Kikelt a sírból Európa legerősebb országa

Az elmúlt két évben lényegében recesszióban volt Németország, melynek mértékét jól jelzi, hogy a reál GDP lényegében még most is a 2019-es szinten van. Úgy tűnik azonban, hogy idén kedvező fordulat állhat be a német gazdaságban, amit az üzleti szektor hangulata és az állam magatartása egyaránt alátámaszt. A BNP Paribas elemzői szerint a fellendülés már elindult, de a strukturális nehézségek és a vámháború miatt ez egyelőre még nem igazán látszik. Cikkünkben ezen furcsa jelenségnek és a német gazdaság középtávú kilátásainak jártunk utána.

A vámháború ellenére már látszanak a fellendülés jelei

Németország számára jól indult a 2025-ös év: a reál GDP 0,3 százalékkal bővült negyedéves alapon, köszönhetően a Donald Trump vámintézkedései miatti előrehozott megrendeléseknek, az ipari visszapattanásnak és az élénkülő lakossági fogyasztásnak. A magasabb vámok hírére az amerikai vállalatok készleteik feltöltésével válaszoltak (hogy a vámok hatását minél később érezzék), amely fellendítette a német exportot. A külső kereslet által hajtott bővülés az év első három hónapjában oly mértékű volt, amire 2022 nyara óta nem volt példa.

A fellendülés nem volt hosszú életű: Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései nyomán kibontakozó kereskedelmi háború bizonytalan környezetet és magasabb pénzügyi-üzleti kockázatokat teremtett, amelyek lefékezték a növekedést. A visszaesés az export mellett a beruházások és az építőipar teljesítményén látszott leginkább, amit a bizonytalanság miatt elhalasztott projektek okoztak.

A BNP elemzői szerint viszont e téren a német kormány gazdaságélénkítő intézkedései még az év vége előtt előrelépést hozhatnak, amely a piaci szereplőket is optimizmussal tölti el. 2024 decembere és 2025 augusztusa között az Ifo üzleti hangulatindexe 8 egymást követő hónapban emelkedett, ami a kilátások javulását jelzi.

Ezzel együtt a lakossági fogyasztást továbbra is korlátozza a romló hangulat, így

2025 év végén a német GDP ugyanazon a szinten alakulhat, mint ahol 2019 végén volt.

Javul a gazdasági szereplők hangulata

Bár szeptemberben az Ifo kutatóintézet gazdasági hangulatindexe kissé visszaesett (ez a kilátások romlását mutatja),

az idei év felmérései azt mutatják, hogy a gazdaság szereplői egyre optimistábban tekintenek a jövőbe

- még a vámháború bizonytalansága és exportgyengítő hatása ellenére is.

A beszerzésimenedzser-indexek idei kedvező alakulása mellett az egyes szektorok kilátásai is számottevően javultak idén. Az elmúlt évek válságához képest érdemi visszapattanást mutatott a feldolgozóipar, a nagykereskedelem, az építőipar, a textil- és gyógyszeripar, valamint a közlekedési eszközök gyártása (az autóipart leszámítva).

2024 végén az Ifo kutatóintézet által monitorozott gazdasági szektorok közül három helyzete volt kedvező, ez a szám mostanra 8-ra emelkedett. A BNP Paribas közgazdászai úgy vélik, hogy a gazdasági aktivitás folyamatosan élénkül, a harmadik negyedévben 0,1 százalék, míg az év utolsó három hónapjában 0,3 százalék lehet a bővülés negyedéves alapon. A német parlament által elfogadott kormányzati beruházások várhatóan már az idén is javíthatják a gazdaság teljesítményét,

jövőre pedig akár 1,4 százalékos GDP-növekedést is lehetővé tehetnek.

A munkaerőpiac továbbra is erős

Az ipar gyengélkedése ellenére a német foglalkoztatottság továbbra is historikusan magas. A munkanélküliségi ráta 2023-as 3 százalékos mélypontjáról ugyan mostanra 3,7 százalékra emelkedett, de ez még mindig messze elmarad az eurózóna átlagától (6,3 százalék).

