Radikális változás jöhet az eurózónában: az EKB kénytelen lehet meghozni ezt a döntést

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Európa nagy reményeket fűz a most fejlesztés alatt álló digitális euróhoz. A készpénz már régóta a kereskedelmi banki betétek – a jegybankkal szembeni közvetlen követelések – végső horgonyaként szolgál, és ezzel alátámasztja a pénzügyi rendszer egészébe vetett bizalmat. A digitális korban, amikor a készpénz aránya még a kisebb lakossági tranzakciókban is rohamosan csökken, az Európai Központi Bank reméli, hogy a digitális euró betöltheti ezt a szerepet.

A digitális euróval kapcsolatos ambíciók azonban ennél messzebbre mutatnak. Európa azt is reméli, hogy a valuta megerősítheti stratégiai autonómiáját egy olyan világban, ahol az amerikai dollár az első számú nemzetközi tartalékvaluta, és a nemzetközi és hazai fizetési rendszereket olyan amerikai magáncégek uralják, mint a Visa, a Mastercard és a PayPal. E vízió szerint a digitális euró megvédené az euró nemzetközi szerepét, és támogatná az amerikai fizetési hegemóniával szembeni kihívókat. Önmagában azonban a digitális euró valószínűleg nem fogja teljesíteni ezeket az elvárásokat.

A digitális eurót a készpénz kiegészítéseként képzelték el, nem pedig a bankbetétek alternatívájaként, amelyek a pénzkínálat túlnyomó többségét teszik ki.

• A készpénzhez hasonlóan a digitális eurót is a kereskedelmi bankok forgalmaznák, de a központi bank biztosítaná és váltaná be.
• Úgy mint a készpénz törvényes fizetőeszköz lenne, így az európaiak online és az üzletekben (telefonon keresztül) fizethetnének vele, valamint gyorsan és hatékonyan küldhetnének pénzt egymásnak.
• És a készpénzhez hasonlóan nem kínálna hozamot.
• A digitális pénztárcák állományának felső határa 3000 euró lesz, azonban azok szabadon feltölthetők.

Elképzelhető, hogy mivel az emberek egyre kevesebb készpénzt tartanak, örülnek majd annak, hogy a bankbetéteket könnyen átválthatják digitális euróra, amely szinte pontosan úgy működik, mint a készpénz.

Az elképzelések szerint azonban a digitális euró nem lesz alkalmas vállalati tranzakciók lebonyolítására, és valószínűleg az nem fog jelentős szerepet játszani a likviditáskezelésben vagy a nagykereskedelmi (wholesale) fizetéseknél.

Márpedig ezek a tranzakciók, nem pedig a lakossági fizetések azok, amelyek meghatározóak lesznek Európa stratégiai autonómiájának megerősítésében, többek között a fizetések terén is.

A tervek szerint az EKB a digitális euró nagykereskedelmi fizetésekben betöltött szerepét azáltal kívánja bővíteni, hogy központi főkönyvi rendszerét összekapcsolja a jövő nagy összegű fizetési rendszereivel, amelyeket valószínűleg az elosztott főkönyvi technológia (DLT) fog alátámasztani. Ennek érdekében két programot jelentettek be.

• A Pontes-program egy rövidtávú kezdeményezés, amely a magán DLT-platformok és az EKB meglévő központi könyvelési rendszere, a TARGET Services közötti híd megteremtésére összpontosít.
• Az ambiciózusabb Appia-program pedig egy "jövőálló", DLT-alapú integrált pénzügyi ökoszisztéma létrehozását célozza.

Ezek a kezdeményezések lehetővé teszik az EKB számára, hogy központi szerződő félként vegyen részt számos tranzakcióban – beleértve a bankközi pénzpiaci ügyleteket is – egy olyan környezetben, ahol a bankok és más piaci szereplők már alkalmazzák a DLT technológiát. Mivel azonban ezek valójában csak annyit tesznek lehetővé majd, hogy az eurót ugyanolyan gyorsan és hatékonyan lehet majd használni nagykereskedelmi tranzakciókhoz, mint az amerikai dollárt vagy más valutákat, a Pontes és az Appia nem valószínű, hogy jelentősen növelni fogja az euró részesedését a nemzetközi tranzakciókban vagy a devizatartalékokban.

Van azonban egy olyan tényező, amely változást hozhat ebben a felállásban: ezek a stablecoinok (hagyományos fiat valutákhoz vagy árucikkekhez kötött digitális eszközök).

Míg a digitális eurónak a készpénzhez hasonlóan kellene működnie, a stablecoinok a betétek alternatívájaként funkcionálhatnának. Bár az Appia-program nem kötelezi az EKB-t egy euró stablecoin létrehozására, de meg fogja teremteni a stablecoin megteremtéséhez szükséges infrastruktúrát. Támogató szabályozással pedig a stablecoinok egyesíthetnék a digitális fizetések gyorsaságát és hatékonyságát a bankbetétek biztonságával.

Az Atlanti-óceán mindkét partján a közelmúltban született jogszabályok valamennyire e cél felé haladnak. Az Egyesült Államokban a GENIUS-törvény, az EU-ban pedig a MiCA-rendelet előírja, hogy a kibocsátó intézményeknek elegendő jó minőségű, nagy likviditású eszközzel kell rendelkezniük a stablecoinok teljes körű fedezetéhez. Ez a követelmény önmagában azonban nem elegendő, mert válság idején ezen alátámasztó eszközök értéke csökkenhet, ami a bankpánikhoz hasonló fejleményeket indíthat el a stablecoinok terén, csakhogy ebben az esetben nincs egy olyan központi bank, amely végső hitelezőként működne.

Eddig sem az EKB, sem a Fed nem jelezte azt szándékát, hogy betöltené ezt a szerepet. Donald Trump amerikai elnök azonban elkötelezte magát a kriptoipar fejlődésének támogatása mellett, és úgy tűnik, hogy a stablecoin-kibocsátókra úgy tekint, mint az amerikai állampapírok iránti jövőbeli kereslet fontos forrására.

Ez arra utal, hogy a Trump-kormányzat minden szükséges szabályozási lépést megtehet a stablecoin-szektor virágzó működésének lehetővé tételéhez, beleértve olyan biztosítékok felajánlását, hogy a Fed likviditási támogatást nyújt majd a kibocsátóknak.

Ha a Fed megteszi ezt a lépést, az EKB pedig nem, akkor az amerikai dollár stablecoinok háttérbe fogják szorítják az euró stablecoinokat, tovább erősítve az amerikai dollár dominanciáját.

Azon túlmenően, hogy ez korlátozza az EU fizetési autonómiáját és tőkepiaci fejlődését, egy válság esetén azt is okozhatja, hogy

az EKB függővé válhat a Fed likviditásától aláásva monetáris politikai függetlenségét és növelve a tőkeköltségeket.

Való igaz, hogy az EKB stablecoin-kibocsátók számára biztosítandó likviditási támogatásának garantálása radikális változást jelentene az euróövezet pénzügyi és fizetési környezetében. A gyorsan változó technológiai és geopolitikai környezetben azonban az EKB kénytelen lehet majd ezt az utat választani.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Lucrezia Reichlin
A London Business School közgazdászprofesszora, a brüsszeli Bruegel think-tank vendégkutatója. Az Európai Központi Bank kutatási főigazgatója volt 2005 és 2008 között. Fő kutatási területe közé a monetáris politika, azon belül is főkét az EKB monetáris politikája tartozik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images