A magyar kormány a német recessziót okolja a lassulásért, a valóság valami mást mutat

Az elmúlt hónapokban gyakran hangzott el a hazai gazdaságpolitika döntéshozóitól, hogy Magyarország gazdasága kényszerpályán mozog és a német recesszió miatt képtelen érdemben növekedni. A hazai gazdaság német piacoktól való függéséről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján is részletesen beszélt, a vártnál lassabb hazai növekedést pedig nagyrészt a német gazdaság rossz teljesítményének tulajdonította. A Magyarországhoz hasonló kis, nyitott gazdaságok külkereslettől való erős függése közgazdasági alapvetés, azonban érdemes részletesebben is megvizsgálni, hogy vajon a német piacok zsugorodása milyen mértékben hatott a hazai növekedésre.

Az export és az ipar egyaránt lassítja a magyar gazdaságot

A magyar gazdaság koronavírus-járvány utáni teljesítményén látszik, hogy a növekedést az elmúlt években a lakossági fogyasztás hajtotta, melynek hatását viszont általában ellensúlyozta beruházások zuhanása. A hazai gazdaságot 2022 végéig az export felfutása is támogatta, ekkor azonban csökkenni kezdett a külkereskedelem forgalma, amely az elmúlt két és fél évben már fékezte a hazai gazdaságot. Bár a GDP felhasználási oldalát bemutató ábrán az látszik, hogy a nettó export 2023-ban is jelentősen hozzájárult a gazdaság növekedéséhez, ez nem az export erősödésének, hanem főként az elmaradó beruházások miatt bezuhanó importnak köszönhető.

A kivitel visszaesése a hazai GDP szintjéhez képest is látványos: a 2023-ban elért csúcson az export összértéke meghaladta a bruttó hazai termék 90 százalékát, ehhez képest az idei év második felében ugyanez az arány 70 százalék közelébe süllyedt.

A GDP termelési oldalát vizsgálva szintén szembetűnő, hogy az ipari termelés már évek óta visszafogja a magyar gazdaságot. Bár a hatás ingadozó, éves viszonylatban jellemzően 0,5-1 százalékponttal csökkenti az ipar rossz teljesítménye a magyar gazdaság bővülését.

A GDP-hozzájárulások kétféle szemléletű felbontásából az látszik, hogy az elmúlt szűk három év gyenge növekedéséért termelési oldalról az ipar, felhasználási oldalról pedig a beruházások és az export felelős.

A területek egyik metszetét a gépek és műszaki berendezések kivitele jelenti, amely meghatározó eleme a Németországgal folytatott külkereskedelmünknek. Márpedig Németország gazdasága az elmúlt két évben lényegében recesszióban volt, amelyben az ipari, és főként az autóipari vállalatok versenyképességi romlása és nemzetközi piacvesztése egyaránt nagy szerepet játszott. Mindez azért érdekes, mert a Németországba irányuló hazai kivitel legnagyobb része a feldolgozóiparhoz és különösen a járműgyártáshoz kapcsolódó termékek teszik ki, így a német ipar gyengélkedése a magyar gazdaság kilátásait is nagy mértékben ronthatta.

Az autók, alkatrészek és egyéb feldolgozóipari termékek iránti kereslet visszaesése negatívan érintette a magyarországi megrendeléseket, amelyet a hazai ipar megtermelt GDP-hez való hozzájárulása (súlya) is visszatükröz. A magyar feldolgozóipar GDP-hez viszonyított részaránya az elmúlt 2 évben egyaránt mintegy 2,5 százalékpontot csökkent. Felhasználási oldalról mindez együtt járt az export részarányának csökkenésével.

Erős szálak fűzik a hazai gazdaságot a gyengélkedő Németországhoz

A hazai közgazdász társadalom számára alapvetés, hogy legfontosabb külkereskedelmi partnerünk Németország, amely főként autóipari termékeknek és az elmúlt években felfutó akkumulátoroknak biztosított felvevőpiacot. Az OECD 2022-es kereskedelmi adatai alapján a magyar export hozzáadottértékének közel 17 százaléka Németországban kerül végső felhasználásra, amellyel Európa legnagyobb gazdasága messze a legfontosabb kereskedelmi partnerünk. A listán az Amerikai Egyesült Államok a második, 8,9 százalékos hozzájárulással. A kereskedelmi forgalmi adatokat tekintve Magyarországot rendkívül erős szálak fűzik Németországhoz, hazánknál nagyobb GDP-arányos termékkereskedelmet (exportot és importot is figyelembe véve) csak Csehország bonyolít le Németországgal (a hazai arány 2023-ban 41 százalék, a cseh 47 százalék volt).

A magyarországi német termékexportot a feldolgozóipari cikkek, azon belül pedig a járműgyártáshoz kapcsolódó eszközök dominálják.

Ezen termékkör teljes kivitelhez viszonyított részaránya 2024-ben 32,6 százalék volt, miközben a többi feldolgozóipari termék további 40,7 százalékot tett ki. A kapcsolat fordított irányban is erős: tavaly a hazai termékexport 25 százaléka Németországba irányult, miközben ugyanez az arány autóipari termékek esetén majdnem 30, míg akkumulátoroknál 47 százalék volt.

Az elmúlt két év eseményei (azaz a német és a hazai ipar egyidejű lassulása) megerősíti a 2018 és 2022 között tapasztalt decoupling jelenség végét, a német és magyar feldolgozóipar ugyanis az elmúlt három évben ismét szorosan együtt mozog (az említett időszakban a két ország között éles különbség mutatkozott, a német feldolgozóipar ugyanis már akkor visszaesésnek indult, a magyar azonban ezt egészen 2022 elejéig nem követte le). Az autóipari szektor teljesítményét vizsgálva a magyar gazdaság függése még látványosabban megerősítést nyer, a hazai termelés volumene ugyanis rendkívül erősen együtt mozog a némettel. Márpedig Németországban szeptemberben havi alapon mintegy 18,5 százalékkal esett vissza a szektor kibocsátása.

A hazai gazdaság német piacoktól való erős függése az egyes termékkategóriák kivitelének nominális értékében is látszik, hiszen az elmúlt két évben a járműgyártáshoz kapcsolódó alkatrészek kivitele legfeljebb stagnált (az elmúlt évek erős árnyomása miatt ez volumenben nagy eséllyel csökkenést jelent), miközben az akkumulátorok exportértéke megfeleződött.

A diagramok alátámasztják, hogy a német autóipar válsága a hazai vállalatok kilátásait is egyértelműen beárnyékolja. A szektor rossz teljesítménye nagy valószínűséggel szerepet játszott a magyar részarány visszaszorulásában a teljes német importon belül, amiért főként a járműgyártáshoz kapcsolódó termékek kivitelének csökkenése felelős. Ezen termékek teljes külkereskedelmi forgalomhoz viszonyított részaránya a 2023-as 40 százalékról mostanra 30 százalék közelébe süllyedt.

Mennyire befolyásolja valójában a német export a magyar gazdaság növekedését?

Az ipari szektorok teljesítményének együttmozgása és a külkereskedelmi kivitel elmúlt éves trendjei megerősítik az állítást, hogy a német recesszió nagy mértékben befolyásolta a magyar gazdaságot is.

A német negatív keresleti sokk által okozott magyar GDP-veszteséget tekintve azonban az ok-okozati kapcsolat már nem ilyen egyértelmű.

A járműgyártás, a gépgyártás (azaz a németországi magyar export több, mint 70 százalékát kitevő húzóágazatok), valamint a teljes német kivitel magyar GDP-re gyakorolt hatásának becsléséhez három dolgot kell figyelembe venni:

• Az említett szektorok és a teljes export értékének változását (azaz a német keresleti sokk mértékét).
• Az alappályát, azaz a termékcsoport-szintű és összesített kivitel hosszú távú növekedési pályáját, ami a viszonyítási alapot jelöli. Az oksági vizsgálatok során használt viszonyítási alap (counterfactual) azt az állapotot/pályát mutatja meg, ami a sokk elmaradása esetén következett volna be.
• A németországi magyar export hozzáadottértékét, ami megmutatja, hogy a tényleges kivitel mekkora része került Magyarországon előállításra.

Az Eurostat által publikált valós, euróban mért értékadatokat megvizsgálva az látszik, hogy a járműgyártáshoz, illetve a gépiparhoz kapcsolódó kivitel 2023-ban jelentősen emelkedett a megelőző évhez képest, majd ezt egy számottevő visszaesés követte 2024-ben (2023-hoz képest).

A teljes export 2023-ban 7,3 százalékkal bővült, 2024-ben 7,4 százalékkal zsugorodott, míg idén egyelőre 1,8 százalékot növekedett.

Az elmúlt 25 év átlagos exportérték-növekedései a járműgyártáshoz kapcsolódó termékek exportja esetén 6,75, a gépipari cikkek esetén 5,60, míg a teljes magyar kivitelt tekintve 5,70 százalék volt.

A becslés legfontosabb elemét a magyar exporton belüli hazai hozzáadottérték meghatározása jelentette. Az OECD adatbázisa rendszeresen publikál erre vonatkozó adatokat, így a becslés során ezek kerültek felhasználásra. A hazai vállalatok hozzáadottérték-aránya a közvetlen németországi exportértékhez viszonyítva került meghatározásra a legfrissebb, 2022-re vonatkozó adatok alapján. Az euróra történő átváltás a 2022-es hivatalos (Európai Központi Bank, MNB és IMF által is használt) EURUSD átlagárfolyamon (1,0538) történt.

A hozzáadottértékek-arányokat vizsgálva látszik, hogy az autóipar relatíve magas arányt ér el (40,25 százalék), ami meghaladja a teljes németországi export hozzáadottérték-arányát (36,75 százalék). Ehhez képest negatív meglepetést jelent, hogy a Németországba exportált gépipari termékek (ide tartoznak az akkumulátorok is) hozzáadottértéke mindössze a teljes érték 14,55 százalékát teszi ki.

A hazai hozzáadottérték alacsony aránya már előrevetíti, hogy a gépipari cikkek elmúlt években visszaeső exportja nem lesz jelentős hatással a magyar GDP-növekedésre.

A három felsorolt tényező összehangolásából jól becsülhető a német keresleti sokk magyar GDP-re gyakorolt hatása, amely lényegében nem más, mint a német keresletváltozás (azaz az export hosszú távú trendtől vett leszakadása) miatt elmaradó hozzáadottérték. Ennek becslése a trend által előrejelzett exportértéktől való elmaradás és a magyar hozzáadottérték-arány szorzataként történt meg, az eredmény pedig végül a hazai GDP arányában lett kifejezve. A viszonyítási alapot itt a magyar GDP euróban kifejezett értéke jelentette, az idei évre az Európai Bizottság előrejelzésének megfelelő 0,8 százalékos bővülést feltételezve. A becslés 2022 óta változatlan kategórián belüli hozzáadottérték-arányt feltételezett.

Az eredményekből jól látszik, hogy a relatíve alacsony hozzáadottértékű járműgyártáshoz kapcsolódó- és gépipari cikkek iránti német kereslet visszaesése szinte semekkora, mindössze 0,03-0,04 százalékpontos magyar GDP-veszteséget okozott 2024-ben és az idei év első felében is.

A németországi export jelentős hozzáadottértékű szegmensei már sokkal jelentősebben fékezték a magyar gazdaságot, ami azt eredményezte, hogy tavaly a német keresleti sokk 0,37, míg az idei év első felében 0,25 százalékos nominális GDP-veszteséget okozott a magyar gazdaságnak.

Együtt megyünk tehát Németországgal a recesszió felé?

Az eredményekre ránézve is egyértelműen látszik, hogy Magyarország gazdasága szempontjából kulcsfontosságú a külkereskedelem és főként a Németországba irányuló export. A becslések azt mutatják, hogy az elmúlt másfél évben összesítve mintegy 0,6 százalékkal gyorsabban nőhetett volna a magyar GDP, ha fennmarad a német gazdaság korábbi növekedése. Mivel pedig a német gazdaság talpra állása várhatóan csak hosszabb távon következik be,

a magyar gazdaság így a következő hónapokban is viselni fogja a legfontosabb kereskedelmi partnerének válsága által keltett negatív hatásokat.

A hazai növekedésre gyakorolt negatív hatás egyértelmű és jelentős, azonban mégis számos nem várt üzenetet hordoz a magyar gazdaság szerkezetére vonatkozóan:

• Magyarország nagy mértékben függ legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország gazdaságától. Európa legerősebb gazdaságában bekövetkező negatív sokkok a hazai kilátások szempontjából is meghatározóak, adott esetben pedig a mérleg nyelvét jelentik a recesszió és a lassú növekedés között.
• A Németországba történő közvetlen exportértékesítés visszaesése azonban önmagában nem befolyásolja végzetesen a hazai gazdasági teljesítményt. A jelenlegi recesszióközeli helyzetben minden külső hatás jobban érezhetővé válik, de a válság előtti 4-5 százalékos növekedéshez, vagy akár a minden év elején remélt 3-4 százalékos növekedéshez képest a fő meglepetésfaktor nem ez.
• A németországi export visszaesése nem az akkumulátor- vagy járműgyártáson keresztül érinti érzékenyen a magyar gazdaságot, hanem a nagyobb hazai hozzáadottértéket képviselő egyéb ágazatokon keresztül.
• Hiába esett vissza számottevő módon az akkumulátorok exportja, a gyártás alacsony hozzáadottértéke miatt a hazai GDP-hez való hozzájárulása kicsi.
• Az autógyártás jelenleg globális válságban van (amelyet jó eséllyel az idei kereskedelmi háború tovább mélyített), így az ehhez kapcsolódó exportkeresletet nemcsak a német recesszió befolyásolta.
• A Németországban végső felhasználásra kerülő gépipari termékek alacsony hozzáadottértékét a német gazdaság termelő jellege részben magyarázhatja (ez azt jelenti, hogy Németország jellemzően nem végső felhasználója a magyar autó- és gépipari termékeknek). A szektor hozzáadottértékének évek óta trendszerű (nemcsak Németországgal szemben fennálló) csökkenése azonban arra utal, hogy a magyar gazdaság komoly szerkezeti válság felé tart.

Bár Németország gazdasági nehézségei nélkül valószínűleg Magyarországot sem fenyegetné recesszió,

a hazai gazdaság lassú növekedéséért főbb partnerünk és az export önmagában nem felelős.

Ahogy azt már számos elemző is megfogalmazta, a hazai gazdaság legnagyobb problémája az alacsony hozzáadottértékű ágazatok túlzott jelenléte, valamint az egyensúlytalan szerkezet.

Mindez azt jelenti, hogy a problémák a külső exportkereslet helyreállása esetén sem szűnnének meg,

az erős lakossági fogyasztás ugyanis egyre inkább bővíti az importot, ami idővel nemcsak a növekedést, de a folyó fizetési mérleget és ezáltal a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetheti.

Mindazonáltal azt is meg kell jegyezni, hogy a német gazdaság nehézségei nem csak a közvetlen exportteljesítményen, hanem a beruházási hajlandóságon keresztül is befolyásolják a hazai kilátásokat. A feldolgozóipari vállalatok fejlesztéseinek mélyrepülésében bizonyára szerepet játszik a német értékesítési lehetőségek beszűkülése is, ennek a hatásnak a megbecslése a teljes beruházási lufi kipukkanásában azonban sokkal homályosabb számításokat igényelne.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images