványt 2013-tól az OTP Bank gondozza és finanszírozza. A Prima Primissima díj az elmúlt két évtizedben további díjakkal bővült, a Vármegyei Prima díjat minden vármegyében hárman vehetik át, a Junior Prima díjakat pedig jelenleg öt Társalapító finanszírozza: a Magyar Fejlesztési Bank a tudomány, az MVM Zrt. a zeneművészet, a Docler Holding a népművészet és közművelődés, a KAVOSZ Zrt. az ismeretterjesztés és média, az MBH Bank pedig a színház-, film- és táncművészet terén kiemelkedő fiatal tehetségeket támogatja.

A pénzdíjak  az alábbiak szerint alakulnak:  

• Prima Primissima díj: 20 millió forint;
• Prima díj: 8 millió forint; 
• Junior Prima díj: 3 millió forint;   
• Vármegyei Prima díj: 2 millió forint;
• Vármegyei Prima Közönségdíj, illetve Különdíj: 500 ezer forint; 
• Prima Primissima Közönségdíj, amelynek felajánlója Demján Sándorné Lídia, a Prima Primissimát alapító Demján Sándor özvegye: 20 millió forint.

A 2025. december 5-i gálán a Prima és Prima Primissima díjak mellett a Prima Primissima Közönségdíjat is átveheti valaki, mégpedig az a jelölt, akire a 2025 október végén induló közönségszavazás ideje alatt a legtöbb sms szavazat érkezik. A szavazók közül egy szerencsés nyertes 1 millió forinttal lesz gazdagabb, melyet OTP bankkártyán fog megkapni.

Szavazni ebben az évben is a megszokott módon lehet majd: a jelölt kétjegyű kódját kell telefonon, sms-ben elküldeni a közönségszavazás telefonszámára.

A Prima díjazottak 2025-ös listája

Magyar irodalom

Ladik Katalin, költő

1962-ben kezdett publikálni, első kötete 1969-ben jelent meg. Azóta 22 önálló és 16 idegen nyelvre fordított kötete van. Verseiben gyakran ötvözi a szöveget hanggal és vizualitással, így alkotásai sokszor performansz formájában teljesednek ki. Számos írott költemény, hangköltemény, vizuális vers, színpadi mű, hangjáték, kísérleti zenemű, performance, happening, mail art alkotója és előadója is egyben. A neoavantgárd meghatározó alakjaként tartják számon. Munkáját Kassák Lajos-, József Attila-, Magyarország Babérkoszorú díjjal, Hazám díjjal, A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el. Tagja a Vajdasági Írószövetség, a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társaságának.

Nagy Koppány Zsolt, író, költő, műfordító, szerkesztő

Első verse 8 évesen jelent meg a Brassói Lapokban, első novelláskötetét 2000-ben adták ki. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakán végzett, Budapesten él. Regényeket, novellákat, verseket, humoreszkeket és tárcákat ír, jelentős műfordítói munkássága is. Nemrég jelent meg tizenkettedik könyve (Csak egy apa), de korábbi regényei – Jozefát úr, avagy a regénykedés, Nem kell vala megvénülnöd 2.0 – is nagy sikernek örvendtek. Az emberi lélek extrém élethelyzetekben történő meghasonlásának anatómiája és kórtörténete érdekli, máskor groteszk humoreszkekben ábrázolja szűkebb és tágabb környezetét. Munkásságát József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjjal ismerték el.

Visky András, író, drámaíró

A román kommunista diktatúra üldözöttjeként gyermekéveit internálótáborban töltötte. E személyes múlt meghatározza írásainak témavilágát. A hatalom, a hit, a szabadság kérdéskörei gyakran visszatérnek műveiben. Legismertebb drámája a Júlia, amely meghurcolt anyja történetét dolgozza fel. Kitelepítés c. regénye családja lágeréletét beszéli el. Műveit számos nyelvre lefordították. Stílusát líraiság, spirituális mélység és formai újítás jellemzi. Egyetemi tanár, a Kolozsvári Állami Magyar Színház rezidens dramaturgja. Drámáit magyar, román, brit, szerb, lengyel, bolgár és amerikai színpadokon is bemutatták.

