Surányi György: "Még két ilyen nyilatkozat és 400-nál lesz az euró"

"Merre tart Magyarország a közgazdászok szerint?" címet viselte a Portfolio Budapest Economic Forum közgazdász panelbeszélgetése, amely a hazai gazdaság jövő helyezte fókuszba. A beszélgetés résztvevői Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, Kurali Zoltán, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnöke, Surányi György, egyetemi magántanár és az MNB volt elnöke, illetve Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője voltak.

Három éve nem növekszünk – de van-e stagfláció Magyarországon?

A kerekasztal résztvevői abban egyetértettek, hogy a magyar gazdaság stagnál, de abban már eltértek a vélemények, vajon a helyzet megfelel-e a stagfláció fogalmának, illetve mit tehet a jegybank az infláció tartós mérsékléséért.

Kurali Zoltán szerint nincs szó klasszikus stagflációról, hiszen a monetáris politika továbbra is képes elérni az inflációs célt. Úgy véli, a megtakarítási és árfolyamcsatornákon keresztül a folyamat kontrollálható, ezért az MNB-nek arra kell fókuszálnia, amire valóban hatása van. Ehhez pozitív reálkamat szükséges, amely ösztönzi a forintmegtakarítást. Kurali kiemelte: a hitelcsatorna ma már nem játszik akkora szerepet, hiszen a gazdaságban sok a támogatott hitel, viszont a megtakarítási csatorna hatékony. A jegybanki mandátum értelmében pedig az inflációt az árkorlátozások kivezetése után is a jegybanki toleranciasávba kell szorítani.

Zsiday Viktor ezzel szemben stagflációs veszélyt lát. Szerinte az elmúlt három év alacsony növekedése és magas inflációja már megfelel ennek a helyzetnek. Úgy véli, a forint stabilizálása kulcskérdés, mert az euroizáció – vagyis a lakossági devizamegtakarítások erősödése – hosszú távon gyengíti a monetáris politika hatékonyságát.

Az euroizáció elkerüléséhez 2–3 évre minimum nominálisan stabilizálni, de inkább reál értelemben felértékelni kell a forintot

- jelentette ki a portfóliókezelő. A jelenlegi jegybanki stratégia szerinte jó irányba mutat, de az inflációs cél elérése csak fokozatosan valósítható meg. Zsiday szerint a hitelesség helyreállításához ki kell tűzni egy konkrét euróbevezetési dátumot, ami 4–5 éven belül reális lehet.

Tényleg itt az ideje a kamatcsökkentésnek?

Surányi György hangsúlyozta, hogy a mostani alacsony infláció részben elfojtott: az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat. A strukturális problémák szerinte mélyebbek, már 2019 előtt sem volt fenntartható a magyar makropálya.

A kanyarban eddig mindig lemaradtunk, és ez 2020 után be is igazolódott

– fogalmazott. A kamatcsökkentés időzítése szerinte kulcskérdés, de politikai üzenetekkel nem lehet és nem is szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. A volt jegybankelnök egyértelművé tette, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reggeli kijelentése csak rontja az MNB hitelességét, mivel a piacok ilyenkor nemcsak a lazítási igényt, de a jegybanki függetlenség korlátozását is árazni kezdik.

Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró

– figyelmeztetett, utalva arra, hogy a forint leértékelődése ellehetetlenítené a lazítást.

Bod Péter Ákos szerint

a mostani „4,3 százalékos infláció plusz 1,5 százalékpont elfojtott infláció” mellett nem beszélhetünk árstabilitásról,

és ráadásul közben érdemi növekedés sincs. A közgazdász úgy látja, a gazdasági szerkezet hibái miatt nem lehet fenntartható növekedést elérni. Az MNB függetlenségének megőrzése szerinte kulcsfontosságú:

Ha valaki csökkenteni akarja a kamatot, és befolyásos ember, akkor maradjon csendben.

- kommentálta Nagy Márton reggeli nyilatkozatát a közgazdász.

A kamatpolitikát illetően Kurali Zoltán megjegyezte, hogy jelenleg körülbelül 1 százalék a reálkamat, ami

semmiképpen sem restriktív.

