Akár pár hónapon belül mozdulhatnak a kamatok Európa egyik vezető gazdaságában

A legfrissebb statisztikai adatok szerint az Egyesült Királyságban a munkanélküliségi ráta augusztusban 4,8 százalékra nőtt, ami 2021 májusa óta a legmagasabb érték. Az elemzők arra számítottak, hogy a mutató változatlan marad. A magánszektor bérnövekedése 4,4 százalékra lassult az augusztussal végződő három hónapban, ami 2021 vége óta a legalacsonyabb adat, és szintén elmarad a piaci várakozásoktól. Ezzel együtt a bérnövekedés még mindig jóval meghaladja a 3 százalékos szintet, amit a Bank of England összeegyeztethetőnek tart a 2 százalékos inflációs céllal. A munkaerőpiaci összképet egyedül a közszféra béremelkedési üteme árnyalja, ami augusztusban bónuszokat is figyelembe véve 5,8 százalékra gyorsult a júliusi 5,1 százalékról.

Az adatok a munkaerőpiac lazulására utalnak, ami erősíti a kamatcsökkentési várakozásokat. Éppen ezért a font árfolyama esni kezdett a hírek megjelenése után, a befektetők ugyanis a korábbinál jóval valószínűbbnek tartják a kamatcsökkentési ciklus folytatását.

A részletes adatok azt mutatják, hogy a gazdaság az elmúlt évben sokkal kevesebb munkahelyet veszített, mint amitől az elemzők korábban tartottak a kormány költségvetési kiigazítása miatt. A munkáltatók úgy tűnik, túl vannak az áprilisban bevezetett bérjárulék-emelés által kiváltott leépítések nehezén.

A fizetési listán szereplő alkalmazottak száma szeptemberben 10 000-rel csökkent, az előző havi felülvizsgált 10 000-es növekedést követően. Ez összhangban volt a közgazdászok által előre jelzett csökkenéssel, és kevésbé volt éles, mint a nyári leépítések.

Ez azt jelenti, hogy Rachel Reeves pénzügyminiszter tavaly októberi, adóemelő első költségvetése óta mindössze 127 000 munkahely szűnt meg, ami kevesebb a korábban becsültnél.

Ezzel együtt a munkanélküliségi ráta mintegy 0,5 százalékpontot emelkedett az Egyesült Királyágban tavaly októberhez képest.

Az adatok valószínűleg tovább táplálják a jegybankon belüli vitát arról, hogy a közel kétszeresére emelkedett infláció beindíthat-e egy olyan spirált, amely tartósan gyors ár- és béremelkedést eredményez és ezzel szétzilálja a lakossági várakozásokat is.

Megan Greene, a monetáris tanács tagja hétfői beszédében kiemelte a másodkörös hatások kockázatát, ami miatt a piacok gyakorlatilag kizárják a további kamatcsökkentéseket ebben az évben. Mások azonban úgy vélik, hogy a dezinflációs folyamat továbbra is halad, ami lehetőséget adhat az irányadó ráta óvatos csökkentésére.

A kamatcsökkentést támogató egyik fő érv a brit fiskális politikában várt fordulat. A kormányzati szektor dolgozóinak béremelése csak egy kis része volt az idei nagy állami ösztönzőcsomagnak, ami jövőre várhatóan nem fog megismétlődni. A hosszú lejáratú kötvényhozamok emelkedése és az növekvő államadósságtól való befektetői félelem egyaránt a költségvetési politika szigorítására kényszerítheti Rachel Reeves pénzügyminisztert, aki várhatóan komoly adóemeléseket terjeszt be a 2026. évi költségvetési tervben. Bár a tervezett adóemelés rövid távon gyorsíthatja az inflációt, a jegybank ezt a hatást jó eséllyel átmenetinek tekintené, ezért monetáris politikai reakció nélkül hagyná. Hosszabb távon az adóterhek emelkedése jelentősen hűtené a brit gazdaságot (azaz lassítaná a növekedést), ami reálissá tenné a kamatcsökkentési ciklus folytatását. Mivel a jövő évi büdzsétervezet benyújtása novemberben esedékes, a a kamatcsökkentés legkorábban a Bank of England decemberi kamatdöntő ülésén folytatódhat, de a piaci várakozások szerint mindez inkább a jövő év elején valószínű.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images