Az erős forint már segít az infláció letörésében - Elemzői reakciók a friss adatra

A szeptemberi inflációs adatról ebben a cikkünkben írtunk, most az elemzői reakciókat foglaljuk össze.

Virovácz Péter, ING Bank

2025 szeptemberében sem változott havi alapon az átlagos árszínvonal. Az adat megegyezik a várakozásokkal. Ennek ellenére az éves bázisú infláció mértéke továbbra sem konzisztens a 3 százalékos jegybanki árstabilitási céllal, hiszen az év/év index 4,3 százalékon áll. Ezzel már három egymást követő hónapban maradt ezen a szinten az áremelkedés üteme.

Tehát annak ellenére, hogy

a magyar gazdaság három éve stagnál és a kormányzat számos inflációt fékező intézkedést vezetett be, Magyarország még mindig árstabilitási gondokkal küzd.

Az összképen az sem javít sokat, hogy az éves bázisú maginfláció sem tudott tovább süllyedni, és augusztushoz hasonlóan szeptemberben is 3,9 százalékon áll. Így ez az alapvető árfolyamatokat megragadó mutató sincs összhangban az MNB árstabilitási céljával.

A részleteket tekintve talán a legfontosabb fejlemény, hogy az élelmiszerek esetében havi alapon 0,2 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. Mindez azt jelenti, hogy az erősödő forint érdemben elkezdte lefelé nyomni az átlagos árszínvonalat ebben a termékkörben, miközben a globális élelmiszerár-ciklus felfelé ható nyomást fejt ki az árakra. A forint ereje a tartós fogyasztási cikkek esetében is kordában tartja az áremelkedést. 

Meglepetést jelent, hogy a ruházkodási cikkek esetében a szezonban megszokottnál erősebb volt az egyhavi áremelkedés. Az üzemanyagok esetében is az inflációt erősítő hatással találkozhattunk szeptemberben. Ezzel szemben a szolgáltatások esetében, ahogyan várni lehetett a megszokott szezonális árváltozások miatt, havi alapon csökkent az árszínvonal. Elsősorban az üdülési és a közlekedési szolgáltatások ára csökkent nagyobb mértékben. Ezek a változások azonban elmaradtak a várakozásoktól.

Ami az éves bázisú mutatókat és az infláció szerkezetét illeti, mivel jelentősebb mértékben mérséklődött az élelmiszerek éves bázisú áremelkedése, így ez a tétel már csak a második legnagyobb inflációs hozzájáruló. Az első helyet most a szolgáltatások vették át, ahol jelentősebben gyorsult az éves bázisú mutató, megközelítve a 6 százalékos rátát. Ez a két tétel felelős a 4,3 százalékos fő mutató kétharmadáért. A háztartási energia esetében továbbra is alacsony kétszámjegyű inflációt látni, ami szintén érdemben erősíti az inflációt, ahogyan a szeszes italok, dohánytermékek éves bázisú drágulása is.

Továbbra is elmondható, hogy az elmúlt hónapokban látott

alacsony havi átárazás nem igazán írja át a lakosság inflációs várakozásaira vonatkozó képet.

Előre tekintve a következő hónapokban felfelé mozdulhat az inflációs ráta a bázishatások következtében. Hogy pontosan hol tetőzhet, az nagyban függ az árrésstop intézkedések sorsától. Az eddig érvényben lévő, idei évi átlagra vonatkozó 4,6 százalékos inflációs előrejelzésünket nem módosítottuk, amely a kormányzati intézkedések november végi kivezetésével számol. A következő két évet illetően az érvényben lévő előrejelzésünk szerint átlagosan 4 százalék körül ragadhat az inflációs mutató. 2026-ban ennél valamivel magasabb, az azt követő évben pedig 4 százaléknál valamivel kisebb lehet az átlagos áremelkedési ütem.

Mindezek fényében rövid távon biztosan marad a szigorú monetáris politikai hangvétel és a változatlan alapkamat. Ugyanakkor egyre nagyobb esélyét látjuk annak, hogy 2026 jelentős részében vagy akár egészében is változatlanul 6,50 százalékon áll majd az irányadó ráta. Ennek oka, hogy a következő egy-két évben olyan jellegű sokkok érhetik a magyar gazdaságot, amelyek egyértelműen inflációs kockázatokat hordoznak (például a lakosság anyagi helyzetét érintő kormányzati keresletélénkítés, az árrésstopok kivezetése és a kétszámjegyű minimálbér-emelés).

Regős Gábor, Gránit Alapkezelő

Szeptemberben az infláció az előző havi 4,3 százalékon stagnált. Ez mindenképpen kellemes meglepetés, hiszen a bázishatások miatt növekedésre lehetett számítani. Havi alapon az árszínvonal nem változott.

Szokatlan módon több termékcsoportnál is árcsökkenés következett be havi alapon: az élelmiszerek ára havi összevetésben 0,2 százalékkal mérséklődött – ebben nemcsak az idényáras élelmiszerek csökkentése játszott szerepet, de például egy kisebb mértékű árcsökkenés volt a pékáruknál és a kenyérnél is – ez mindenképpen jelentős meglepetést jelent. Éves alapon így az élelmiszerek drágulása éves alapon 5,9 százalékról 4,7 százalékra lassult, ami különösen is meglepő a gyenge idei termés fényében.

A kedvezőbb adatban szerepet játszhatott a forint erősödése,

bár ez például a pékáruknál nem bír túl nagy magyarázóerővel.

Szintén meglepetés lehet, hogy a szolgáltatások ára csökkent havi alapon – 0,4 százalékkal. Itt elsősorban szezonális hatások játszottak szerepet az utazási szolgáltatásoknál.

Éves alapon továbbra is jelentős, 10,6 százalékos a háztartási energia drágulása. Ebben a nagyobb fogyasztás játszik szerepet elsősorban, hiszen így a fogyasztott mennyiség nagyobb aránya került a magasabb árkategóriába, azaz az átlagár nőtt.

Érdemes kiemelni, hogy az élelmiszerárak drágulásának lassulása miatt a nyugdíjasinfláció is lassult, 4,5 százalékról 4,3 százalékra.

Az infláció tehát bár a jegybanki cél felett van, de kellemes meglepetést okozott, elsősorban  az élelmiszerek havi alapú árcsökkenése miatt. Az inflációt egyrészt az importált infláció, másrészt pedig az erősödő forintárfolyam húzza vissza. Mivel az árrésstopok az inflációt nagyjából 1,5 százalékponttal visszafogják, ezért van egy elnyomott infláció a gazdaságban – ez pedig az árrésstop jövő évre várható elengedése nyomán okoz majd egy ugrást az inflációban. Ebből következően

egyelőre nem várható a monetáris politika lazítása, annak ellenére sem, hogy az infláció már az év végére a jegybanki célsávba kerülhet, sőt, az év elején átmenetileg a cél körül alakulhat.

Tekintettel azonban a tegnapi miniszteri szóbeli intervencióra és a kedvező mai inflációs adatra, a piac elkezdheti árazni a kamatcsökkentést, ami gyengébb forintárfolyamot eredményez, ez viszont távolabb tolja a kamatcsökkentést. A mai adat alapján viszont nőtt az esélye annak, hogy jövőre a jegybank lazítani tudjon.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio