Áttörés a COVID-kutatásban: felfedezték, mi okozza valójában az "agyi ködöt"

A COVID-19 járvány egyik legsúlyosabb következménye a hosszú COVID, amelynek egyik leggyakoribb tünete a kognitív károsodás, közismertebb nevén az "agyi köd". Ez a tünet a hosszú COVID-ban szenvedők több mint 80%-át érinti, jelentősen megnehezítve a mindennapi feladatok ellátását és a munkavégzést.

A Yokohama Városi Egyetem kutatócsoportja Takuya Takahashi professzor vezetésével jelentős előrelépést tett a probléma megértésében. A Brain Communications folyóiratban 2025. október 1-jén megjelent tanulmányukban egy új képalkotó eljárást alkalmaztak, amely lehetővé teszi az AMPA receptorok (AMPAR) sűrűségének közvetlen vizualizálását és számszerűsítését az élő emberi agyban.

Sok az AMPA receptor

A kutatók 30 hosszú COVID-ban szenvedő beteg és 80 egészséges egyén agyi képalkotó adatait hasonlították össze. Az eredmények szerint a betegek agyában jelentősen és széles körben megnövekedett az AMPA receptorok sűrűsége. Ez a megemelkedett receptorsűrűség közvetlen összefüggést mutatott a kognitív károsodás súlyosságával, ami egyértelmű kapcsolatot jelez a molekuláris változások és a tünetek között. Emellett különböző gyulladásos markerek koncentrációja is korrelált az AMPAR-szintekkel, ami a gyulladás és a receptorexpresszió közötti lehetséges kölcsönhatásra utal.

A tanulmány eredményei fontos előrelépést jelentenek a hosszú COVID számos megoldatlan kérdésének kezelésében.

Az AMPAR-ok rendszerszintű növekedése közvetlen biológiai magyarázatot ad a kognitív tünetekre, és potenciális terápiás célpontot jelöl ki. Például az AMPAR-aktivitást elnyomó gyógyszerek életképes megközelítést jelenthetnek az agyi köd enyhítésére. Érdekesség, hogy a kutatócsoport elemzése azt is kimutatta, hogy a képalkotó adatok 100%-os érzékenységgel és 91%-os specificitással képesek megkülönböztetni a betegeket az egészséges kontrolloktól.

Az újonnan kifejlesztett AMPA receptor PET képalkotó technológiánk alkalmazásával új perspektívát és innovatív megoldásokat kívánunk nyújtani a hosszú COVID jelentette sürgető orvosi kihívásra

– jegyezte meg Takahashi professzor. "Eredményeink egyértelműen bizonyítják, hogy a hosszú COVID-dal járó agyi ködöt legitim klinikai állapotként kell elismerni. Ez ösztönözheti az egészségügyi ipart, hogy felgyorsítsa a diagnosztikai és terápiás megközelítések fejlesztését erre a rendellenességre" – összegezte a professzor.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio