Itt a válasz az emberiség egyik legnagyobb dilemmájára: már nem az a kérdés, hogy meg tudjuk-e csinálni, hanem hogy hogyan

Az emberiséget már régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon képes lehet-e az ember egy másik bolygót élhetővé tenni. A leggyakrabban a Mars kerül szóba, mivel számos tulajdonságát tekintve nagyon hasonlít a Földre. A terraformálás egy hosszú és komplex folyamat, ezek során olyan körülményeket kell létrehozni mesterségesen, amelyek lehetővé teszik, hogy az adott bolygó megfelelő körülményeket biztosítson más életformák számára is. Mindez azt jelentené, hogy az idegen égitest légköri, felszíni és hőmérsékleti viszonyait illetően is a Földhöz hasonló állapotot kellene teremteni. Szükség lenne oxigénre, vízre és stabil éghajlatra is, hogy az élet megtelepedhessen. Thompson szerint

a közelmúltig mindez csak elmélet volt, a modern technológia fejlődésének köszönhetően viszont újabban megváltozott a helyzet.

Osztja a véleményét a Dr. Erika DeBenedictis vezette kutatócsoport a Pioneer Labs-tól, amely azt állítja, hogy itt az ideje komolyan venni a terraformálást, mint kutatási programot. Szerintük erre azért van szükség, mivel a legfrissebb eredmények arra engedik következtetni őket, hogy igenis megvalósítható a terraformálás. A 2025-ös Zöld Mars Műhelyre készített műhely összefoglaló szerzője elmondta, hogy akár néhány évtizeddel ezelőtthöz képest is mekkorát fordult a világ: sokkal olcsóbbá váltak azok a technológiák, amelyek korábban szinte elképzelhetetlennek tűntek, miközben az új kutatási eredmények is „megváltoztatták az egyenletet”.

A vízió szerint több fázisban valósulhat meg egy bolygó terraformálása. Kezdetben a felmelegedés következik be, amely a Mars átlaghőmérsékletét néhány évtizeden belül több tíz fokkal emeli mesterséges aeroszolok vagy üvegházhatású gázok használatával. A következő lépés ezt követően a Marson felfedezett vízjég olvadásnak indulhat, így kialakulhat egy közel négymillió négyzetkilométeres óceán alakulhat ki 300 méter mélységben. A következő lépésben jön a mikrobiális élet megteremtése következik. Ebben az elmúlt évek kutatásai komoly áttöréseket hoztak, így már azt javasolják a kutatók, hogy extremofileket, azaz olyan mikrobákat hozzanak létre, amelyek zord körülmények között is képesek boldogulni. Ezek képesek olyan tulajdonságokat ötvözni, mint a hőmérséklet-tűrés, a sugárzásállóság és a légköri nyomással szembeni közömbösség. Ezek rövid időn belül elterjednének, és beindulna a fotoszintézis, amely a légkört teremtené meg.

Az oxigéndús atmoszféra kialakulása akár évszázadokat is igénybe vehet.

A tudomány javaslata az egész folyamatot egy hatalmas kupolás épület alatt kell megkezdeni, ahol viszonylag gyorsan meg lehet teremteni annyi szükséges levegőt, amely elegendő az élethez. Az ezek alatt terjedő növényzet hozzájárulhatna a külső légkör megteremtéséhez. Az egész folyamat mintegy ezer évet venne igénybe az elmélet szerint. Eddigre a kupolák alatt élő emberek elhagyhatnák ezeket az építményeket és szabadon is tudnának mozogni. Fontos megjegyezni, hogy a Mars bizonyos tulajdonságai miatt további kutatásokat igényel, hogy teljesen meg lehessen bizonyosodni az elképzelés helyességéről.

A cikkben kiemelik, hogy a technológiai kihívás mellett

egy ilyen lépés komoly etikai dilemmát is jelentene, mivel ezzel elveszne a lehetősége egy érintetlen bolygó kutatásának a lehetősége, és a természetes folyamatainak a szemügyre vétele.

Az is gondot okozhat, hogy a – még ismeretlen – marsi mikrobiális élet is elpusztulhat. Az eredmények viszont azt bizonyítják, hogy már nem az a kérdés, hogy az emberiség képes lehet-e terraformálni egy idegen bolygót – nevesen a Marsot –, hanem a hogyan jelenti a legnagyobb kihívást.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images