A munkaerőpiaci folyamatok jól jelzik a német gazdaság szerkezetváltását, az elmúlt éveket ugyanis a feldolgozóipari foglalkoztatottság szűkülése és a szolgáltatási szektor bővülése jellemezte. Ez azt mutatja, hogy Németországban is megvalósul a világban bevált receptnek számító gazdaságszerkezeti reform, melynek eredményeképp

a külső sokkoknak jobban kitett ipar helyett a gazdaság egyre inkább a stabil szolgáltatásokra épül.

Európa legnagyobb gazdaságában az elmúlt években az egészségügyi és a szociális ellátórendszer járul leginkább hozzá a foglalkoztatás bővüléséhez.

A BNP elemzői szerint a gazdaság várható élénkülése a munkaerőpiacra is pozitív hatással lesz, hosszú távon azonban továbbra is fenyegető problémát jelent a szakképzett munkaerő szűkössége. A piac feszessé válása és a következő évekre tervezett minimálbér-emelései várhatóan erősíteni fogják a gazdaságban a bérnyomást, ami akár tartósan is az árstabilitást jelentő 2 százalék felett tarthatja az inflációt.

A növekedés záloga a kormányzati ösztönzés lesz

A korábban fiskális fegyelméről híres német kormány idén tavasszal enyhített adósságfék-rendszerén, illetve bejelentett egy - ezen rendszerbe nem tartozó - 500 milliárd euró összértékű, 12 évre szóló gazdaságélénkítő csomagot. Az intézkedés fő fókuszát az infrastruktúra fejlesztése, a védelmi beruházások és a fenntartható energiaátmenet adja.

Bár a gazdaságpolitikai irányváltás várhatóan a költségvetési hiány és az államadósság emelkedéséhez vezet, a beruházási- és fogyasztási kereslet bővítésén keresztül már a következő hónapoktól kezdve élénkíteni fogja a német gazdaságot.

Az állami beruházásokkal párhuzamosan a Friedrich Merz által vezetett német kormány az ország strukturális problémáival szemben is fellépett. A kormánypárt éppen a napokban jelentett be egy 80 elemű modernizációs intézkedéscsomagot, ami az állami bürokrácia visszaszorítását és a digitalizációt célozza. A rendelkezés a vállalatok adminisztrációs terheit is csökkenti, ami javítja majd a vállalatok nemzetközi versenyképességét.

A kormányzati ösztönzés ára a BNP elemzői szerint az emelkedő költségvetési hiány és államadósság lesz.

A legfrissebb előrejelzések szerint a jelenleg a GDP 2,8 százalékát kitevő deficit a következő években 4 százalék körülre emelkedik, míg a GDP-arányos államadósság a tavalyi 62,5 százalékról 2027-ig 66 százalékra ugorhat.

A fiskális lazítás a kötvényhozamok emelkedésében is megmutatkozik majd, a BNP elemzői szerint a 10 éves állampapírok hozama például a mostani 2,7 százalékos szintről két év alatt 3,2 százalékra emelkedik majd. A kamatszint és az adósságráta emelkedése természetesen nehezíteni fogja majd a költségvetés finanszírozását, a kormány ugyanakkor abban reménykedik, hogy a fellendülő gazdaság miatt növekvő adóbevételek ezt a többletköltséget kit tudják termelni.

A támogató gazdaságpolitika mellett több olyan strukturális tényező is van, ami a német gazdaság fellendülését támogatja.

• Akár már rövid távon is számottevő bővülést hozhat a munkaerő és a tőke mobilizációja. Jelenleg a gazdaságban alacsony, mindössze 77,2 százalékos a kapacitások kihasználtsága, ami nagyjából 6,2 százalékponttal a történelmi átlag alatt van.
• A kormány által megkezdett strukturális reformok várhatóan javítják a vállalkozások hatékonyságát és versenyképességét. A digitalizáció a vállalati innovációt is javíthatja, ami a modern piacgazdaság egyik legfontosabb versenyképesség alapja.
• Folyamatosan növekszik a megújuló energiaforrások részaránya az energiamixben, ami csökkenti a vállalatok termelői árait és javítja a versenyképességüket.
• 2024-ben helyreállt Németországban az árstabilitás, valamint számottevően emelkedtek a reálbérek is (3,1 százalékos növekedés), támaszt adva a belföldi keresletnek.

Az export mellett a demográfia és a beruházások fékezik majd a növekedést

A kivitel történelmileg a német gazdasági növekedés egyik legfontosabb támasza volt és még 2025-ben is az ország GDP-jének 41 százalékát adja. Európa legnagyobb gazdasága jellemzően külkereskedelmi többletet termel (mértéke nagyjából az éves GDP 5,5 százalékának felel meg), amelyet azonban idén több tényező is veszélyeztet. A német exportvállalatok évekre visszanyúló problémáját a kínai konkurenciával szembeni versenyképességi hátránya jelenti, amely miatt a legnagyobb ázsiai piac lassan el is veszik az európai vállalatok számára. Németország Kínába irányuló kivitele szezonális- és naptárhatástól megtisztítva 2022 óta 28 százalékot csökkent.

A másik, sokkal újabb keletű problémát az USA-val szemben fennálló kereskedelmi feltételek szigorodása jelenti, amely Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseinek és az emiatt kibontakozó kereskedelmi háborúnak köszönhető. Az Európai Unió tagországai a legtöbb terméket 15 százalékos vámok mellett tudják értékesíteni az Amerikai Egyesült Államokba (vannak kivételek), amely jelentősen növeli az exportőrök költségeit és rontja árversenyképességüket. A világ legnagyobb gazdaságába irányuló német export az idei év első felében 2,8 százalékkal zsugorodott tavalyhoz képest, ez pedig 11 százalékkal (3,9 milliárd euróval) rontotta a német egyenleget - írták a BNP közgazdászai elemzésükben.

Bár a negatív hatás egyelőre elmarad a szakértők várakozásától, az jól látszik, hogy a gazdasági növekedést egykoron hajtó külkereskedelem útkeresés előtt áll. Az Európai Unió és az állami keresletnövelés igyekszik tompítani az exportőrök veszteségeit, a külkereskedelem növekedése várhatóan csak hosszabb távon, komoly strukturális reformokat követően áll majd helyre.

A vámháború mellett a német gazdaság talpra állását az elmúlt évek elégtelen állami- és magánberuházásai is nehezítik,

amelyek a termelékenység lassuló növekedését és a munkanélküliség emelkedését okozták. Strukturális szempontból tehát Németország helyzete kifejezetten hasonlít Magyarországéra, ahol szintén rengeteg elhalasztott beruházás után igyekszik a gazdaságpolitika növelni az aktivitást. Ilyen helyzetben a fellendülés általában lassan indul el, mivel a termelékenység az egyensúlyi szintnél kisebb mértékben járul hozzá a növekedéshez.

A beruházások felfutásával ez a fékező hatás fokozatosan megszűnik, a folyamat időigénye viszont nagyobb, mint az azonnali keresletet növelő fiskális intézkedéseknek.

Mindezek mellett Európa többi országához hasonlóan Németország is küzd a társadalom elöregedésével, ami gazdasági szempontból folyamatosan emelkedő egészségügyi és szociális kiadásokat, valamint a szakképzett munkaerő tartós szűkösségét eredményezheti.

Végezetül pedig a gazdaság magas energiaintenzitása is hozzájárulhat a lassú dinamizálódáshoz. Az elmúlt években felerősödő geopolitikai konfliktusok miatt az energiaárak a következő években is változékonyak maradhatnak, ami növelheti a kiszámíthatatlanságot és ronthatja az érintett ágazatok versenyképességét. Ha ugyanis a cégek jelentős része költségsokkokra számít a jövőben, akkor jó eséllyel a korábbinál több pénzügyi tartalékot fog felhalmozni, amely viszont nem ritkán az értéknövelő beruházások elmaradásához vezet.

Mit mutat az összkép?

Összességében az látszik, hogy 2024 év végéhez képest egyértelműen jobb helyzetben van a német gazdaság, a kormányzati reformok és jövőbeli beruházások pedig akár már az év utolsó hónapjaiban elkezdhetik éreztetni hatásukat.

Az állam idén egyértelműen elköteleződött a gazdaságpolitikai ösztönzés és a modernizáció mellett, így az idei év átmeneti időszaka után jövőre már tényleg újraindulhat Európa legnagyobb gazdaságában a növekedés.

Természetesen kockázatok is akadnak: a vámháború és az elmúlt évek elmaradt beruházásai elsősorban rövid távon, míg az energiaellátás kérdése és a társadalom öregedése hosszú távon fékezheti a gazdaság növekedését.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images