Magyar színház-, film- és táncművészet

Csuja Imre, színművész

1984-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Játszott színpadon Pécsett, Debrecenben, Egerben. 2004 óta az Örkény István Színház művésze. Látható volt többek között Polonius, Samrajev vagy Tigris Brown, Tót Lajos, Galileo Galilei, Eddie Carbone, IV. Henrik, Falstaff és Liliomfi karakterében. Megfigyelhettük alakításait számos hazai filmben: Üvegtigris (Csoki), Valami Amerika 2-3. (Bala), televíziós sorozatban (A mi kis falunk). Hangját több mint 800 filmben hallhattuk, mint például az Egy rém rendes családban Al Bundyként. A Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész versmondóként a nyugatosoktól a kortársakig számos költői életművet felölelő estjeivel járja az országot.

László Zsolt, színművész

1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Dolgozott többek között az Új- és a Nemzeti Színházban, a Vörösmarty Színházban, jelenleg a Radnóti társulatának tagja. Számos klasszikus és kortárs darabban nyújtott emlékezetes alakítást, mint például Lucifer, Bánk bán, Stanley Kowalski, Hamlet, Macbeth, Lear király, Oidipusz. Számos filmben játszott (Kontroll, A napfény íze, Sorstalanság, Hadik), tévéfilmben (Gaudiopolis) és tévésorozatban (Kisváros, Tűzvonalban, Aranybulla, Hunyadi) kapott szerepet. Szinkronizált filmjeinek száma 100 körüli, hangja felismerhető rádióadásokban, rádiójátékokban. A Jászai Mari-díjas színművész a Harmadik Figyelmeztetés zenekar basszusgitárosként játszik.

Vári Éva, színművész

Pályáját a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte, majd 1963-tól a Pécsi Nemzeti Színház meghatározó művésze lett. Első musical főszerepe a My Fair Lady Eliza Doolittle-je volt. Drámai és komikus szerepekben is láthatták. Shakespeare Viharjának Arieljeként és a Macskajáték Orbánnéjaként nyújtott maradandót. Sokoldalúságát klasszikus és modern szerepekben is bizonyította. Volt Várja Csehov Cseresznyéskertjében, legendássá vált a Hat hét, hat tánc című előadásban nyújtott alakítása, felejthetetlen Edith Piafként is. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művészt a televízió Életképek c. sorozatából is országszerte megszerette a közönség.

Magyar képző- és iparművészet

Gaál József, festő-, grafikus- és szobrászművész, MKE egyetemi docens

Művészetét a mitológia, vallás és pszichológia által inspirált figuratív ábrázolás jellemzi. A Magyar Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán végzett. Szobrai és festményei erőteljesen expresszívek, gyakran archaikus, totemisztikus hatásúak. A Munkácsy-díjas művész alkotásait a groteszk, maszkszerű arc szimbóluma jellemzi, amely az emberi lélek mélységeiből feltörő szellemi erők megnyilatkozását ábrázolja. Plasztikái különleges technikával készülnek vasat, fát vagy akár bőrt is felhasználva. Amorf lényei az emberi mulandóságról, az élet esendőségéről szólnak. Munkái helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában és számos magyarországi múzeumban. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Hefter László, üveg- és restaurátor művész

Üvegművészeti alkotásai 50 éve külső- és belsőépítészeti tereket díszítenek. Vonatkozik ez az új művek létrehozására, valamint a régi színes, ólmozott üvegablakok restaurálására. A Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott. A győri Kovács Margit Művészeti Szakiskolában 30 éve megalapította az üvegműves képzést. Pannonhalmán 18 éve egy művészeti és kulturális központot, galériát és üvegművészeti stúdiót alapított, ahol kiállítási lehetőséget kapnak a hazai és nemzetközi művészek. A Ferenczy Noémi- és Megyei Prima díjjal is kitüntetett Érdemes művész színeivel, fényeivel az érzelem és a képzelet szabad játékára helyezi a hangsúlyt. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Pataki Tibor, festő- és grafikusművész