A folyó fizetési mérleg többlete miatt a forint árfolyamának hosszabb távon erősödnie kell, főleg, ha a szereplők hazai pénzben takarítanak meg. Ugyanakkor a devizamegtakarítások növekedése figyelmeztető jel, amit a jegybanknak figyelemmel kell kísérnie.

Miért nincs érdemi gazdasági növekedés Magyarországon?

A beszélgetés második részében a gazdaság szerkezeti problémái kerültek előtérbe.

Surányi György szerint egy nyitott, kis gazdaság csak külső kereslet által vezérelve tud fenntartható növekedést elérni.

A belföldi keresletet stimuláló kísérletek „halálra vannak ítélve”, mert az export gyengesége miatt legfeljebb 0,5–1 százalékos bővülést hoznak.

Zsiday Viktor ehhez hozzátette, hogy az állami beruházások túl nagy súlya és alacsony hatékonysága torzítja a gazdaságot.

A költségvetés rengeteg pénzt költ beruházás-támogatásra, növekedés azonban nincsen. Ha az élénkítésnek nincs hatása, csináljunk belőlük kevesebbet

- szólt a tanács.

Bod Péter Ákos szerint a fogyasztás és a beruházás közötti határvonal nem mindig egyértelmű, hiszen a humán tőke újratermelése gazdasági befektetés. A mostani beruházási visszaesés helyet csinált a bérnövekedésnek, de önmagában ez sem jelent tartós fejlődést. Kurali Zoltán azt tette hozzá, hogy a beruházásoknál a megtérülés a legfontosabb szempont, azok nettó jelenértéke legyen pozitív. Az elmaradó beruházások viszont járhatnak az árnyomás erősödésével, mivel tőkevesztést és kínálati korlátokat okoznak, ami felfelé nyomja az árakat.

A panel végén a szakértők gazdaságpolitikai javaslatokat is megfogalmaztak. Zsiday Viktor szerint Magyarország egyik legnagyobb problémája a humán tőke oldaláról érkezik, melyet például a nyelvtudás fejlesztésével lehetne javítani. A portfóliómenedzser azt javasolta, hogy az állam hozzon be angol anyanyelvű tanárokat, és a fiatalokat korán kezdje idegen nyelvre tanítani – ez évi 200 milliárd forintba kerülne, de szerinte sokkal nagyobb hozadéka lenne, mint például a tavaly bejelentett mohácsi hídépítésnek.

Surányi György szerint a gazdaságfejlesztési támogatások mértéke túlzott: 2022 előtt Magyarország a GDP 10–12 százalékát fordította erre, ami az OECD-átlag kétszerese.

Minél több ingyenpénzt adunk a gazdasági szereplőknek, annál jobban csökken a hatékonyság. A hiányt 1–2 százalékra kellene mérsékelni, a támogatásokat pedig évente 1 százalékkal visszavenni

- javasolta a közgazdász.

Kurali Zoltán azt hangsúlyozta, hogy a 3 százalék körüli inflációs cél középtávon szükséges, de egyben reális cél is, miközben a megtakarítási csatorna védelme kulcsfontosságú.

Mivel jelenleg egyedül ez a monetáris csatorna működik a leghatékonyabban, az MNB alelnöke óva intett mindenkit az ezt sértő intézkedésektől.

Ilyen intézkedés lenne például a hazai gazdaságpolitikai közbeszédben már hetek óta sokat emlegetett vagyonadó bevezetése. A forintmegtakarításokat Kurali szerint az adópolitika segítségével kell enetámogatni, hogy a lakosság ne vigye külföldre a pénzét.

Bod Péter Ákos zárszóként megjegyezte: a versenynek kell visszatérnie a magyar gazdaságba.

Ne az állam jelölje ki a győzteseket és a veszteseket, hanem térjünk vissza a piacgazdasághoz! Hiába mondjuk azt, hogy Magyarország a német gazdaság miatt szenved, a hazai gondokat nem a német fellendülés, hanem a verseny oldhatja meg

- fogalmazott a közgazdász zárszavában.

A Budapest Economic Forumról alábbi cikkeinkben tudosítottunk még:

Címlapkép forrása: Portfolio