Órákig állnak sorban ezért a japán kincsért, megháromszorozódtak az árak

Egy órával a nyitás előtt már hosszú sor kígyózik az Uji városában lévő Nakamura Tokichi Honten teaház előtt. A várakozók – amerikaiak, görögök, kínaiak, argentinok – mind ugyanazért jöttek: egy kis fémdoboznyi japán matcháért. A készlet percek alatt elfogy, és sokan napokat töltenek a városkában, hogy hozzájussanak a "zöld aranyhoz" – tudósított a Financial Times.

A világ minden tájáról árad a kereslet a finomra őrölt zöld teapor iránt. A TikTok-barát, élénk színű ital ma már nemcsak japán teaceremóniák része, hanem a Starbucks-latték, fagylaltok és sütemények kedvelt alapanyaga is. A matcha-láz az elmúlt években robbant be:

Japán exportja 2024-ben 75%-kal nőtt, az árak pedig megháromszorozódtak 2019 óta.

Nem tudnak lépést tartani a japánok

A keresletnövekedés azonban nehezen talál kínálati oldali választ. Japán farmerei elöregedtek – az átlagéletkor 69 év –, a fiatalok alig vállalják a nehéz, lassan megtérülő munkát. A hazai zöldtea-fogyasztás az 1980-as évek óta visszaesőben van, és ez a termelésen is meglátszik: míg 2008-ban a szigetország még 96 ezer tonna zöldteát állított elő, addig ez a szám tavalyra 74 ezer tonnára mérséklődött, ami 23 százalékos mínuszt jelent.

A kormány most gépesítéssel és földösszevonásokkal próbálja növelni a termelést, de a domborzat, a munkaerőhiány és az ötéves termesztési ciklus miatt a folyamat lassú. Egyre több gazda tér át a tencha nevű tealevél termesztésére – ebből készül a matcha –, de ez sem elég a világ étvágyának kielégítésére.

Mi az a matcha?

A matcha egy japán eredetű, porított zöld tea, amelyet különleges módon termesztenek és dolgoznak fel: nemcsak lefőzik, hanem az egész levelet por formájában fogyasztják. Így intenzívebb ízű és egészséghatású, mint a hagyományos zöld teák. A matcha a Camellia Sinensis növény legfiatalabb leveleiből készül, és a szedés előtt körülbelül három–négy héttel árnyékolják a teaföldeket, hogy kevesebb napfényt kapjanak. Ez fokozza a klorofilltartalmat, ami a jellegzetes zöld színt adja, és növeli az L-theanin nevű aminosavat, amely nyugtató, koncentrációt segítő hatással bír.
A feldolgozás során a leveleket először gőzölik, hogy megállítsák az oxidációt, majd szárítják és eltávolítják az ereket, hogy csak a legfinomabb részek maradjanak meg. Végül hagyományos gránitmalmokban őrlik nagyon finom porrá, amely a matcha jellegzetes állagát és élénk színét adja. Egy teaültetvény "felnevelése" legalább 5 évet vesz igénybe.
Manapság a matchát nemcsak teaként fogyasztják: népszerű matcha latte, sütemények, fagylaltok és turmixok alapanyagaként is, sőt néha koktélokban is megjelenik.

Kína árnyéka

A kínai termelők már megjelentek a színen. Hatalmas földterületeikkel és olcsó munkaerejükkel könnyen felfuttathatják a termelést, és egyre agresszívebben lépnek be a nemzetközi piacra – akár mesterséges színezéssel is próbálják a japán matcha árnyalatát utánozni.

A japán exportőrök aggódnak, hogy a minőségi különbség elmosódik, és a matcha név elveszíti prémium jellegét. "Attól tartok, hogy a mennyiség növelésének rohamában mindent matchává fognak alakítani” – mondta egy nagykereskedő.

Ha ez megtörténik, azzal mi magunk rontjuk le azt a minőségi színvonalat, amelyről Japánt ismerik. Ha a minőség egyszer leesik, más országok is képesek lesznek hasonlót előállítani

– mondta egy nagykereskedő.

A tradíció és a profit ütközése

A gyors növekedés vágya éles ellentétben áll a japán teakultúra alapelveivel: a türelemmel, kézművességgel és tökéletességre törekvéssel. Egy fiatal farmert, Jiro Katahirát például már világszerte keresik a vevők, de ő inkább korlátozza a termelést. "Minél többet csinálsz, annál jobban romlik a minőség. A matcha nem csupán termék – művészet" – mondja.

Japán tehát válaszút előtt áll:

követi a globális matcha-lázat, vagy megőrzi azt a finomságot és hagyományt, amiért a világ eredetileg beleszeretett ebbe a zöld porba.

Címlapkép forrása: Shutterstock