Összeomlott a német autóipar, recesszióba lökheti a gazdaságot is

A német ipari termelés augusztusban 4,3 százalékkal esett vissza havi alapon. Az adat jócskán alulmúlta a Bloomberg által megkérdezett elemzők előrejelzéseit, a szektor pedig ezzel 2022 eleje óta a legnagyobb zuhanást produkálta. Az ipar rossz augusztusi teljesítménye újabb jele annak, hogy Európa legnagyobb gazdasága mennyire nehézkesen lábal ki a két éve tartó recesszióból. A Destatis szerint a mélypontot elsősorban az autógyártás 18,5 százalékos visszaesése okozta, amely a magyar gazdaság kilátásai szempontjából is kifejezetten rossz hír.

Ahogy arról tegnap a Portfolio Budapest Economic Forumon Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is hosszasan beszélt, a magyar gazdaság nagy mértékben függ a német kilátások alakulásától és különösen az autógyártás teljesítményétől. Az augusztusi német autóipari visszaesés azt mutatja, hogy az ágazat még messze van a többi szektorban már lassan megkezdődő talpra állástól, ami a régóta várt magyar gazdasági fellendülést is elodázhatja.

A német statisztikai hivatal (Destatis) úgy fogalmazott, hogy

a markáns visszaesés részben magyarázható az autóiparban megszokott éves üzemleállások és a termelési átállások együttesével.

Vagyis a naptárhatás és technológiai tényezők is hozzájárulhattak a gyenge teljesítményhez, bár a volumenekben látható esés így is kiugró.

A friss jelentés összecseng azzal, hogy a héten publikált megrendelési adatok váratlanul negyedik hónapja csökkentek, ami tovább erősíti a képét annak, hogy

Németországot tartósan gyengíti a vámok hatása, az energiapiaci sokk és a kínai verseny.

Ezek a tényezők egyszerre szorítják a feldolgozóipart, különösen az exportorientált ágazatokat.

A nyomást jól jelzi, hogy a BMW AG a héten lefelé módosította idei pénzügyi céljait a Kínában tapasztalt tartósan gyenge értékesítések és a vámköltségek miatt, ezzel is aláhúzva a német exportfüggő autóipar nehézségeit. A vállalati szintű jelzések egyre inkább visszaköszönnek a makroadatokban.

Mindezek ellenére a kormány szerdán némileg javított növekedési pályát kíván közzétenni: a korábbi stagnálás helyett 2025-re 0,2 százalékos bővülést vetíthet előre, 2026-ra pedig 1,3 százalékos növekedést várnak

– nyilatkozták a kérdéssel tisztában lévő anonim források. A makrogazdasági adatok sorozatos visszaesése ugyanakkor jól mutatja, milyen kihívásokkal szembesül Friedrich Merz kancellár, aki két egymást követő recessziós év után próbálja újra növekedési pályára állítani a gazdaságot.

Merz azt ígérte, hogy felpörgeti a növekedést és hozzányúl a régi strukturális gondokhoz – az öregedő munkaerőhöz és a túlburjánzó bürokráciához –, kritikusai viszont kevés kézzelfogható előrelépést látnak eddig. Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke kedden arra szólította fel a kormányt, hogy „gyorsítson a reformok útján”, és nagyobb erőfeszítéseket sürgetett a képzett külföldi munkaerő bevonzására.

Az Gazdasági Minisztérium óvatos hangot ütött meg:

A jelenlegi indikátorok vegyes képet jeleznek az év hátralévő részére, ami a geopolitikai és kereskedelempolitikai bizonytalanság tartósan magas szintjét tükrözi. A vezető indikátorok jelenleg a 2025 harmadik negyedévében is folytatódó gyenge gazdasági teljesítményre utalnak.

A kép tehát továbbra is törékeny, a konjunktúra helyreállása lassú és egyenetlen maradhat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images