Történelmi fordulat készül: Kína olyan összeget kínál Trumpnak, ami minden rekordot megdönt

A kínai tárgyalófelek követelései között szerepel a vámok csökkentése is azon kínai importtermékekre, amelyeket az USA-ban létesített kínai gyárak használnának fel. Ezeket a javaslatokat a múlt hónapban Madridban tartott kereskedelmi tárgyalásokon vetették fel, ahol a felek keretmegállapodást kötöttek a TikTok amerikai működésének fenntartásáról. A kínaiak korábban

az év elején 1 billió dolláros befektetési összeget lebegettek meg, bár a jelenleg tárgyalt potenciális befektetés nagysága nem ismert.

A madridi tárgyalások után Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő megerősítette, hogy a felek megvitatták a kínai vállalatok amerikai befektetési környezetét.

Hszi Csin-ping kínai elnök egy későbbi telefonbeszélgetés során arra kérte Donald Trump elnököt, hogy teremtsen kedvező feltételeket a kínai vállalatok amerikai befektetéseihez. Ez jelentős váltás a korábbi kereskedelmi tárgyalásokhoz képest, amelyek elsősorban az amerikai export növelésére összpontosítottak. Trump elnök jelezte, hogy novemberben találkozni fog Hszi elnökkel egy dél-koreai csúcstalálkozón. Egyelőre nem világos, hogy az amerikai elnök elfogadja-e Kína ajánlatát, bár a források szerint Washington még nem zárta ki ezt a lehetőséget.

Matt Pottinger, az amerikai elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint a kínai befektetések jelentős növekedésének engedélyezése komoly engedmény lenne Peking felé. Szerinte

ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy az Egyesült Államok az Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative - BRI) részévé válna.

Trump második ciklusának kereskedelmi stratégiájában kiemelt szerepet kap az USA gazdasági kapcsolatainak átrendezése, részben jelentős befektetések bevonzásával. Az elnök többször is kijelentette, hogy hivatalba lépése óta 17 billió dollárnyi kötelezettségvállalást vonzott az országba. Egy esetleges 1 billió dolláros vagy nagyobb kínai befektetés messze meghaladná más országok kötelezettségvállalásait. Összehasonlításképpen, az Európai Unió 600 milliárd dolláros, Japán 550 milliárd dolláros, Dél-Korea pedig 350 milliárd dolláros befektetést ígért.

A jelentős kínai befektetések engedélyezése mindkét ország részéről az elmúlt évtized politikájának éles fordulatát jelentené. A kínai befektetések az USA-ban a 2016-os rekordszintű 57 milliárd dollárról 2025 első felére mindössze 2,1 milliárd dollárra csökkentek a Rhodium adatai szerint. Az amerikai Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság (CFIUS) kulcsszerepet játszott a kínai befektetések blokkolásában nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Még idén februárban is Trump egy elnöki memorandumban vádolta Kínát azzal, hogy befektetéseit csúcstechnológiák és szellemi tulajdon megszerzésére használja.

Címlapkép forrása: Lintao Zhang/Getty Images