Az USA sokat veszít az Indiával szembeni kereskedelmi háborújával

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az indiaiak érthető módon felháborodva és aggódva reagáltak az amerikai vámintézkedésre, részben annak súlyossága miatt, de azért is, mert úgy érzik, hogy „ki vannak pécézve”. Trump ugyanis 25%-os extra vámot vetett ki Indiára büntetésként azért, mert az kedvezményes áron vásárol orosz olajat, és ezzel "finanszírozza" Oroszország ukrajnai háborúját – ezt a szankciót pedig Washington nem alkalmazta Kínával és az Európai Unióval szemben, miközben ők szintén importálnak még orosz olajat.

Ezt rövid távon az indiai gazdaság meg fogja szenvedni.

Amerika India legnagyobb kereskedelmi partnere, exportjának 20%-át és a GDP-jének több mint 2%-át fedi le.

Még a gyógyszerekre és az elektronikai termékekre vonatkozó mentességekkel együtt is az USA-ba exportált termékek mintegy kétharmadára 50%-os vám érvényesül. A textilipar, a garnélarák, a gyémánt és az autóalkatrészek – amelyekhez köthető szektorok mind indiai kisvárosokban összpontosuló, munkaigényes ágazatok – várhatóan a legsúlyosabban érintett szektorok közé tartoznak majd. A munkahelyek megszűnése még nehezebbé teszi a fiatal indiaiak számára, hogy produktív munkát találjanak.

Elemzők becslése szerint az amerikai vámok 30-80 bázisponttal fogják csökkenteni India GDP-növekedését. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor India a világgazdaság ritka fénylő pontjainak egyikének számít, mivel az elmúlt évtizedekben a gyenge kereskedelmi adatok ellenére átlagosan évi 6% feletti ütemben növekedett. Amerika központi szerepet játszott ebben a történetben, mind az áruk és szolgáltatások piacaként, mind a befektetések és a technológia forrásaként. Ugyanakkor az amerikai cégek egyre inkább támaszkodnak India versenyképes beszállítói bázisára. Trump vámjai azt a veszélyt jelentik, hogy megszakítják ezt a szimbiózist.

Végső soron az amerikai ellátási láncok számára létfontosságú indiai árukra kivetett magasabb vámok – a bőripari termékektől a precíziós mérnöki munkákig – növelni fogják az amerikai gyártók és fogyasztók költségeit és árait. Tekintettel arra, hogy Trump visszatérését a Fehér Házba részben a Joe Biden elnöksége alatt kialakuló infláció miatti választói düh táplálta, egy ilyen politika valószínűleg önsorsrontó lesz.

A vámok által kiváltott árnyomás alááshatja Trump politikai tőkéjét.

Ugyanilyen rövidlátó intézkedésnek számít az orosz olaj vásárlásának szankcionálása. India kedvezményes áron történő orosz nyersolajimportja mérsékelte a globális olajárakat, ami közvetve a nyugati gazdaságoknak is kedvez. Ezeknek a vásárlásoknak a hirtelen leállítása valószínűleg olyan áremelkedést vált majd ki, amelyet az OPEC és az amerikai palaolajtermelők nem tudnak gyorsan ellensúlyozni. Az emelkedő energiaköltségek szétterjedhetnek az ellátási láncokon, és világszerte felpörgethetik az inflációt, köztük az USA-ban is, ami még inkább aláásná Trump gazdasági programját.

A Trump-kormányzat rosszallása az Indiával szembeni amerikai kereskedelmi deficit miatt figyelmen kívül hagyja a szélesebb körű előnyöket. Ha figyelembe vesszük a befektetési bevételeket, a védelmi célú eladásokat, a jogdíjakat és az oktatási szolgáltatásokat, a mérleg az USA felé billen. Az indiai diákok – akik létszáma jelenleg a legnagyobb az USA-ban tanuló külföldi diákok körében – évente több milliárd dollárdal járulnak hozzá az amerikai gazdasághoz.

Ezen túlmenően az amerikai technológiai cégek az indiai tehetségek folyamatos beáramlásától függenek, míg India a multinacionális vállalatok globális képességközpontjainak (capability centers) hubjává vált, amelyek a vállalati nyereséget azáltal növelik, hogy alacsony költségű IT-támogatást, tervezést, könyvelést, ügyfélszolgálatot és más funkciókat biztosítanak. A vámok azzal fenyegetnek, hogy destabilizálják ezt az egymástól függő ökoszisztémát.

Talán a legfontosabb, hogy hosszú távon sokba fog kerülni Amerikának, ha elveszíti a hozzáférést India növekvő középosztályához, a gyorsan növekvő fogyasztói piachoz, amely 2030-ra várhatóan meghaladja a 800 millió főt.

Végül pedig mély geopolitikai kockázatokat is hordoz az, ha az USA Indiát elidegeníti magától a magas vámokkal.

Az egymást követő amerikai kormányzatok két évtizeden keresztül a Kínával szembeni stratégiai ellensúlyt biztosító partnerként tekintettek Indiára olyan kezdeményezésekkel, mint például a Quad (fokozott titkosszolgálati együttműködés), valamint azzal, hogy India szerepét erősítették az ellátási láncok diverzifikálásában.

A kapcsolatoknak ez a nehezen elért fejlődése most veszélybe került. A Sanghaji Együttműködési Szervezet legutóbbi csúcstalálkozóján Narendra Modi indiai miniszterelnök találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (aki a tervek szerint még idén Újdelhibe látogat) és Hszi Csin-ping kínai elnökkel, demonstrálva India elkötelezettségét a többoldalú szövetségre való törekvés mellett. India Kínához való közeledése pontosan az ellenkezője annak, amit Amerika az indiai-csendes-óceáni térségre vonatkozó stratégiájával remélt elérni. Ahogy Nikki Haley, az USA korábbi ENSZ-nagykövete nemrégiben figyelmeztetett:

Ahhoz, hogy az USA szembenézzen Kínával, Indiában barátra kell lelnie.

Eközben az első öt BRICS-tag – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – kezd összefogni az amerikai hegemónia elleni küzdelem közös célja terén. Trump keménykezű politikája, beleértve a vámokat is, fokozott erőfeszítéseket indított el az alternatív fizetési rendszerek és egyéb megállapodások kidolgozására, amelyek megkerülik a dollárt, és lehetővé teszik a helyi valutákban történő kereskedelmet.

Ha ezen a fronton akár csak részleges előrelépés is történik, annak messzemenő hatása lehet. A dollár globális tartalékvalutaként betöltött státusza az USA számára biztosítja az olcsó hitelfelvétel és a szankcionálás lehetőségét.

A vámok fegyverként való felhasználásával és a feltörekvő hatalmakkal való szembehelyezkedéssel Amerika azt kockáztatja, hogy felgyorsítja a dedollarizációt, és gyengíti a globális kereskedelem és tőkeáramlás feletti befolyását.

Indiának Trump vámjaira az exportpiacok diverzifikálásával és a hazai ipar megerősítésével kell válaszolnia. A szükséges reformok fájdalmasak lehetnek, de segíteni fogják Indiát a nagyobb önállóság elérésében, az ázsiai kereskedelmi kapcsolatok erősítésében, valamint Európában és Afrikában kialakítandó partnerségek bővítésében.

Az USA számára azonban sokkal nehezebb lesz helyreállítani a bizalmat Indiával szemben. A kisebb gazdaságokkal ellentétben, amelyeket geopolitikai következmények nélkül lehet engedményekre kényszeríteni, India lakossága 1,46 milliárd fő, és arra törekszik, hogy nagyhatalom legyen egy többpólusú világban. Nem valószínű így, hogy India egyhamar elfelejti Trump büntetővámjait.

Ahogy az amerikaiak sem fogják egyhamar elfelejteni Trump vámjait. Trump Indiával szembeni vámintézkedése rövid távú politikai előnyöket hozhat, de aláássa az USA hosszú távú érdekeit, mivel elidegenít egy feltörekvő kereskedelmi partnert, a dollárral szembeni alternatív valuták használatát ösztönzi, megzavarja az ellátási láncokat, és veszélyezteti az USA hozzáférését egy fontos piachoz. India alkalmazkodni fog és rugalmasabb lesz, de az USA valószínűleg azt fogja tapasztalni, hogy eltékozolt egy olyan partnerséget, amely gazdasági és geopolitikai érdekeinek előmozdítása terén központi szereppel bír.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Duvvuri Subbarao
Az indiai központi bank kormányzója volt 2008-2013 között.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images