Könyvszobrai világviszonylatban is egyedülállóak. A Munkácsy-díjas festő a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán diplomázott. A 80-as években a papírmunkák foglalkoztatták, amelyekben a hajtogatás lehetőségeit kutatta. Installációkkal, papírnyomatokkal, könyvtárgyakkal, nagyméretű plasztikákkal jelentkezett a kiállításokon, majd az alkalmazott grafikai tevékenység vált intenzívvé munkásságában: kiadványokat, könyveket tervezett, könyvborítókat, illusztrációkat készített. A 90-es évek közepétől művei fő témája a könyv, mint szimbólum, illetve az emberi kapcsolatok leképezésének lehetőségét biztosító vizuális elem. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Magyar tudomány

Prof. Dr. Gósy Mária, nyelvész, fonetikus

Kutatási területei a beszédkutatás, a pszicholingvisztika és az alkalmazott nyelvészet. Elsőként foglalkozott a gyermekek beszédének akusztikai-fonetikai vizsgálatával, különféle beszédjelenségek objektív elemzésével, a beszéd észlelésének folyamataival, kialakította a spontán beszéd megakadásjelenségeinek rendszerét. Kifejlesztette a GMP-diagnosztikát gyermekek beszédfeldolgozásának megítélésére, valamint kollégáival a beszédszintézisen alapuló beszédhallás-vizsgálati módszert, amelyeket a logopédiai és a pedagógiai gyakorlatban használnak. Különféle tárgyakat oktatott hazai és külföldi egyetemeken. A Széchenyi-díjas nyelvésznek 13 könyve és több mint 500 tanulmánya jelent meg.

Prof. Dr. Masszi Tamás, hematológus, belgyógyász szakorvos, klinikaigazgató egyetemi tanár

Számos eredményt ért el a rosszindulatú vérképzőszervi betegségek gyógyításában és az őssejtterápiák fejlesztésében. A korszerű csontvelő-transzplantáció egyik meghonosítója. 1983-ban szerzett orvosi diplomát, az őssejtátültetést Párizsban tanulta. 1996-ban Magyarországon elsőként valósította meg a köldökzsinórvérből származó őssejtek átültetését, valamint az allogén perifériás őssejtekkel történő transzplantációt. Nevéhez fűződik több csontvelő-transzplantációs osztály létrehozása Budapesten. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika igazgatójaként létrehozta a hemopoetikus őssejtátültetés feltételeit az Egyetemen is, célja egy komplex sejtterápiás központ elindítása.

Dr. Pléh Csaba, egyetemi tanár, pszichológus, nyelvész

A pszichológia és a nyelvészet határterületein összehasonlító keretben kutatja a nyelvi megértést. Megismerés és nyelv viszonyát a téri kifejezések segítségével vizsgálva kimutatta a magyar rendszer pszichológiai különlegességét és ennek fejlődési zavarait. Feltárta a mai információtechnológiai eszközök hatását az emberi kapcsolati minták és ismeretszerzési szokások változásaira. A szakma történészeként elemzi a kognitív tudomány gépies, biológiai és társas modelljei egymás követését, a szelekciós modellek szintjeit, a pszichológiai evolúciós szemlélet nemzetközi és magyar történetét. A Széchenyi-díjas tudósnak 20 könyve jelent meg. Az MTA rendes tagja.

Magyar oktatás és köznevelés

Dr. Dráfi Kálmán, zongoraművész, egyetemi tanár

Zongoristák generációit indította el a pályán. 8 tanítványa Junior Prima díjat és egy növendéke Kossuth- és Liszt-díjat kapott. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte. A Liszt Ferenc-díjas és Érdemes művész 1977 óta tanít a Zeneakadémián. 2011–2020 között a Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszék tanszékvezető professzora volt. Mind nemzetközi művészkarrierjének, mind oktatói pályájának fontos állomása volt a Cziffra György által alapított senlisi Liszt Ferenc Auditorium, ahol vezető tanárként segítette a fiatalokat. Folyamatosan tart kurzusokat a Tokyo Gedai Akadémián, a Toho Universityn, az Osaka Ondai Universityn, valamint a Toho University bécsi kihelyezett tagozatán.

Dr. Juhász Árpád, geológus

Természet- és környezetvédelmet népszerűsít tévében, rádióban, könyvekben, cikkekben. Az ELTE-n végzett geológusként. Eddig 31 könyve jelent meg. Meghatározó szerepet játszott a magyar televíziózás legnagyobb oktatási vállalkozásában, a TV Egyetemben. Több száz tudományos műsort készített, dolgozott a Deltában is. 100 ezer fotóval rendelkezik a Föld 109 országáról, 40 órányi filmet forgatott 30 országról. Természetvédő munkájáért Pro Natura, újságírói tevékenységéért Akadémiai és Pethő Sándor-, a főváros természeti értékeinek védelméért Pro Urbe, a magyar táj megismertetéséért Magyar Örökség díjat kapott. Tudományos ismeretterjesztő munkája elismeréseként egy kisbolygót neveztek el róla.

Pataki Klára, gyógypedagógus

Az autisták ügyének elkötelezettje. Logopédusként végzett, később nagyobbik lánya érintettsége miatt elvégezte az autizmus szakot is. Szülőtársaival összefogva életre hívta a Csillag csoportot, amely 9 évig működött a Kolping katolikus iskolában, s ahol a támogatott kommunikáció segítségével tanultak a nem beszélő autisták. Panka a számtalan terápiának köszönhetően rengeteget fejlődött, magántanulóként leérettségizett, futárként dolgozik. Klára és Panka közös könyve, a „Mondanám, de nem megy", erőt és inspirációt ad sok érintettnek. Az elmúlt 10 évben autista-ADHD-s fiatalokkal, felnőttekkel foglalkozik, önismereti csoportokat tart számukra. Az Autikum munkatársa megalakulása óta.

Magyar építészet

Prof. Kertész András Tibor DLA, építészmérnök

Épületei egyszerre praktikusak, esztétikusak és környezetbarátak. Fontos számára a közösségi funkciók kiemelése, ezért gyakran tervez olyan tereket, amelyek ösztönzik a találkozást és a közös használatot. 1979-ben szerezte meg építészmérnöki diplomáját a BME Építészmérnöki karán. Vidéken és a fővárosban, sőt külföldön is megtalálhatók épületei. Az ő tervezése többek között a Balatonfüredi Yacht Club, a Füredliget pavilon, Fóton a 24 tantermes általános iskola, Budapesten a Fehérvári úti Vásárcsarnok, a Budafok piac, a Shopmark bevásárlóközpont, a Hallerkert irodaház, az Infopark E és G épülete is. Szabadidejében az Ybl Miklós- és Pro Architectura díjas építész akvarelleket, kréta- és tollrajzokat is készít.

Szász László, építész

Épületeire a funkcionalitás, a letisztult forma és a környezethez való illeszkedés a jellemző. Pályáját 1977-ben az IPARTERV-ben kezdte Reimholz Péter munkatársaként. 1988–-1991 között a Magyar Építőművészek Szövetsége csereprogramja révén az Egyesült Államokban dolgozott. Ybl- és Pro Architectura díjas. Feleségével, Hajnády Erzsébettel 1997-ben alapították meg a STÚDIÓ’100 építész irodát. Számos ipari, kereskedelmi és lakóépület mellett több, nemzetközi és hazai elismerést elnyert középület valósult meg terveik szerint; a Hard Rock (ma Pullmann) Hotel, a BudaPart Gate, a BSR Center, a Corvin Corner irodaházak, az SAP székház, valamint a Don Bosco Sport- és Közösségi Központ Kazincbarcikán.

Prof. Vasáros Zsolt DLA, építészmérnök, egyetemi tanár

Munkáit a kulturális beágyazottság és a helyi identitás tisztelete vezérli. Múzeumi tárlatokat, kortárs és műemléki épületeket, továbbá régészeti-történeti helyszínek bemutatását szolgáló projekteket is tervezett. A Pro Architectura és Ybl-díjas építész a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara Exploratív Építészeti Tanszékének vezetője. Itthon, Erdélyben, Egyiptomban, Szíriában és Mexikóban kutatások irányítója – fontos számára a komplex szemléletű értékmentés, amelybe diákjait is bevonja. Épületeit díjakkal ismerték el, mint pl. a Rudapithecus Látványtárat és a Liget Budapest Projekt részeként létrejött Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot.

Magyar ismeretterjesztés és média

Szám Katalin, újságíró

A Képmás magazin főszerkesztője és a Média a Családért Alapítvány egyik alapítója. Az ELTE-n általános iskolai, a Janus Pannonius Tudományegyetemen középiskolai tanári diplomát szerzett, majd a Komlósi Oktatási Stúdióban tanult újságírást. 2003-ig több lap munkatársa volt, újságíróként, szerkesztőként és a 18 éves Média a Családért díj egyik létrehozójaként sokat tett azért, hogy a média támogassa a családokat a valódi problémák, megtartó erők, példaértékű megküzdések és a közösségeinkben rejlő lehetőségek megmutatásával. A több mint egy évtizede futó Képmás-estek ötletadója, műsorvezetője, jelenetötleteinek írója. Több szakmai elismerést, köztük Táncsics Mihály-díjat is kapott.

Szilágyi János, rádiós-televíziós újságíró, műsorvezető

A MÚOSZ újságíró iskolában tanult. Pályáját újságíróként kezdte. Karrierje a Magyar Rádióban indult. A Táskarádió volt az első önálló műsora. Halló, itt vagyok! c. műsora 1980 januárjától hétfő esténként jelentkezett, 10 éven át a hallgatók által felvetett témákra mondta el karakteres véleményét. Később a televízióban is ismert lett a Kettesben c. beszélgetős műsorával, amelyben hírességekkel készített őszinte, gyakran provokatív interjúkat. A Szerintem c. műsorban közéleti és társadalmi témákat dolgozott fel beszélgetőpartnereivel. Dolgozott a veszprémi Naplónál, a Kisalföldnél. 2007-től a Story Tv műsorvezetője volt. A Pulitzer-emlékdíjas riporter napjainkban könyveket ír.

Wéber Gábor, televíziós szakkommentátor, újságíró, autóversenyző

Pályafutását az autósport iránti szenvedélye vezérelte. Korábban maga is versenyzett, Európa-kupa bajnok, kétszeres magyar bajnok. Gyakornokként dolgozott a Telesportnál, ahol segédszerkesztő volt. 2002-ben kezdett szakértőként dolgozni az RTL Klub Forma–1-es közvetítésein, majd 2012-től az MTVA szakkommentátora, 2019-től pedig az M4 Sport F1-es vezető kommentátora lett. Szaktudása, elemzései és humoros, mégis informatív stílusa miatt nagy népszerűségnek örvend a nézők körében. Emellett újságíróként és szakíróként is tevékenykedik. Négy könyvet is írt a Forma–1 világáról, annak versenyzőiről és technikai hátteréről vagy éppen szakzsargonjáról. 2023-ban megkapta az év szakkomentátora díjat.

Magyar sport

Biros Péter, olimpiai bajnok vízilabdázó

A vízilabdasport egyik legnagyobb egyénisége. A sportolást úszóként kezdte. 14 éves korában lett vízilabdázó, ami mellett kézilabdázott is. 1997-ben mutatkozott be a válogatottban. Háromszoros olimpiai bajnok, világbajnok, Európa-bajnok, s klubjaival is minden aranyérmet megszerzett, amit csak el lehetett nyerni. Volt horvát és magyar gólkirály, Európa és a világ legjobb játékosa, magyar és nemzetközi fair-play-díjas. A Kemény Dénes vezette magyar válogatott utolsó időszakában csapatkapitány is volt. 2016 januárjában befejezte játékos pályafutását és a következő szezontól az Eger női csapatának vezető edzője, majd a női vízilabda-utánpótlás szövetségi kapitány lett.

Illés Fanni, paralimpikon úszó

Gerincferdülése miatt kezdett úszni, majd szenvedélyévé vált a sportág. Teljesítményével bekerült a paraúszó-válogatottba. 2013 óta a Vasas SC úszója. Öt paralimpiai játékokon képviselte Magyarországot. Londonban 100 méter mellen világbajnok lett, így megszerezte az egyenes kvótát a tokiói nyári paralimpiai játékokra, ahol elsőként ért célba, paralimpiai bajnok lett. A kisfia születése után 2 évvel Párizsban a paralimpián ezüstérmet szerzett. A paralimpiai, világ- és kétszeres Európa-bajnok paraúszónak saját alapítványa van, amellyel a Vasas SC paralimpikon úszóit, a fiatal paraúszókat és családjaikat is támogatja. 2024-ben Vármegyei Prima Közönségdíjban és Különdíjban részesült.

Nyilasi Tibor, labdarúgó, edző, szakkommentátor

Kiemelkedő középpályásként az FTC legendájává vált. 243 bajnoki mérkőzésen 131 gólt szerzett. 1980–81-ben Az év labdarúgója. 1983–1988 között az Austria Wien csapatában játszott, háromszor nyert bajnokságot. 70-szeres magyar válogatott, részt vett az 1978-as, 1982-es világbajnokságokon. Edzői pályafutása során Ezüst- és Bronzérmet, Magyar Bajnoki Címet szerzett, s 3-szor volt Magyar Kupagyőztes. Később sportvezetőként és televíziós szakkommentátorként is ismertté vált. Ezüstcipő, Toldi-vándordíjas, Európa válogatott és az FTC örökös bajnoka. Kiemelkedő sporttevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje Kitüntetését vehette át. 2010–2015 között sportigazgató, 2015-től az MLSZ elnökségi tagja.

Magyar népművészet és közművelődés

Fábián Éva, népi énektanár, énekes, mesemondó előadóművész

Évtizedek óta aktívan őrzi és népszerűsíti a magyar népzenei hagyományokat. 1978-ig a Tolna Megyei Bukovinai Székely Hagyományőrző Csoport énekese. A Kalamajka zenekarral több mint 30 éven keresztül vezette a Molnár utcai táncházat, valamint az Egyszólam Zenekar énekes-gardonos mesemondója volt. Rendszeresen fellép népzenei fesztiválokon és közösségi eseményeken, ahol hiteles előadásmódjával ragadja magával a hallgatóságot. 1999-től az Óbudai Népzene Iskola népi ének tanára, oktatott továbbá a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A hagyományos (élőszavas) mesemondás műfajában mesél, amelynek fortélyait, mesterfogásait tanítja a Hagyományok Háza Magyar népmese – hagyományos mesemondás elnevezésű képzésén.

Kassai Lajos, íjkészítő, lovasíjász

A modernkori lovasíjászat megteremtője. A Kassai-féle lovasíjász módszere 2013 óta Hungarikum. Jelenleg 18 országban 42 nemzetközi bíró képviseli az általa létrehozott rendszert. Öt Guinness világrekordot állított fel, 59 éves koráig nem talált legyőzőre a lovasíjászatban. Lovasíjászat c. könyvét angol, német és orosz nyelven is kiadták. A világ számos országában tartott bemutatókat, többek között Windsorban az angol királyi család előtt. Számos filmben szerepelt és volt tanácsadó, többek között Matt Damonnak volt személyi edzője. Gyakran szólal meg közéleti és kulturális kérdésekben. Harminchét éve építi lovasíjász központját, a Kassai-völgyet, ami minden hónap első szombatján látogatható.

