Komoly veszély leselkedik az USA-ra és Trump tehetetlen

Az amerikai gazdaság hosszú távú, strukturális sokkok sorozatával néz szembe az egyre szélsőségesebb időjárási minták következtében – figyelmeztetett a Federal Reserve volt klímakockázati vezetője.

Kevin Stiroh, aki az év elején távozott a jegybanktól, miután az jelentősen visszafogta a globális felmelegedés pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásának monitorozására irányuló munkát, azt mondta: a bankoknak fel kell készülniük arra, hogy a klímaváltozás hatásai a mérlegeikben és eredménykimutatásaikban is megjelennek.

„A klímaváltozással kapcsolatos sokkok valószínűleg széleskörűek és tartósak lesznek, nem pedig szűk és ciklikus természetűek”

– mondta Stiroh egy interjúban. „Kétségtelenül létezik egy hosszú távú trend, különösen a fizikai kockázatok oldalán, amely hatással lehet a bankok üzleti modelljeire.”

Stiroh szerint mindezek ellenére a bankok és befektetők még nem térképezték fel megfelelően, hogyan oszlanak majd el a klímaváltozással kapcsolatos veszteségek. A veszélyeztetettek között vannak a lakástulajdonosok, a bankok, a biztosítók és a strukturált pénzügyi eszközök tulajdonosai is.

Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok felhagyott számos olyan adatpont figyelésével, amelyek segítenék a pénzügyi szektort a klímakockázatokra való felkészülésben. Az adatok hiányában a bankok és befektetők olyan módon oszthatják el tőkéjüket, amely nem tükrözi a jövőbeli veszteségek valódi mértékét, különösen az extrém időjárási eseményekhez kapcsolódóan.

„Ha bármilyen természeti katasztrófára gondolunk – legyen szó a tavalyi észak-karolinai hurrikánokról vagy a kaliforniai erdőtüzekről –, ezek hatalmas károkat okoznak” – mondta Stiroh. „De a legnehezebb kérdés az, hogy végső soron ki viseli ezeket a veszteségeket.”

Stiroh szerint annak megértése, hogyan hullámzanak végig ezek a sokkok a gazdaságon, „az egyik legfontosabb kérdés a hatékony kockázatkezelés és a jövőbeli szakpolitikai válaszok szempontjából.”

A Fed 2021-ben nevezte ki Stirohot a klímakockázati munkacsoport vezetőjévé az Igazgatótanácson belül. Azóta azonban

az amerikai jegybank jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy háttérbe szorítsa a globális felmelegedés pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásainak vizsgálatát.

Az év elején a Fed feloszlatta a Stiroh által vezetett Klímafelügyeleti Bizottságot, valamint más, a témával foglalkozó belső csoportokat is.

Emellett a Fed igyekezett csökkenteni a klímakockázatok hangsúlyát a globális pénzügyi szabályozásban is

– többek között azzal, hogy sikerrel nyomást gyakorolt a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságra, hogy enyhítse klímaprogramját. Ez a fejlemény megosztottságot eredményezett az amerikai pénzügyi felügyeletben – különösen, mivel Trump korábban „átverésnek” nevezte a klímaváltozás koncepcióját.

Van azért jó példa is: Európában

Ezzel szemben Európában a döntéshozók előírják, hogy a bankok mérjék és kezeljék a klímakockázatokat;

az Európai Központi Bank például nemrég jelezte, hogy a jelzálogportfóliók különös figyelmet igényelnek.

Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagja október 1-jei beszédében azt mondta: „a következő öt évben az extrém időjárási események akár az eurózóna gazdasági teljesítményének 5%-át is veszélybe sodorhatják”, ami „a nagy pénzügyi válsághoz mérhető sokkot” jelentene.

Stiroh, aki nem kommentálta a Fed politikáját, úgy véli, hogy a klímával kapcsolatos kérdések „egyedi jellemzőkkel bírnak, amelyek külön figyelmet igényelnek” a bankok és felügyeletek részéről. Ugyanakkor ezek a klímával összefüggő sokkok „a kockázatok hajtóerői, nem pedig önálló kockázati kategóriák”, így „nagyon is hagyományos formákban” – például hitel-, piaci- vagy működési kockázatokban – jelenhetnek meg.

Mindez azt jelenti – tette hozzá –, hogy a jelenlegi pénzügyi kockázatkezelési módszerek valószínűleg nem lesznek elegendőek. „

A múltbeli adatok nem valószínű, hogy jó előrejelzői lesznek annak, hogyan fognak ezek a sokkok a jövőben megnyilvánulni”

– mondta. „A bankoknak valószínűleg új eszközökre, új adatokra és új szakértelemre lesz szükségük ezen kockázatok hatékony kezeléséhez.”

Az Egyesült Államokon kívül egyre több kutatás vizsgálja, hogyan befolyásolja a klímaváltozás a pénzügyi stabilitást. A Fitch Ratings tavaly figyelmeztetett, hogy a vállalati kibocsátók akár 20%-a is leminősítés kockázatának lehet kitéve a növekvő klímakockázatok miatt. A hitelminősítő szerint a fosszilis tüzelőanyag- és bányászati ágazatok – amelyeket a Trump-adminisztráció korábban kiemelten támogatott – különösen sérülékenyek.

A Swiss Re Institute becslése szerint a természeti katasztrófákhoz kapcsolódó biztosított veszteségek ma már rendszeresen meghaladják a korábbi szinteket, és az idén elérhetik a 145 milliárd dollárt.

Az intézet arra is figyelmeztetett, hogy nő az úgynevezett „csúcskár-évek” kockázata, amikor egyetlen évben akár 300 milliárd dollárnyi biztosított kár is keletkezhet.

Stiroh, aki a Fed képviseletében a Bázeli Bizottságban is dolgozott, és társelnöke volt a Klímával Összefüggő Pénzügyi Kockázatok Munkacsoportjának, továbbra is kutatja a globális felmelegedés pénzügyi hatásait. Szeptemberben csatlakozott a Resources for the Future nevű agytröszthöz vezető kutatóként, és részt vesz a Climate-related Financial and Macroeconomic Risk Initiative programban, amelyet az RFF és a Harvard Egyetem Salata Institute for Climate and Sustainability közösen működtet.

„A klímaváltozás már nem egy elvont jövőbeli aggodalom, hanem valós időben zajló jelenség” – mondta Stiroh.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio