A keleti nagyhatalom a hátsó ajtón lépne be Európa legerősebb országának legérzékenyebb rendszerébe, azonnal riadót fújtak

A német gazdasági minisztérium – élén Katherina Reiche szövetségi gazdasági miniszterrel (CDU) – megvizsgálja, hogy megakadályozza-e az olasz Snam energetikai vállalat tervezett részesedésszerzését a német gázvezeték-üzemeltető Open Grid Europe (OGE) cégben, miután kiderült, hogy a Snam egyik közvetett tulajdonosa a kínai állami State Grid Corporation of China (SGCC). A Handelsblatt birtokába jutott minisztériumi feljegyzés szerint a tárcán belül és a vizsgálatban részt vevő hatóságok körében is „egységesen kritikus” az álláspont a 920 millió eurós ügylet kapcsán. A belső anyag úgy fogalmaz: nem zárható ki, hogy a tranzakció révén a kínai állam hozzáférést szerezne Németország gázvezeték-hálózatához, illetve biztonsági szempontból érzékeny információkhoz.

A minisztérium jelenleg részletes biztonsági átvilágítást folytat annak megállapítására, hogy a tervezett 24,99 százalékos tulajdonrész megszerzése veszélyeztetheti-e a német energiahálózat integritását.

Az OGE Németország egyik legfontosabb energetikai infrastruktúra-üzemeltetője, amely 12 ezer kilométernyi vezetéket kezel – ez a teljes német gázvezeték-hálózat mintegy harmadát teszi ki. A vállalat „kritikus infrastruktúra” besorolású, mivel kulcsszerepet játszik mind az ipar, mind a lakosság energiaellátásában, különösen Észak-Rajna–Vesztfáliában. A gázvezetékek nemcsak a jelenlegi ellátás szempontjából stratégiai jelentőségűek, hanem a jövőbeni hidrogénpiaci átállás kulcselemei is: az OGE hálózatát fokozatosan hidrogénszállításra is alkalmassá tervezik alakítani, ami még érzékenyebbé teszi a tulajdonosi ellenőrzés kérdését.

A minisztérium attól tart, hogy egy kínai hátterű befektető – még közvetett formában is – betekintést nyerhetne az energetikai átalakulásra vonatkozó technikai és stratégiai adatokba.

A német kormány az elmúlt években már többször élt a külföldi befektetések megakadályozásának jogával, amelyet még 2016-ban vezettek be a Kuka-robotgyártó kínai felvásárlása után. Azóta a jogszabályt többször szigorították, és a „közrend vagy nemzetbiztonság sérelme” esetén a kabinet leállíthat külföldi – főként kínai – akvizíciókat. Az úgynevezett „közlekedésilámpa-koalíció” idején e mechanizmust több alkalommal alkalmazták: megakadályozták például a kínai Elmos chipgyár és az ERS Electronics felvásárlását, illetve korlátozták a COSCO kínai állami vállalat befolyását a hamburgi Tollerort konténerterminálban. A mostani CDU/CSU-kormány azonban eddig nem nyúlt ehhez az eszközhöz – a Snam–OGE ügylet lehet az első eset. A vizsgálatot különösen az teszi érzékennyé, hogy az SGCC szorosan kötődik a kínai államigazgatáshoz:

a cég a kínai Államtanács alá tartozó állami vagyonfelügyelet (SASAC) irányítása alatt működik, vezetőit a Kommunista Párt központi bizottsága nevezi ki, és beruházásai állami stratégiai ellenőrzés alatt állnak.

A mostani ügylet közvetett tulajdonosi láncon keresztül kapcsolja össze a Snamot a kínai SGCC-vel. A Snam legnagyobb részvényese, a CDP Reti holdingvállalat 31 százalékos tulajdoni hányaddal bír az olasz cégben, míg maga a CDP Reti mintegy 35 százalékban a SGCC tulajdonában van. A minisztériumi feljegyzés „összetett akvizíciós struktúráról” beszél, amelynek révén a kínai fél akár közvetett befolyást is gyakorolhatna az OGE irányítására. Berlin számára ugyanakkor politikai kockázatot is jelent a döntés:

a dokumentum figyelmeztet, hogy egy esetleges vétó „elégedetlenséget válthat ki Olaszország részéről”, ezért a német kormány igyekszik átlátható kommunikációt fenntartani Róma felé.

A Snam vezérigazgatója, Agostino Scornajenchi néhány hete türelmetlenségét fejezte ki, mondván, hogy cége „nem várhat a végtelenségig” az engedélyre. A döntés határideje hivatalosan november 17., ám a Handelsblatt értesülése szerint a gazdasági minisztérium már most fontolgatja annak meghosszabbítását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images