Kovács Norbert „Cimbi”, néptáncos, koreográfus

A táncházmozgalom aktív szervezője. A néptánccal nyolcévesen az Ajka-Padragkút Táncegyüttes vezetője invitálására került kapcsolatba, amelynek 1992-től ő lett a vezetője. Kertészeti tanulmányait néptáncos szakmai képzések követték, s a táncoktatás vált hivatásává. A Népművészet Ifjú Mestere, Örökös Aranysarkantyús táncos közel négyszáz gyereket oktatott a magyarpolányi művészeti iskolában, de Sümegen is volt több csoportja. A Megyei Prima díjas táncos Veszprémben a Veszprém-Bakony Táncegyesületet is vezette, jelenleg pedig a Kiscsőszi Ifjúsági és Felnőtt Táncegyesületet irányítja. A „Cimbi Pajta” közösségi tér megalapítója, vezetője, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület elnöke.

Magyar zeneművészet

Cantemus kóruscsalád

Kórusait hallgatva a hangok tökéletes tisztasága, összecsiszoltsága Kodály szellemét idézi meg. A Nyíregyházi Cantemus Kórus vezető karnagya, a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze, MMA-tag, Prima díjas Szabó Dénes 1975-ben alapította a Cantemus Gyermekkórust. Az abból kinövő Vármegyei Prima díjas kóruscsalád 2004 óta művészeti intézményként működik, immár öt énekkarral: Cantemus Gyermekkar, Pro Musica Leánykar, Cantemus Vegyeskar, Cantemus Fiúkórus és Cantemus Ifjúsági Vegyeskar. Európa és a világ számos országában fesztiválok, versenyek és nemzetközi zenei konferenciák gyakori résztvevői és vendégei. Több elismert magyar kortárs zeneszerző komponált műveket számukra. 1996 óta kétévente Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivált rendeznek.

Horváth Károly „Charlie”, előadóművész, trombitás, gitáros

A Regionális Prima díjas művész karrierje a 60-as években indult a Decca, majd az Olympia együttesben. Ahol az éneklés mellett trombitált is. Az igazi áttörést a 70-es években a Generál együttes hozta meg számára, de közben színészként is látható volt számos magyar filmben. A 80-as évektől külföldön zenélt, majd hazatérve,  a Tátrai Band után sikeres szólókarrierbe kezdett. A Liszt Ferenc-díjas énekes zenei stílusában a jazz, a blues, a soul és a rock elemeit ötvözi sajátos hangzásvilágában. Jellegzetes hangja és érzelmes előadásmódja védjegyévé vált. Eddig csaknem 40 lemeze jelent meg. Több rangos szakmai díjat kapott, Artisjus Életműdíjat, Fonogram és Petőfi Zenei Díjat.

Záborszky Kálmán, karmester, gordonkaművész, a Szent István Filharmonikusok igazgatója

A Zeneakadémián szerzett gordonkaművészi diplomát, tanulmányait a bécsi Zeneművészeti Egyetemen André Navarránál fejezte be. Nevéhez kortárs magyar zeneszerzők – Lajtha, Ránki, Dubrovay – darabjainak ősbemutatói fűződnek. A 2011 óta futó összművészeti-ismeretterjesztő Felfedezőúton című ifjúsági, és a 28 éve műsoron lévő Pastorale családi programsorozat koncepcióinak megalkotója. A Szent István Filharmonikusok igazgatója, művészeti vezetője, vezető karmestere, az Oratóriumkórus karnagya, a Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója és tanára volt 24 évig, jelenleg címzetes igazgatója. Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Kiváló és Érdemes művész, az MMA rendes tagja.