Ez így nem mehet tovább: új növekedési motor kell Magyarországnak

Az elmúlt évtizedekben a közép-kelet-európai országokban jelentősen nőtt a foglalkoztatottsági ráta (a dolgozók aránya a munkaképes korú népességhez viszonyítva), így mostanra Csehország, Lengyelország és Magyarország esetében ez már meghaladja az eurózóna átlagát és megközelíti a nyugat-európai szinten is kiemelkedő Hollandia adatát. Romániában és Törökországban még nagyobb munkaerőtartalékok vannak – mutat rá az ING Bank friss elemzése.

A foglalkoztatottság növekedése alapvetően két forrásból jöhet, az aktivitás növekedéséből és a munkanélküliség csökkenéséből. Az elemzők szerint a régióban az első tényező adta a növekedés nagyobb részét, vagyis érezhetően nőtt a munkaerőpiaci aktivitás, olyanokat sikerült bevonzani, akik korábban nem voltak jelen a piacon.

Érdemes megvizsgálni a foglalkoztatás alakulását az egyes korcsoportokban is, illetve összehasonlítani azt a nyugat-európai szinttel. Az alábbi ábrán az látszik, hogy mostanra a magyar, a lengyel és a cseh foglalkoztatás szinte minden területen elérte, illetve meghaladta az eurózóna átlagát, illetve megközelítette a holland szintet.

Látható, hogy elsősorban a 15-24 évesek körében van még elmaradás. Az ING szerint, ha ebben is utolérné Magyarország Hollandiát, akkor az további 500 ezer fős munkaerőtartalékot jelenthetne. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a holland fiatalok átlagosan mindössze heti 20 órát dolgoznak, vagyis a tényleges hatás sokkal kisebb lehetne.

Az ING Bank elemzői arra is felhívták a figyelmet, hogy

a rossz demográfiai helyzet miatt várhatóan a következő években sem javul majd a helyzet.

A munkaképes korú (20-64 éves) népesség 2030-ig 1,6-4,4%-kal csökkenhet a régióban, míg a következő tizenöt évben 6-13,7%-os lehet a visszaesés. Ezzel a régió rosszabb demográfiai helyzetben van, mint a viszonyítási alapnak használt Hollandia.

A rossz demográfiai helyzet elsősorban arra vezethető vissza, hogy a termékenységi ráta (a szülőképes korú nőkre jutó gyermekszülések száma) Közép-Kelet-Európában sehol sem emelkedett a kritikus 2,1-es szint fölé, ami a népességfogyás megállításához kellene. Ezzel párhuzamosan emelkedett a várható élettartam a régió országaiban, ami azonban nem a munkaképes korúak számát, hanem az időskori függőséget erősíti, hiszen a nyugdíjkorhatár nem emelkedik érdemben. Emellett a régió több országában is nettó kivándorlás volt az elmúlt évtizedekben, ami szintén csökkentette a lakosság számát.

Az elemzők szerint

az elmúlt évtizedekben látott munkaerő-intenzív gazdasági modell a jövőben nem működik majd a régióban.

Arra is próbáltak választ adni, milyen gazdasági modell mentén érdemes tovább menni, milyen intézkedésekkel lehetne kiváltani a foglalkoztatás növekedését:

• A legtermelékenyebb vállalatok támogatása: Az ING elemzése kiemeli, hogy a munkaerő létszámának zsugorodása és az intenzív béremelkedési ütem komoly nyereségességi kihívás elé állíthatja a régió vállalatait. A cégeknek vagy az áraikban kell érvényesíteni ezt a költséget, vagy a termelékenységüket kell javítani, hogy versenyképesek maradjanak. Elsősorban a kereskedhető termékeket gyártó vállalatok lehetnek nehéz helyzetben a fokozódó nemzetközi versenyhelyzet miatt. Ráadásul a közép-kelet-európai cégek jellemzően kisebbek, mint nyugat-európai versenytársaik.
• Elmozdulás az üzleti szolgáltatások felé: A munkaerő szűkössége és a fokozódó bérnyomás azt is jelenti, hogy a régió gazdasági modelljében folytatódhat majd az a tendencia, ami az elmúlt években elkezdődött, hogy egyre inkább az üzleti szolgáltatások felé mozdulhat a gazdaság. A szolgáltató szektorban jelenleg a foglalkoztatottak fele-kétharmada dolgozik, miközben az eurózónában ez az arány 77%, Hollandiában pedig 84%, vagyis van még tér ennek növelésére. A szolgáltató szektor felfutásával párhuzamosan csökkent az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók aránya, az építőipar pedig stagnált ebből a szempontból.

Vagyis az ING Bank elemzői szerint ugyan komoly eredményeket mutatott fel a közép-kelet-európai gazdaság az utóbbi évtizedekben, azonban a foglalkoztatás-növekedésre alapozó gazdasági modell a következő időszakban nem folytatható. Az elérhető munkaerő mennyisége, az emelkedő bérek és a termelékenység beragadása

új megközelítést igényel.

Ez az új megközelítés arról szólhat, hogy a rendelkezésre álló egyre kisebb munkaerő-mennyiséget a lehető leghatékonyabban használják fel az országok, skálázzák a vállalatokat a termelékenység szempontjából, támogassák az automatizációt, illetve egyszerűsítsék a jogszabályi környezetet.

A bevándorlás, a képzés erősítése és a strukturális reformok nélkülözhetetlenek, hogy a termelékenység növekedését fenntartsák a következő években

- zárul az ING elemzése.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images