Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Bár a banki szabályozás végtelenül bonyolultnak tűnhet (és valószínűleg az is), egy alapelv viszont igen egyszerű: a bankokat saját tőkével kell finanszírozni. A bankok betéteket gyűjtenek, és hiteleket nyújtanak. Ha azonban a bankok veszteséget szenvednek el, azt elsősorban a részvényeseik viselik. Ha a részvényesi tőke nem elegendő a veszteségek fedezésére, akkor a bank fizetésképtelenné válik, és fel kell számolni. A bankcsődök és az azokkal járó költségek megelőzése a pénzügyi szabályozó hatóságok egyik fő célja.
A nagy bankok szeretnek több hitelt felvenni, részben azért, mert vezetőik javadalmazása a sajáttőke-arányos megtérüléstől (Return on Equity - ROE) függ, a kockázat figyelembevétele nélkül. Ha jól mennek a dolgok, nagyobb a nyereségük. Ha azonban rosszul, a nagyobb tőkeáttétellel rendelkező bankok nagyobb valószínűséggel mennek csődbe, ami költségeket ró a nem biztosított betétesekre és a betétbiztosítási alapra, szélesebb körű pánikot váltva ki a pénzügyi szektorban, és visszafogva a vállalkozások és háztartások hitelezését. A szabályozó hatóságok számára két kérdés merül fel, most és mindig.
Mekkora mértékű banki tőkeáttétel (a saját tőkéhez viszonyított adósságállomány) jó a gazdaságnak?
És mennyi tőkeáttétel veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását?
Idén nyáron az illetékes amerikai szabályozó hatóságok – a Fed kormányzótanácsa (Federal Reserve Board of Governors), a betétbiztosító (Federal Deposit Insurance Corporation) és az Office of the Comptroller of the Currency – úgy döntöttek, hogy újra megnyitják ezt a vitát.
A szélesebb körű deregulációs törekvések közepette a "kiterjesztett kiegészítő tőkeáttételi mutató" (eSLR) gyengítését javasolták, amely csak a legnagyobb amerikai bankholding társaságokra, az úgynevezett globálisan rendszerszinten jelentős bankokra (GSIB) és azok biztosított betétintézeti leányvállalataira (IDI) vonatkozik. Jelenleg a GSIB-eknek legalább 5% saját tőkével kell rendelkezniük (legfeljebb 95% adóssággal), az IDI-knek pedig legalább 6%-os saját tőkével kell bírniuk a teljes tőkeáttételükhöz képest. A jelenlegi javaslat ezt mindkét társaság esetében átlagosan 3,84%-ra csökkentené.
A tőkeáttételi mutató egyszerű és teljesen átlátható, valamint mellőzi a különböző eszközök feltételezett kockázatának értékelését. Ezt azért fontos szem előtt tartani, mert a pénzügyi válságot ésszerűen úgy lehetne definiálni, mint azt, ami akkor történik, amikor a kockázatértékelések tévesek.
- A 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző időszakban a magánszektor és a szabályozó hatóságok az amerikai jelzálogfedezetű értékpapírokat és számos kapcsolódó származtatott ügyletet alacsony kockázatúnak tekintették; ez hatalmas hiba volt. Közel tízmillió amerikai család vesztette el otthonát, és több mint 10 ezer milliárd dollárnyi háztartási nettó érték semmisült meg néhány hónap alatt.
- Hasonlóképpen, 2010-ben az euróövezet államadósságának nagy részét alacsony kockázatúnak tekintették – aztán hirtelen már nem volt az. Az eurózóna adósságválságának következményei között sorolhatók fel a politikailag nehezen kivitelezhető mentőcsomagok, a súlyos megszorító intézkedések, valamint az, hogy egyes euróövezeti országok munkanélküliségi rátája elérte a 25%-ot.
Ezért játszik kiemelt szerepet a kockázatokra nem érzékeny eSLR.
Óriási ára van az emberekre nézve, ha a kockázati súlyokat hibásan határozzák meg – és ezt az árat már nem is egyszer megfizettük.
Hol fognak legközelebb súlyosan tévesnek bizonyulni a kockázati súlyok?
- Stablecoinok esetében?
- Tágabb értelemben véve a kriptók terén?
- A nem banki pénzügyi intézményeknél? A feltörekvő piacoknál?
Senki sem tudja – és ez a lényeg. A bankrendszer rendszerszinten fontos részeit védeni kell az "ismeretlen ismeretlenekkel" szemben.
A Fed és más szabályozó hatóságok továbbra is úgy vélik, hogy a kockázatalapú tőkekövetelmények biztosítani fogják a bankok biztonságát és megbízhatóságát. De gondoljunk csak bele: 2015 és 2024 között a GSIB-ek mérlegfőösszege csaknem 50%-kal, 10,5 ezer milliárd dollárról 15,5 ezer milliárd dollárra nőtt, miközben a "kockázattal súlyozott eszközeik" kevesebb mint 10%-kal nőttek, 6,09 ezer milliárd dollárról 6,9 ezer milliárd dollárra. Ez arra utal, hogy a bankok optimalizálhatják és optimalizálni is fogják eszközösszetételüket a tőkekövetelmények csökkentése és a tőke részvényeseknek történő esetleges szétosztása érdekében – mindig a kockázatokra nem korrigált saját tőke megtérülésének növelésére törekedve. Ráadásul ugyanezek az amerikai szabályozó hatóságok nyíltan fontolóra vették a kockázatalapú tőkekövetelmények módosítását (értsd: gyengítését).
