Kokaincunami zúdul rá Európa partjaira

A marseille-i kikötőben élesen kirajzolódik a globalizált kereskedelem és a szervezett bűnözés közti határ. A világ harmadik legnagyobb hajózási vállalata, a CMA CGM toronyházának 29. emeletéről látható, hogyan találkozik a konténerhajókkal érkező áruáradat a város északi negyedeivel, ahol a helyi drogmaffiák uralkodnak. Latin-amerikai kartellek az utóbbi években Európába irányították kokainfeleslegüket, miután telítődött az amerikai piac.

A kereskedelmi hajók 80 százaléka legális szállítmányokat visz, mégis ezek rejtik a drogok döntő részét.

2023 és 2024 között a francia hatóságoknál a kokainfogások 23 tonnáról 53,5 tonnára ugrottak, és csak Dunkerque-ben 10 tonnát találtak egyetlen szállítmányban.

A kábítószer leggyakrabban banánszállítmányokba, hajóalkatrészek közé vagy a konténerek ajtaja mögé kerül. A francia vámhatóság szerint a traffik több mint 68 százalékában van belső közreműködés. A Marseille–Fos kikötőn évente 1,45 millió konténer halad át, napi 4000 egység.

A vámhivatalok mindössze a szállítmányok 3 százalékát vizsgálják meg, 95 százalék pedig öt percen belül szabad utat kap.

Ez a hatalmas forgalom, a helyhiány és az emberhiány miatt lehetetlen teljes körű ellenőrzést biztosítani.

A kartellek két fő technikát alkalmaznak: a „rip-on” módszernél a konténer plombáját feltörve helyezik be a drogot, míg a „drop-off” során mozgó hajókra csempészik fel csomagjaikat, majd a cél előtt tengerbe dobják őket, hogy bűntársaik összegyűjtsék. Az ecuadori Guayaquil kikötőjéből induló hajók különösen sebezhetők, mert a lassú, mocsaras csatornán átvezető út miatt a gyorscsónakos bandák könnyen megközelítik őket.

Egyes cégek már fegyveres kísérettel vagy fedélzeti biztonsági ügynökökkel védik hajóikat.

A kikötői dolgozók és tengerészek gyakran kerülnek célkeresztbe: Le Havre-ban 2020-ban egy dokkmunkást halálra vertek, Marseille-ben pedig egy darukezelő családját ejtették túszul. A nagy hajózási cégek – például a német Hapag-Lloyd – már biztonsági programokat és személyi védelmet vezettek be, munkatársaiknak pedig megtiltották, hogy cégük logóját viseljék a nyilvánosságban. A francia CMA CGM több tízmillió eurót fektet a megelőzésbe, és saját kikötőket is épít, köztük Kolumbia partjainál, a kartellek történelmi központjában.

A vámhatóságok technológiai fejlesztésekkel és mesterséges intelligencia-alapú kockázatelemzéssel próbálnak lépést tartani. A mobil szkennerek néhány perc alatt képesek átvizsgálni egy konténert, de ha gyanú merül fel, a teljes rakomány kiszállítása és tisztítása napokig tarthat, ami súlyos veszteség a hajótulajdonosnak.

A nagy fogások többnyire tipp alapján születnek: 2024 júliusában Marseille-ben 180 konténert vizsgáltak át, végül 138 kilogramm kokaint találtak kettőben, és spanyol segítséggel sikerült letartóztatni a bűnszervezet tagjait.

A hatóságok szerint a küzdelem hosszú távon csak a hajózási társaságokkal való szoros együttműködéssel lehet eredményes. A cégeket arra ösztönzik, hogy rendszeresen auditálják magukat, osszák meg az adatokat, és azonnal jelezzék a gyanús eseteket. A cél nem a teljes felszámolás, hanem hogy Európa kikötői ne váljanak a kábítószer-kereskedelem gyenge láncszemévé. A tengerentúlról érkező „fehér cunami” megállítása ma már nemcsak bűnügyi, hanem gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images