Harold James: Trump egy olyan harcba kezdett, amelyet valószínűleg nem fog megnyerni
Gazdaság

Harold James: Trump egy olyan harcba kezdett, amelyet valószínűleg nem fog megnyerni

A változó geopolitika korában sok ország stratégiai tervezése magában foglalja a világban elfoglalt pozícióik fegyverként való alkalmazásának fantáziadús gyakorlatait. Míg Oroszország és Kína mérsékelt sikereket ért el ebben, addig Amerika erőfeszítései máris visszaütöttek - véli Harold james, a Princeton Egyetem professzora, aki a jövő héten a Budapest Economic Forum konferenciánk nemzetközi előadója lesz.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.
Élőben is meghallgathatja Harold James gondolatait október 7-én, a professzor velünk lesz a Marriott Hotelben. Még nem késő megvenni a jegyét!

Oroszország úgy gondolta, hogy az energiafüggőség arra kényszeríti majd Európát, hogy az elfogadja az Ukrajna ellen 2022-ben elindított invázióját, és ez a számítása részben helyes volt: Európa nehezen válik le az orosz olajról. Ráadásul az energiaüzletek állnak Oroszország Indiával és Kínával való kapcsolatai javulásának középpontjában is, ami egy új Amerika-ellenes koalíció gazdasági alapját képezi.

Kína hasonlóan erős helyzetben van, mivel ellenőrzése alatt tartja a stratégiai nyersanyagokat és azok feldolgozását, különösen a ritkaföldfémek és más kritikus ásványi anyagok terén. A gallium és a germánium nemcsak a nem zöld energiát hasznosító technológiák, hanem a LED-ek, az optikai szálak és a nagy teljesítményű elektronikus eszközök kulcsfontosságú összetevője is. Az antimon pedig, amelyet szintén túlnyomórészt Kínából szereznek be, kulcsfontosságú a nagy teljesítményű katonai berendezések gyártásánál, illetve tűzgátlóként is kiemelt szerepe van.

Válaszul Donald Trump amerikai elnök áprilisi "felszabadítási napi" vámbejelentésére Kína újabb korlátozásokat vezetett be hét ritkaföldfémre (a szamáriumra, a gadolíniumra, a terbiumra, a diszpróziumra, a lutéciumra, a szkandiumra és az ittriumra). Azok után, hogy a Trump-kormányzat korábban nem mutatta annak jelét, hogy tisztában lenne ezen ritkaföldfémek fontosságával, szinte azonnal visszakozni kényszerült kereskedelmi háborújának több frontján is.

Az Egyesült Államok igyekezett utánozni az orosz és a kínai stratégiát, felpörgetve az energiatermelést és közpénzeket öntve a ritkaföldfém-kitermelés fejlesztésére. De mindkét erőfeszítése problematikus.

Bár rövid távon növekedhetett az amerikai olaj- és gáztermelés, hosszú távon új beruházásokra lesz szükség a fúrások és csővezetékek terén. És mivel a nem karbonalapú energia határköltségei továbbra is gyorsan csökkennek, az energiavállalatok bölcsen vonakodnak attól, hogy plusz forrásokat fordítsanak a fosszilis energiaforrásokra. Ez azt jelenti, hogy az USA jelenlegi nyomulása e téren kérészéletű lesz.

Harold James
Princeton University, Professor of History and International Affairs
 Tovább

A ritkaföldfémek kitermelésének fejlesztése sokkal inkább indokolható, de az időbe telik. Az 1960-as évektől az 1990-es évekig a dél-kaliforniai Mountain Pass bánya volt a világ egyik fő ritkaföldfémforrása. Az elmúlt évtizedekben azonban csődbe mentek azok az amerikai cégek, amelyek belevágtak ebbe az üzletágba.

A legújabb amerikai ritkaföldfém-kitermelő vállalat, az MP Materials 2017-ben kezdte meg működését, és most azzal biztosította be jövőjét, hogy 400 millió dolláros tőkerészesedést adott a Pentagonnak, amihez a kibányászott ásványokra vonatkozó vásárlási garancia is társul. Bár a trumpi államkapitalizmus megakadályozhatja a cég csődjét, csodákra azonban az sem képes. Az MP kulcsfontosságú beruházása, a 10X Facilty csak 2028-ban vagy később kezdi meg a termelést.

A Trump-kormányzat így kétségbeesésében, hogy valami azonnal hatékonyabbat tegyen, a legkézenfekvőbb és széles körben vitatott eszközhöz, a dollárhoz nyúlt. Még az 1960-as években Valéry Giscard d'Estaing akkori francia pénzügyminiszter elhíresült módon kifogásolta, hogy a zöldhasú globális elsőbbsége „túlzott kiváltságokat” biztosít Amerikának a világgazdaságon belül. Most úgy tűnik, Trump tesztelni akarja ennek a kiváltságnak a határait, még akkor is, ha vannak olyan prioritásai is (például a Fed függetlenségének veszélyeztetése), amelyek aláássák azt.

Régre visszanyúló hagyomány, hogy a nemzetközi valuták különböző és ingatag szerepét mérlegelik. A brit font hosszú ideig tartó dominanciájának elején Walter Bagehot, a The Economist nagyszerű XIX. századi szerkesztője azt írta, hogy a brit pénzügyi rendszer leírásának „legrövidebb és legigazabb módja”, ha azt „a gazdasági erő és a gazdasági kifinomultság messze legnagyszerűbb kombinációjának” nevezzük, amit „a világ valaha is látott”.

Ugyanez az érvelés alkalmazható ma az amerikai dollárra. Amint azt a Nemzetközi Valutaalap nemrégiben megjelent jelentése világossá teszi, a dollár vitathatatlanul a globális pénzügyi rendszer középpontjában áll. A kereskedelem és a pénzügyek folyamatai azonban eltérő sebességgel alakulnak, mivel az előbbi a termelés cseréjétől függ, míg az utóbbi csupán egy platform. Ha egy pénzügyi platformnak problémái vannak, azt le lehet cserélni. A jelentős elveszett (vissza nem téríthető) költségek (sunk cost) nem akadályozták meg, hogy Genova, Antwerpen vagy Amszterdam elveszítse globális pénzügyi központként betöltött szerepét.

Nemzetközi előadások mellett szokás szerint a magyar gazdaság minden aktuális kérdése szóba kerül majd az ősz gazdasági csúcskonferenciáján. Velünk lesznek a magyar gazdaságpolitika irányítói, vállalatvezetők, elemzők, közgazdászok, akik megosztják velünk véleményüket. Foglalja le a helyét az utolsó pillanatban!

Ráadásul könnyebb és sokkal gyorsabb folyamat az, hogy más országok kifejlesztik a dollár alternatíváit, mint Amerikának hirtelen létrehoznia saját ritkaföldfém-iparát. Csak körül kell nézni a világban, hogy olyan valutákat lássunk, amelyeket nem nyomasztanak hatalmas költségvetési problémák, magas hiányok és spirálszerűen növekvő adósságszintek.

Emlékezzünk vissza a Facebook Libra kezdeményezésére, amelyet egy sokkal stabilabb világban egy blokklánc-alapú valuta kialakítására indított el, amelyet különböző valuták kosarához kötöttek volna. Bár ez a törekvés azonnal az USA és az EU ellenállásába ütközött, a megvalósításának nem voltak technikai akadályai.

Míg a múltban valószínűtlennek tűntek, hogy a dollárnak alternatívái – például az euró vagy a jüan – legyenek, a blokklánc lehetővé teszi a világvaluta régi álmának megvalósítását.

A Trump-kormányzat úgy véli, hogy a dollárhoz kötött stablecoinok növelni fogják az amerikai kincstárjegyek és kötvények iránti keresletet, így az USA könnyebben tudja majd jelentős adósságszolgálatát teljesíteni. Bár majdnem minden stablecoin valóban a dollárhoz van kötve, elég lenne egyetlen amerikai pénzügyi válság, vagy akár csak annak a gyanúja, hogy az más erős devizákból (például az ausztrál, a kanadai és a hongkongi dollárból, a norvég és a svéd koronából, valamint a svájci frankból) álló valutakosárhoz kötött coinoknak lendületet adjon. Egy új szintetikus valuta elég fantáziával bíró kibocsátója akár néhány tiszta kriptovalutát is betehetne ebbe a kosárba, és az szinte biztosan tartalmazná a világ legtartósabb monetáris támaszát, az aranyat is.

Trump mindenesetre türelmetlenül igyekszik bebiztosítani Amerika pozícióit a világban. Szereti a gyors eredményeket, és megveti a veszteseket. De annak ellenére, hogy országa bővelkedik tehetséges szakemberekben és leleményességben, egy olyan harcot választott, amelyet valószínűleg nem fog megnyerni. Erről a dollár globális szerepét fenyegető növekvő kockázatok fognak gondoskodni.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Harold James
A Princeton Egyetem történészprofesszora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) történésze. Számos könyv szerzője, amelyek többek között a két világháború közötti Németország vagy az IMF történetével, az európai monetáris unióval, illetve a globalizáció kérdésével foglalkoznak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Holdblog

Vidéken még maradt valaki?

E heti vendégünk Móricz Dani és Cser Tamás. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podcast, Google Podcas

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

2025. október 7.

Otthonteremtés 2025-2026-ban

2025. október 7.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

2025. október 8.

BÉKÉSCSABA - Finanszírozás a gyakorlatban

2025. október 8.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet