Három magyar nagyváros polgármestere elárulta: ezt kérnék azonnal a kormánytól

A panelbeszélgetésén három vidéki nagyváros – Székesfehérvár, Debrecen és Győr – polgármesterei osztották meg tapasztalataikat és véleményüket a magyar gazdaság helyzetéről, az önkormányzati finanszírozásról és a helyi beruházásokról. A beszélgetést Beke Károly makrogazdasági elemző vezette, aki felvezetőjében kiemelte, hogy a három város nemcsak a népesség, hanem gazdasági teljesítmény szempontjából is a legjelentősebbek közé tartozik Magyarországon.

A főváros után ők fizetik a legtöbb szolidaritási hozzájárulást az állami költségvetésbe.

Ebből kiindulva első kérdésként azt vetette fel, hogy ha a polgármesterek egy konkrét intézkedést kérhetnének a kormánytól vagy a gazdasági minisztertől, mi lenne az.

A közös pont: a szolidaritási hozzájárulás nem maradhat így

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere azt mondta, hogy mindenekelőtt a szolidaritási hozzájárulás rendszerének újragondolását kérné. Szerinte a magyar gazdaság versenyképessége nem értelmezhető a települések versenyképessége nélkül, hiszen a városok adják a gazdasági környezetet és az ipari alapot. Úgy fogalmazott, hogy ha a városok fejlődnek, az a gazdaság egészét is előreviszi, és fenntartható növekedést teremt az ország számára.

Papp László, Debrecen polgármestere ehhez kapcsolódva kiszámíthatóbb szabályozást és finanszírozási rendszert sürgetett az önkormányzatok számára. Kiemelte, hogy a jelenlegi szolidaritási hozzájárulás túlzottan agresszív és kiszámíthatatlan, nem követi a városok valós gazdasági folyamatait. Elmondta, hogy ők már kidolgoztak egy javaslatot a Megyei Jogú Városok Szövetsége számára egy átláthatóbb és stabilabb hozzájárulási rendszerről.

Pintér Bence, Győr polgármestere ennél is radikálisabban fogalmazott:

szerinte a jelenlegi szolidaritási hozzájárulási rendszer teljes eltörlésére lenne szükség,

mert az nem működik, és zsákutcába vezet. Hozzátette, hogy az önkormányzatoknak nagyobb pénzügyi mozgástérre lenne szükségük, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a gazdasági változásokra.

A nagyberuházások kockázatai

A helyi beruházásra áttérve Papp elmondta, hogy Debrecen az elmúlt tíz évben több mint 12,5 milliárd euró működőtőkét vonzott be, ami sok ezer új munkahelyet teremtett. A BMW gyárban már közel háromezer munkavállaló dolgozik, míg a CATL üzem 900 fővel működik, túlnyomórészt magyar alkalmazottakkal. Ugyanakkor elismerte, hogy

ilyen volumenű beruházások esetében külföldi munkaerőre is szükség van, amely várhatóan 20–25 százalékos arányt képvisel majd a termelés indulásakor.

Papp hozzátette, hogy Debrecen már évekkel ezelőtt tudatosan fejlesztette oktatási rendszerét, hogy a helyi fiatalok megfelelő képzettséggel rendelkezzenek a jövő ipari igényeihez, így jelen pillanatban 10 ezer diákkal több tanul a városban, mint 10 évvel ezelőtt.

Győrben az Audi jelenléte az, ami egyszerre biztosít stabil alapot a helyi gazdaságnak, de egyben kockázatot is jelent, hiszen az "egy lábon állás" mindig sebezhető. Így Pintér kiemelt feladatként jelölte meg a diverzifikációt.

Erre reflektálva Cser-Palkovics András ismertette Székesfehérvár gazdasági modelljét, amely tudatosan épít a heterogén iparszerkezetre. Szerinte ez érték, és ezt

akárkiért, akármiért nem szeretnék felrúgni

– mondta arra utalva, hogy nem feltétlenül változtatnának egy-egy nagyberuházó kedvéért.

A debreceni beruházásokhoz kapcsolódóan Cser-Palkovics megjegyezte, hogy a magyar nagyvárosok fejlődése közös érdek, a legfontosabb kérdés azonban, hogy amikor egy nagy nemzetközi vállalat Magyarországra érkezik, az, hogy a beszállítói láncát hol építi ki. Jó példaként említette Győr és az Audi helyzetét, de megjegyezte, hogy Fehérváron is számos első körös beszállító működik.

Náluk egyébként a német gazdaság nehézségei is éreztetik a hatásukat: úgy látja, egyre több termelési tevékenység kerül Magyarországra.

Mint mondta, ez a folyamat egyszerre jelent lehetőséget és kihívást, hiszen a termelés ugyan nő, de a munkaerőigény jellege is változik – kevesebb, ám magasabb képzettségű szakemberre van szükség. Mindeközben a városban a munkavállalói összetétel is átalakult: korábban főként Ukrajnából érkeztek a vendégmunkások, köztük sok magyar nemzetiségű, mostanra azonban távolabbi országokból is érkeznek dolgozók.

A nagy ipari beruházások azt is megkövetelik, hogy egy város infrastruktúráját fejlesszék. Debrecen például az elmúlt tíz évben tízszeresére növelte iparterületeinek nagyságát és ezzel ma már képes nagy volumenű befektetések fogadására.

Papp kifejtette, hogy Debrecen iparterületeinek bővítése az elmúlt évtizedben hatalmas léptékben zajlott, de úgy vélte, a közeljövőben már nincs szükség további növelésre.

Mint mondta, egy kétszázezres város esetében pontosan tisztában kell lenni a lehetőségekkel, a méretekkel és a kapacitásokkal. Újragondolták a városi közlekedési rendszert, beleértve a tehermentesítő utak és a körgyűrű kialakítását, valamint a keleti és nyugati városrészek fejlesztését. Az autópálya mentén iparterületek jöttek létre, míg a keleti városrészben a korábbi zártkerti övezetekből fokozatosan lakóterületek alakulnak ki. A polgármester hangsúlyozta: ilyen léptékű átalakulások mellett a következő évtizedekben nagy területek beépíthetőségéről és a magas minőségű lakóterületek kialakításáról kell gondoskodni, amihez új intézmények – óvodák, bölcsődék – is szükségesek.

Győrben az Audi több évtizedes jelenléte jelentős mértékben hozzájárult a város infrastrukturális fejlettségéhez. Ugyanakkor kiemelte, hogy a vasútállomás állapota továbbra is komoly probléma. "Ez egy régi adósságunk, amit előbb-utóbb rendezni kell, nemcsak esztétikai, hanem biztonsági szempontból is" – jegyezte meg Pintér, azonban ez nem az önkormányzat, hanem a MÁV hatásköre. Felújításra lenne szükség a buszpályaudvar és a Győri Nemzeti Színház épülete kapcsán is, az utóbbi eddig forráshiány miatt nem valósulhatott meg. Az előző vezetés alatt a város 400 hektárnyi ipari területet vásárolt meg állami támogatással, ám – mint a polgármester fogalmazott – ehhez nem készült átfogó stratégia, ami megnehezíti a további fejlesztéseket. Az infrastruktúra-fejlesztési projektek ugyan elindultak, de sok helyen lelassultak, így az állami támogatásokra nagy szükség lenne.

Székesfehérvár polgármestere a helyi vállalkozások helyzetéről szólva azt mondta, hogy az együttműködés az állami szervekkel erős, ugyanakkor továbbra is akadnak szűk keresztmetszetek, például a közművek és az energiaellátás területén. "A villamosenergia-hálózat fejlesztése alapvető kérdés, ezt országos szinten is kezelni kell" – fogalmazott.

A városok közös problémái közül kiemelte a közlekedést:

Fehérváron a tanulókat és dolgozókat összeadva naponta nagyjából 50 ezer ember ingázik, ami a város 100 ezres lakosságához viszonyítva hatalmas arány.

Ezért elengedhetetlen nemcsak az úthálózat, hanem a közösségi közlekedés fejlesztése is, méghozzá fenntartható módon.

Hozzátette, hogy Fehérvár az ország öt olyan településének egyike, amely 250 ezer fő feletti agglomerációval rendelkezik. Ezzel kapcsolatban Cser-Palkovics rámutatott, hogy a környező települések lakói gyakran a városba járnak dolgozni, vásárolni vagy szolgáltatásokat igénybe venni, ezért

kulcsfontosságú, hogy a helyi adóbevételek a városban maradjanak – tehát nem csak a városvezetők "mániájáról" van szó, amikor a szolidaritási hozzájárulás rendszerének átgondolását kérik.

Ez a forrás lehetővé teszi az önkormányzat számára, hogy a saját hatáskörében, az állami támogatás nélkül is beavatkozzon a város üzemeltetésébe és fejlesztésébe.

Ha több bevétel marad helyben, akkor a helyi gazdasági szereplőkkel való együttműködés során a város azonnal tud megoldásokat kínálni a befektetőknek, anélkül, hogy mindig állami forrásokra kellene támaszkodni.

Ugyan mostanság mindenhonnan az autóipar gyengélkedéséről lehet hallani, Győrben tömeges elbocsátásokról nincsen szó, és a szociális ellátórendszerben sem tapasztalták ennek jelét. Persze ettől még készülni kell arra, hogy a helyzet rosszabbra fordulhat, így a város szociális támogatásainak összegét 300 millióról a duplájára, 600 millióra szeretnék emelni.

Debrecennel kapcsolatban Papp megjegyezte, hogy tudatos várostervezéssel érte el azt a szintet, hogy az iparterületek nagy része már beépített vagy lefoglalt. Az út előre azonban már nem annyira az új területek bevonása, inkább a jelenlegi szabad kapacitások kihasználása. Azért hozzátette, hogy bár a sajtóban a város kapcsán mostanság leginkább a CATL-ről és BMW-ről lehetett tartani, de szerinte "az elektromobilitás nem uralta le Debrecent", a város nem áll egy lábon, például a gyógyszeripar, a szolgáltatószektor és a kereskedelem területén is erős a város.

Az ipari területek kapacitásáról szólva elmondta, hogy az önkormányzat rendelkezik egy 400 hektáros, jelentős infrastrukturális fejlesztést igénylő területtel, amelynek hasznosítása még állami források és támogatás bevonását igényli. Hangsúlyozta, hogy bár nem minden területnek kell ipari funkciót adni, a lehetőség nyitva áll a hosszú távú fejlesztésekre.

Zárásként Győrrel kapcsolatban Pintér úgy nyilatkozott, hogy a turizmus területén vannak még kiaknázatlan lehetőségek. Székesfehérvárral kapcsolatban pedig Cser-Palkovics úgy fogalmazott, hogy jelenleg a munkaerőpiac egészséges, szívesen várnak a városba dolgozni akarókat, és tudnak munkát biztosítani.

A kihívás, hogy a megfelelő életminőséghez, amivel fel tudják venni a versenyt a lengyel vagy osztrák városokkal és meg tudják tartani a fiatalokat, ennél több kell.

Szükség van a kultúra, a sport, az egészségügy és az oktatás fejlesztésére is.

Címlapkép forrása: Portfolio