Újra megszólalt a kormány az Alföldi Tej ügyében

A nemzetgazdasági miniszter magyar tulajdonú Alföldi Tej Kft. külföldi befektető által történő felvásárlását szeptember 16-án megtiltotta, mivel az ügylet - a tárca szerint - veszélyeztette volna a magyar családok élelmiszer-ellátásának biztonságát.

A tejipari cég szeptember 29-én írásban is közölte a Nemzetgazdasági Minisztériummal a taggyűlési döntést, amely szerint a vállalat 100%-os üzletrészét a társaság tagjai felajánlják megvételre a magyar államnak ugyanazon feltételekkel, amelyekkel a külföldi vállalat részére tervezte értékesíteni.

Az adásvételt megalapozó tárgyalások a következő napokban megkezdődnek.

A közlemény szerint az állami felvásárlás megvalósítása a lakosság ellátásbiztonsága érdekében történik. Az Alföldi Tej Kft. jelenleg a hazai nyerstej felvásárlás közel 20%-át adja.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szándéka, hogy a felvásárlás minél gyorsabban megtörténjen, és a külföldi felvásárlás megtiltása miatt ne szenvedjenek hátrányt a tulajdonosi körbe tartozó gazdálkodók.

Az ügy hátteréről itt írtunk bővebben:

Korábban Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója a Portfolio Checklistban arról is beszélt, hogy Magyarország tejtermelése a csökkenő gazdaságszám ellenére is növekszik, miközben a feldolgozóipar jelentős fejlesztéseken megy keresztül.

KÖVESS MINKET

Az Alföldi Tej Kft. eladási döntése mögött nemcsak stratégiai megfontolások, hanem egyre súlyosbodó pénzügyi nehézségek is állnak. A 2003-ban alapított vállalat a magyar tejipar egyik legnagyobb szereplőjévé nőtte ki magát, évente 240 millió liter tejet dolgoz fel, és közvetve több mint 15 ezer ember megélhetését befolyásolja. Az utóbbi években azonban tartós veszteségeket szenvedett el:

2021 óta közel 8,5 milliárd forintos mínuszt halmozott fel, a legkritikusabb 2023-as évben 3,3 milliárdos veszteséggel zárva.

Bár az árbevétel 2019 és 2023 között több mint 50 milliárdról 82 milliárdra nőtt, a nyereségesség romlott, ami a fejlesztések elmaradásával és a versenyképesség gyengülésével függ össze.

A cég nehézségei jól tükrözik a hazai tejágazat strukturális problémáit: miközben a termelés mára hatékony, modern technológiával felszerelt és stabil jövedelmezőséget biztosít, a feldolgozás elmaradt a fejlődésben. A magyar tejgazdaságok robotizált fejési rendszerekkel és automatizált takarmányozással működnek, a feldolgozóipar azonban nem tudott lépést tartani. A hazai cégek többsége alacsony márkaértékű vagy sajátmárkás termékeket gyárt, mint az UHT-tej, tejföl vagy vaj, miközben hiányoznak a nagyobb profitot hozó, prémium kategóriás termékek – például exportképes sajtok, joghurtok vagy tejes desszertek. Az ilyen termékek fejlesztése jelentős beruházásokat és tudatos márkaépítést igényelne, ami az Alföldi Tejnél sem valósult meg.

A piaci környezetet tovább nehezítette a kormányzat számos beavatkozása. Az árstop, a kötelező akciózás és az árrésstop mind korlátozták a gyártók mozgásterét, miközben a tejárak szélsőségesen ingadoztak. Az élelmiszerárstop 2022–2023-ban a 2,8 százalékos UHT-tej árát rögzítette, ami jelentősen visszafogta a feldolgozói profitokat. Az MNB elemzése szerint a magyar élelmiszeripar – különösen a tejfeldolgozás – gyenge termelékenységgel és magas energiaintenzitással működik, így érzékenyen reagál a nemzetközi piaci sokkokra. Az energiaárak emelkedése és a termelési költségek növekedése különösen nagy terhet rótt a szektorra.

A vállalati adatok is azt mutatják, hogy a verseny kiéleződött, miközben egyre több cég kerül nehéz helyzetbe. Az élelmiszeripari vállalatok száma 2020 és 2025 között 4425-ről 4208-ra csökkent, a felszámolási eljárások száma pedig megháromszorozódott. A tejfeldolgozó és tejtermékgyártó cégek körében hasonló tendencia figyelhető meg: 2020-ban még 167, 2025-ben már csak 154 működött, miközben a csődbe jutott vállalkozások száma is nőtt. Mindez arra utal, hogy a piac egyre inkább koncentrálódik, és az olyan kulcsszereplők, mint az Alföldi Tej, egyszerre válnak stratégiai értékűvé és kiszolgáltatottá. A cég eladása így nemcsak egy vállalat sorsáról szól, hanem a teljes hazai tejipar szerkezeti átalakulásának szimbólumává is vált.

^{A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images}

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images