A tőkekövetelmények csökkentése jelentős többletkockázatot fog okozni az USA pénzügyi stabilitására nézve.
Sajnos a szabályozó hatóságok javaslata számos lehetséges következményt nem mérlegel érdemben, még kevésbé próbálja meg számszerűsíteni az ezzel járó költségeket és hasznokat. Nem nyújt elegendő alapot a végső szabályozási intézkedéshez.
Ezt a javaslatot vissza kell vonni, és csak azután kell újra benyújtani, ha a szabályozó hatóságok kidolgozták, milyennek is képzelik el a banki tőkekövetelmények teljes keretrendszerét. Csak ezután lehet érdemi vitát folytatni erről a kérdésről.
Copyright: Project Syndicate, 2025.
Simon Johnson
Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) Nobel-díjas közgazdászprofesszora. 2007-2008 között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza volt. Kutatásai a gazdasági fejlődés, a politikai gazdaságtan és a vállalati pénzügyek kérdéseit ölelik fel. A Nobel-díjat 2024-ben kapta meg.
Corey Klemmer
Az amerikai tőzsdefelügyelet (Securities and Exchange Commission – SEC) korábbi politikai igazgatója.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Történelmi rekord született a megújuló energiában, de még így sem elég a növekedés a klímacélokhoz
Idén sikerülhet valamennyit ledolgozni a lemaradásból.
Valóságos alkoholkatasztrófa zajlik az EU-ban
Aggasztó jelenségre hívtak fel a figyelmet a WHO.
Olyan fegyvert adhat Trump Zelenszkij kezébe, amellyel sarokba szoríthatja Vlagyimir Putyint
Premier: itt az új külpolitikai videós podcastünk, a kéthetente jelentkező Global Insight első része.
Megszólalt a Fed elnöke: hamarosan vége a mennyiségi szigorításnak
A kamatokkal kapcsolatban nem adott túl sok információt.
Fellázadt egy egész nemzedék, és elkergette a gyűlölt elnököt – Sorra dönti meg a kormányokat a Z generáció
Madagaszkáron a tüntetők győztek, most a hadsereg kezében van a hatalom.
Milliárdos kriptovaluta-csalás: rabszolgaként tartott emberekkel követték el a történelem egyik legnagyobb befektetési átverését
15 milliárd dollárnyi bitcoin foglaltak le a szervezet vezetőjétől.
A hölgy nem hátrál meg
Az individualista blogon friss írásom olvasható Margaret Thatcher 100. A hölgy, aki nem hátrált meg címmel. Thatcher tegnap lett volna 100 éves. Köszönet Seres Lászlónak a közlésért.
Bérlés vagy saját otthon? Az Otthon Start miatt mozdulhat a mérleg nyelve
Az MBH Index elemzése alapján 2025-ben a lakásvásárlás és bérlés pénzügyi szempontból közel azonos költségekkel járhat, de számos tényező befolyásolja, hogy kinek melyik megoldás éri
Energiahatékonyság az egészségügyben
A Nemzeti Fejlesztési, Fenntarthatósági és Kutatási Ügynökség (NFFKÜ) új, "Egészségügyi épületek energiahatékonysága" című pályázati felhívása mérföldkő lehet a hazai egészség
Őszi adócsomag 2025: kripto, KIVA, TAO és áfa
Az idei ősz meghatározó időszak az adózási szabályok átalakításában, mivel a kormány két különböző célú adócsomag benyújtását tervezi. Az első csomag főként technikai jellegű mó
Buborékban élünk? - A közösségi média és a pénzügyi valóság torzulása
A közösségi média és a finfluenszerek pénzügyi térnyerése olyan pénzügyi kultúrát hoz magával, ahol a gazdasági döntések már nemcsak számokon és táblázatokon, hanem mémeken, sztoriko
Eddig leginkább a külföldi spekulánsok jártak jól a forinttal
Alacsony infláció és alacsony kamatok után homlokegyenest az ellenkezője: ebben az évtizedben a magas kamatok és a magas árindexek korát éljük. A válságól-válságra sodródó világban... Th
Mi az AI-rali mérlege? Kipukkanhat a buborék?
A mesterséges intelligencia körüli tőkepiaci eufória a modern gazdasági ciklus egyik legjelentősebb strukturális kérdésévé vált. Az AI nem csupán technológiai áttörés, hanem egy új álta
Pénz bőven van, de portfólió alig: miért nem fektetnek be a nők?
A világ vagyonának egyre nagyobb része van női kézben, a nők mégis jóval ritkábban fektetnek be, mint a férfiak. Akik úgy döntenek belevágnak, hasonlóan jól... The post Pénz bőven van, de
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Tőzsdei adrenalin vs. nyugodt hozam – te melyiket választod?
Tőzsdéznél, de nem tudod, merre indulj? Ismerd meg egy aktív trader és egy alapkezelő gondolkodását a Portfolio Investment Services online előadásán Vidovszky Áronnal!
A vámháború szülte a tőzsdék új kedvencét – itt a beszálló?
Ebben a sztoriban is szerepet kapott Donald Trump.
Béke Gázában: Trumpnak tényleg sikerült lezárnia egy háborút?
Végre elhalkulnak a fegyverek?
Áttörés jöhet az agykutatásban – eddig ilyet csak filmekben láttunk
Rózsa Balázzsal, a BrainVisionCenter alapítójával beszélgettünk.
