Lantos Csaba: "meg fog épülni Paks II."

Súlyos ára van az európai "greenizmusnak"

Lantos Csaba energiaügyi miniszter előadását azzal kezdte, hogy az energiapiaci trendek egyértelművé tették, hogy az energiabiztonság egyben nemzetbiztonsági kérdés is.

Bár sok változó van most az energiarendszerek egyenletében, de két fő trendet mindenképp kiemelt: ezek a digitalizáció és a zöldülés volt. A miniszter szerint ezen folyamatok fogják meghatározni a jövő energiarendszereit, egymást kiegészítve. Amellett, hogy üdvözölendő az Európai Unió fenntarthatóságra fókuszáló programja, de politikai ideákkal nagyon átitatott és komoly versenyképességi kihívások elé állítják az európai régiót.

Az európai unió egy fantasztikus jármű lehetne, de ma sok okból szenved. Az igaz, hogy egy bonyolult gépjármű, nehéz feladat az, hogy optimálisan működtessük. De jelenleg a szakadék felé tartunk.

- mondta az energiaügyi miniszter, majd hozzátette: erre bizonyíték a Draghi jelentés is. Ráadásul a szerzője nemrég azt mondta, hogy egy évvel a jelentés kiadás után még rosszabb is a helyzet - tette hozzá.

A miniszter ennek alátámasztására elmondta, hogy a 20. századot különböző „izmusok” uralták le, és most a 21. században egy újabb jött: a "greenizmus". Példaként az ETS rendszerét hozta fel, amely „bár alapvetően jó elgondolás, de nagyon rosszul van megvalósítva". Míg mások a szénerőműveket az energiarendszer részeként kezelik még mindig, addig Európa ezzel a lépéssel kivezeti magát a világgazdaságot meghatározó régiók közül - tette hozzá.

És ezt mindeközben úgy, hogy az unió a globális ÜHG kibocsátásban csak 6%-os súllyal szerepel

- mondta, majd kiemelte, hogy "Magyarország csupán 0,12%-ot tesz hozzá".

A EU egyedüliként fogadott el olyan kötelezettséget magára nézve (Fit for 55), amelyet még senki más. Jelenleg 37%-on állunk 35 év alatt, ami évi 1%-os csökkenést jelent nagyjából. Acél teljesítéséhez 2,6%-ra kellene feltornázni ezt a számot – emelte ki, majd hozzátette: Magyarország ebben jól áll, jelenleg 48%-os megtakarítást sikerült eddig elérni.

Ezt nem szabad követni, mert ez tévút

- mondta Lantos Csaba.

Magyarország energiatérképe madártávlatból

Lantos Csaba kiemelte, hogy Magyarország élvonalban jár a megújulóenergia alapú energiatermelők telepítésében.

2015 és 2024 között Európában a magyar megújuló beépített teljesítmény bővült a legnagyobb arányban (mintegy nyolcszorosára)

- hívta fel a figyelmet a miniszter, majd azt is elmondta, hogy16 GW-nyi a teljes beépített kapacitásunk van energiatermelőkből, ennek nagy része a Paksi Atomerőmű (2 GW) és a naperőművek (8,1 GW).

Nem véletlen, hogy a magyar energiaszuverenitás alappillérei között 5 területet emelt ki, ami kitörés pont lehet a mostani energiaimport dominálta helyzetből:

• Atomenergia
• Napenergia
• Energiatárolás
• Gázerőművek
• Geotermia

Az első helyen az atomenergiát kiemelve Lantos Csaba a következőket mondta:

Úgy látjuk, hogy trendforduló van a nukleáris energiaszektorban.

Példaként az olaszokat hozta fel, hogy bár egy referendum alapján mind a 4 atomerőműveket bezáratták korábban politikai megfontolások alapján, de mostani állapot szerint, Meloni elnök asszony kezdeményezésére megkezdődött azok újranyitása. "Ez garantálja egy egyik legolcsóbb, legkiszámíthatóbb áramforrást, amiben ráadásul fél évszázados tapasztalatunk van. Atomenergia nélkül nincs fenntartható klímapolitika" - tette hozzá.

A szaktárcát vezető miniszter elmondta azt is, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása már folyamatban van. "Összes elemzésünk azt bizonyítja, hogy a reaktorblokkok üzemideje meghosszabbítható, biztonságosan üzemeltethetőek" - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy az első reaktorblokk 1982-ben már elkezdett működni, miközben az alapkövét csak 1975-ben tették le, ami a sokkal jobban regulált környezetre utal.

Ezután egy nagyon fontos kijelentés is tett a miniszter az uniós Bizottsági döntést követően:

Meg fog épülni Paks II.

-  "és nem teszünk le arról sem, hogy SMR-ek is megjelenjenek Magyarországon".

Az atomenergia után a másik fókusztéma is előkerült: Lantos Csaba elmondta, hogy míg 2010-ben 1,4 MW napenergia kapacitás volt Magyarországon, most 8100 MW a beépített kapacitás. Ez nyolcezerszeres bővülés, amivel lényegében Kínát is megelőztük. Bár hozzátette, hogy „nagyon alacsony bázis miatt nem volt nehéz”.

Hatalmas eredmény, de ennek van egy árnyoldala is

- mutatott rá, miközben egy termelési-fogyasztási görbén mutatta meg a miniszter, hogy a napelemek napközben már annyi áramot termelnek, hogy exportra termel Magyarország. "Viszont nem mindegy, hogy melyik időszakban exportáljuk ezeket a mennyiségeket" - hívta fel a figyelmet.

Előadását azzal folytatta, hogy - ahogy azt a Portfolio is megírta már - idén már 14 olyan napunk volt, amikor nettó exportőrök voltunk. "Ezzel nagyjából 5-10%-ot tudtunk nyerni a teljes áramimportban", majd azzal folytatta:

Ott tartunk, hogy amit megcsináltuk 15 év alatt a napelembe, azt ugyanúgy le kell másolni az energiatárolás területén. Biztosan ez lesz a következő évek legfontosabb területe

- "és ezt a folyamatot az állam aktívan kívánja támogatni". Azt is elmondta, hogy kelleni fog másfajta rugalmasság is, mint a tárolók. Erre lesznek jók az új gázerőművek 1500 MW-nyi rugalmas kapacitása. "Nagynak tűnik, de eközben Németországban 20 GW-ot szeretnének telepíteni" - mutatott rá.

Lantos felemlegette a szélerőművek helyzetét is. A 12 km-es védőtávolság 700 m-re történő leszállítása nagy lehetőséget nyithat meg.

A 12 km-es védőtávolság 700 m-re történő leszállítása nagy lehetőséget nyithat meg. Szélkerekekben mindig verhetőek leszünk, ilyenek az adottságaink.

Az előadás végén kitért arra is, hogy a mainál sokkal kiterjedtebben szeretnék felhasználni a biogázt. "Ne a szalmát égessük el, fermentáljuk inkább és hasznosítjuk jobban" - mondta és arra is felhívta a figyelmet, hogy a geotermia jól felhasználva fenntartható módon működhet.

Címlapkép forrása: Portfolio