Bacsa György: nem lehet végérvényesen leválni az orosz energiáról

Részvényárfolyamok - mi történt és miért?

Bacsa György, a Mol csoportszintű stratégiai operáció és üzletfejlesztés ügyvezető igazgatója a Mol árfolyamának alakulásával kapcsolatban elmondta, hogy július végéig jól teljesített az olajcég a tőzsdén, augusztusban viszont történt egy hirtelen leszakadás, ez elsősorban a külső környezetnek, az egyre erősödő és összetetettebb geopolitikai konfliktusoknak és az ebből fakadó bizonytalanságoknak volt köszönhető. Fundamentális szinten nem történt olyan a vállalattal, ami ilyen mértékben befolyásolta volna az árfolyamot. Kihangsúlyozta, hogy

inkább a következő év miatt lehet alapvetően aggódni:

az ideológiai alapon meghozott politikai döntések jelentősen befolyásolhatják ugyanis majd a Mol kilátásait.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója kiemelte, hogy nem az ígéretes árfolyam meghatározása vagy bemondása, hanem a mostanában látott rali mögött meghúzódó stabil fundamentumok biztosítása a cégvezetés a feladata, ezzel kapcsolatban fontos hozzátenni, hogy a környezet rendkívül kedvező volt a vállalat számára.

Vida József, az Opus Global igazgatóságának elnöke szerint az árfolyam idei alakulása jól reprezentálja a vállalat stratégiáját: a cég több lábon áll, így ha valamelyik szektor alulteljesít, akkor is vannak olyan területek, amik ezt kiküszöbölik, ezt mutatják az eredmények is. A turisztikai ágazatot emelte ki Vida: jelentős beruházások voltak ezen a területen az elmúlt években.

A legfontosabb kérdések

Bacsa György az orosz olajról való leválással és a Janaffal való vitával kapcsolatban többek között elmondta, hogy a horvát vállalat részéről a Mollal ellentétben az elmúlt évtizedben nem történt sok beruházás az olajvezetékkel kapcsolatban. Miközben a Mol már 2014 óra fejleszti az alternatív infrastruktúrát és a háború kitörése után egyből karbantartást végzett az Adria-vezetéken, a horvát szakasznak még az állapotát sem ismerjük. A Mol szerint a legutóbbi tesztek sem bizonyítják, hogy a régió ellátásához szükséges kapacitás folyamatosan és megbízhatóan rendelkezésre áll a horvát irányból. Emellett fontos kiemelni a szakember szerint, hogy

a Barátság vezeték bezárása vissza nem fordítható strukturális veszteség lenne a régió számára:

ha bezárjuk a bizonyítottan jól működő keleti ellátási útvonalat, akkor egy olyan vezetékkel kerülünk függőségi viszonyba, ami egyelőre – bár jó kiegészítő – nem nőtt fel a feladathoz. A vezető szerint a régiós ellátásbiztonság és gazdaságok gyengítése helyett a stratégiai partnerségeket kell erősíteni – ilyen lehet a jövőben például az Odessza kikötő és vezeték fejlesztése. Ezen felül a rendkívül magas horvát tranzitdíjak is méltánytalanok egy ilyen helyzetben. Az európai helyzetre is kitért Bacsa György: "Európában nyersanyagfüggőség van, Európa elvesztette Afrikát, hiszen az ottani nyersanyagok nem a mi kontinensünkre kerülnek." Ezzel szemben az orosz energiához való közvetlen hozzáférés adott nagy fejlődési lehetőséget a kontinensünknek a 90-es években; ennek ismeretében

a végérvényes, örökké tartó leválás nem lehetséges a vezető szerint.

Ilyen stratégiai kérdésekben a morális szempontok nem írhatják felül a műszaki és gazdasági realitásokat.

Rékasi Tibor rámutatott, hogy mivel az infrastrukturális beruházások a kezdetek óta Magyarországhoz kötik a vállalatot, ezért is nagyon régóta alkalmazkodnak a hazai környezethez; az alkalmazkodóképességből is fakadóan a mostani gazdaági helyzet nem ró drámai terhet a vállalatra. A beruházási ütem (technológiába és tudásba) és stratégia egy bevált recept a cégnél, ha jelentős változás történne a külső környezetben, akkor kéne új modellhez nyúlni, de jelenleg nem tartunk itt - mutatott rá.

Rózsai Rezső szerint az AI alapvetően változtatja meg a gondolkodásunkat, sok cégvezető már most stratégiai szerepet tulajdonít neki az értékteremtésben. Hangsúlyozta:

az AI-transzformáció terjedésének szűk keresztmetszete jelenleg a képzett munkaerőben keresendő.

Fontos még, hogy a méretgazdaságosság határát kitolja az AI hosszú távon, ez pedig versenyszabályozási kérdéseket vet majd fel a jövőben.

Vida József a vállalat egyik legfontosabb szegmensével, az építőiparral kapcsolatban elmondta, hogy nagy szükség van az infrastrukturális beruházások elindulására. Az autópályaépítés például már elindult, amit jó hosszú távú beruházásként említett a vezető, mivel sok vállalkozó kerül bevonásra a munkálatok során. Véleménye szerint

2027-re fogjuk látni azt, hogy az építőipar rendesen el tud indulni és jelentős hozzáadott értéket teremteni.

Beruházások a következő években

Bacsa György elmondása szerint egy európai betegség, hogy a beruházási színvonal nagyon alacsony, hiszen a vállalatoknál nagy a hajlandóság a tartalékolásra és a kivárásra - Magyarország bár nincs leszakadva a régióról, de a helyzet itt sem kedvező. A Mol esetében az 1,5 milliárd dolláros éves beruházások stabilan megjelennek, ennek nagy részét Magyarországon költi el a cég. A poliol komplex tavalyi és a rijekai beruházás hamarosan várható átadását hozta fel példának a vezető, de a magyaroszági szénhidrogén-kutatást és a hulladékgazdálkodási beruházásokra is kitért. A következő tíz évben a növekedési beruházási tervek összesen 10-12 milliárd  dollárt fognak kitenni, Bacsa szerint van annyira stabil az eredménytermelő képesség, hogy ezt tudják is teljesíteni.

Rékasi Tibor elmondta, hogy a Magyar Telekomnál a digitalizációt lehetővé tévő hálózat és az IT-ba való beruházás van a fókuszban, cél, hogy az ügyfeleket a legnagyobb elégedettség mellett szolgálják ki. Ennek része az AI-ba való befektetés, ezzel kapcsolatban mondott konkrét beruházásokra is példát a vezető. Hangsúlyozta viszont:

Bár stratégiailag rendkívül fontos, de nagyon kevés még az olyan működő üzletileg kipróbált modell, ahol az AI valóban hozza azt, amit igér.

Bár exponenciális a fejlődési ütem, de jelenleg elérhető releváns pénzügyi vagy ügyfélhatás-beli előnye még nem kézzelfogható a mesterséges intelligenciának az üzleti világban. "Sokkal többet is ruháznánalk be AI-ba, ha tényleg látnák, hogy hol térül meg a legjobban a történet."

Rózsai Rezső a KPMG partnereinek beruházási kedvével kapcsolatban elmondta, hogy tendencia szinten látni, hogy a magyar cégek egyre inkább elkezdtek kifelé terjeszkedni, ami közvetlenül nem kezdvező a magyar gazdaság számára, de más szempontokat figyelembe véve előnyösnek is mondható. Az AI-al kapcsolatban a technológia kifutását szerinte sem lehet látni, ráadásul a vonatkozó beruházási ciklusok tervezése alatt a megtérülési rátákat gyakran újra kell tervezni, mivel olyan gyorsan változik a környezet és maga a technológia. Itt hangsúlyos a szakember szerint a méret: minél nagyobb ugyanis a cég üzemmérete, annál magasabb az alkalmazkodó képesség a külső tényezőkhöz, jó példának a kínai autógyártókat emelte ki a szakértő.

Vida József rámutatott, hogy az Opusnál évente 100 milliárd forint körüli beruházással lehet számolni, ennek részleteit ecsetelte a vezető, az élelmiszeriparban például az energiafüggőség kiváltása a fókusz. A másik fókusz a szakemberekbe történő beruházás: a humán erőforrásban, a képzésben nagyon sok fejlesztési potenciál van a szakember szerint, ez elengedhetetlen.

Legfontosabb globális kihívások

Bacsa György szerint a Mol számára az európai gazdaságpolitika alakulása okozza a legnagyobb kihívást. Válságpolitizálás történik, az EU pedig reaktív pozícióba szorult: sok átgondolatlan és elhibázott lépéssel reagál a háborús helyzetre. Ennek a hatása az európai ipari vállalatok versenyképességére még nagyobb, mint az amerikai vámpolitika; a gazdaságpolitikában leginkább az az elkeserítő, hogy a szabadkereskedelem és az EU alapelvei az elmúlt években teljesen zárójelbe lettek téve, a belső piaci korlátozások és a bürokratikus terhek visszavetik a fejlődést. Hangsúlyozta:

Elvesztegettünk 4-5 évet, most már kéne egy józan, hosszú távú gazdaságpolitikai célkitűzés.

Rékasi Tibor a vállalatot érintő kihívások és nehézségek tekintetében elmondta, hogy szerinte a kiberbűnözés elkerülésébe és a vonatkozó kompetenciák kiépítésébe kell rengeteg tudást fektetni, az ügyfeleket is meg kell ettől védeni, nem csak a vállalatot.

Rózsai Rezső rámutatott, hogy a KPMG friss tanulmánya is a kiberbiztonságot hozta ki az első helyen, mint a vállalatokat fenyegető elem.

Komplett rendszereket kell teljesen átalakítani, ami elképesztően idő-és pénzigényes

- mutat rá Rózsai.

Vida József a vámpoltikát és a devizapiaci mozgásokat emelte ki, mint a vállalat kilátásait leginkább befolyásoló külső tényezőket.

Mit mondanának Orbán Viktornak?

Rékasi Tibor kiemelte, hogy a következő években is olyan környezetre számítanak a Magyar Telekomnál Magyarországon, ami támogatja a vállalat stratégiáját és a technológiai beruházásait a távközlési szektorban.

Rózsai Rezső szerint a képezhető munkaerő a jövő sikerének egyik kulcsa, ehhez pedig olyan oktatási rendszerre van szükség, ami ezt elősegíti; kihangsúlyozta, hogy

egy oktatási reform küszöbén állunk.

Vida József arra kérné a miniszterelnököt, hogy bízzon a nagyvállalatok piaci szereplésében és a piachoz való hozzáállásában.

Bacsa György a miniszterelnökkel az európai külpolitikáról és stratégiáról, helyzetelemzésről beszélgetne. És hogy mit kérne tőle?

Egy szabad kártyát, hogy a következő különadók ha jönnek, abból kimaradhasson a Mol.

Ezen felül az is fontos lenne a vezető szerint, hogy legyen megfelelő platform arra, hogy a nagyvállalati vezetőkkel tudjon találkozni és eszmét cserélni a miniszterelnök.

Címlapkép forrása: Portfolio