Megedződtek a magyar vállalkozások a permakrízis korában

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.

Az alábbiakban Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetőjének, valamint Zulik Ákos, az MCC vezető oktatójának, a CEE Connectivity Hub vezetőjének írását közöljük.

Nehéz év volt 2024. Kétszer annyi cég számolt be az árbevétel csökkenéséről, mint ahányan növekedéséről. A bérnövekedést, árcsökkenést komoly kihívásként megélők köre is jelentősen megnőtt az egy évvel ezelőttihez képest. Covid, háború, energiaár-sokk, infláció, német recesszió, vámháború - mindegyiknél abban reménykedtünk, hogy most már lassan visszatér az élet a normális kerékvágásba, de ez még mindig csak remény.

A fogyasztás mégis nő, a foglalkoztatás pedig stabil, a nyomást nagyrészt a vállalkozások és az állam fogják fel. A nagy kérdés, hogyan hat ez a gazdasági perspektívákra. Kutatásunk a magyar cégekre fókuszál, az államháztartás helyzetére csak pár gondolat erejéig térünk ki. Az eredmények tömören: szilárd alapok, komoly viharkárok, jó irányba induló vállalati alkalmazkodás és a versenyképességet erősítő piaci mechanizmusok - stabilitásra, piacra és finanszírozásra vágynak a vállalkozások.

A Jelentés a magyar vállalkozásról 2025 három pillérre épül: A Mathias Corvinus Collegium (MCC) átfogó vállalkozói felmérésére, az üzleti szolgáltatói ágazatra és az élelmiszeriparra fókuszáló mélyinterjús kutatásra, illetve a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok áttekintésére. A kérdőívet 2044 vállalkozásvezető töltötte ki 2025 tavaszán, lefedve a hazai kis-, közép- és nagyvállalatok széles körét.

Az elemzések a cégek piaci helyzetét, működési sajátosságait, fejlesztési terveit és jövőre vonatkozó várakozásait vizsgálják. A kérdések egy része megegyezik a 2024-es kutatásban alkalmazottakkal, így az idei adatok közvetlen összehasonlítást is lehetővé tesznek az elmúlt év eredményeivel. Az eredmények segítenek jobban megérteni, milyen tényezők alakítják a hazai cégek működését, versenyképességét és növekedési kilátásait.

Szilárd alapok

A magyar gazdaság alapjai erősek: a foglalkoztatás és a beruházások szintje, illetve a megtakarítási ráta magas, a külkereskedelmi egyenleg pozitív, az ország tőkevonzó képessége jó, az állam költségvetése stabil. Az alábbi ábrában a fő gazdasági mutatókat csoportosítottuk aszerint, hogy miben vagyunk jobbak/rosszabbak és miben javult/romlott a magyar gazdaság az uniós és a visegrádi átlaghoz képest.

A táblázat rávilágít, hogy pénzügyi fronton: az árfolyam és a kamat területén voltak gondok, ezek mögött az ország földrajzi kitettsége (pld. háború a szomszédban, energiaellátás kockázatai) és a rendszerváltással örökölt magas államadósság szintje áll (ez utóbb, már alacsonyabb, mint az uniós átlag és kevésbé nőtt, mint a többi visegrádi országban).

Az infláció, a jövedelmek és a vállalati hitelállomány trendjei az elmúlt évben jobbak, mint az unióban és a visegrádi országokban, de még van elmaradásunk. Az aktivitási ráta és a beruházások pedig nagyobb mértékben csökkentek, mint az EU-s és V3-as átlag, de a szint még mindig jóval magasabb.

A nemzetközi kitettség miatt nem vagyunk eléggé védettek,

de az elmúlt öt évet nézve a GDP-növekedése meghaladja az EU-s átlagot, Lengyelország után a második legmagasabb a régióban. (HU:7,9%, EU27: 6,5%, PL:18%, SK:7,8%, CZ:4,9 %). Az Eurostat adatai szerint a vállalkozások termelékenységének növekedése az elmúlt öt évben a többi visegrádi országgal együtt nagyobb, mint az EU-s átlag. Magyarországon a közepes- és a kisvállalkozások termelékenységi elmaradása kisebb a nagyvállalatoktól, mint az Unióban vagy a V3-ban.

Azaz a terhek nagyok, de tragikus helyzetről, összeomlás előtti állapotról nincs szó. Magyarország jobban állja ezt a mostani válságot, mint a rendszerváltáskor vagy 2008-12-ben. Ebben komoly szerepe lehet annak, hogy a vállalkozói világ megedződött: a vezetők tapasztaltabbak, a cégek pedig reziliensebbek. Tudják, hogyan kezeljék a nehézségeket, látják, milyen stratégiával lehet a túlélésnél többre törekedni.

Komoly viharkárok

Nehéz év volt: többen érezték az ügyfélszám, az értékesítés, a nyereség csökkenését, mint emelkedését. A cégek kétharmadának sikerült ügyfelei számát szinten tartani vagy növelni. Az értékesítés volumene a cégek felénél, nyereségük több mint felénél csökkent.

2025-ben a költségoldali nyomás jelenti a legnagyobb nehézséget a vállalkozások számára. A legtöbben a bérnövekedés kigazdálkodását nevezték meg problémaként, míg a keresletcsökkenés a második leggyakrabban említett kihívás. Három éves távon a kivárás és az optimizmus jellemzi a vállalkozókat, negyedük borúlátó - a cégvezetők 40 %-a nem vár változást, az optimisták másfélszer annyian vannak, mint a pesszimisták.

Jó irányba induló vállalati alkalmazkodás

A jövőre vonatozó terveket elemezve azt találjuk, hogy a fejlesztéseik fókuszában a termékek egyediségének és a működés minőségének erősítése, azaz a versenyképesség és a termelékenység erősítése áll. A nehézségek közepette egy termelékenységi, versenyképességi szintlépés lehetősége bontakozik ki a magyar vállalkozások világában.

A vezetők számára a bevételi oldal erősítése: az ügyféligények kielégítése és az értékesítési csatornák fejlesztése állnak az első helyen, megelőzve a termelés vagy a belső működés optimalizálását.

Az elmúlt egy évben megvalósított beruházások többsége 2025-ben a jobb működésre, a korszerűbb technológiák bevezetésére fókuszált, a megkérdezett cégek fele valósított meg beruházást ezeken a területeken. A harmadik leggyakoribb fejlesztési irány az új termék vagy szolgáltatás bevezetése volt, az informatika és a munkavállalók fejlesztése került még be az öt legfontosabb beruházási cél közé.

Erős, termelékenységre és fejlődésre ösztönző verseny

A magyar vállalkozások mindennapjait erős és állandó verseny alakítja. A nyomás minden irányból érzékelhető és folyamatos alkalmazkodásra késztet. A kép összességében stabil: a verseny intenzitása nem változott érdemben az előző évhez képest, ami azt jelzi, hogy a piac szerkezete és vállalkozások piaci kapcsolatai alapvetően nem változtak.

A tartós nyomás arra ösztönzi a cégeket, hogy képességeiket tudatosan fejlesszék. Ezt az erőt jól mutatja, a versenyérzet és a versenyelőny közötti összefüggés. Azok a cégek működnek jobban, amelyek nagyon erősnek érzik a versenyt vagy egyáltalán nem érzik annak jelenlétét. Az előbbiek számára a túlélés feltétele a hatékonyság folyamatos javítása. Az utóbbiak pedig részben azért nem érzik a versenyt, mert olyan pozíciót tudtak kiépíteni a piacon, amely stabil és nehezen támadható.

Az olcsóbb termelés képessége, a jobb minőség, (illetve mélyelemzéseink szerint a pontosabb teljesítés és a termékek vagy szolgáltatások egyedi sajátosságai is) mind olyan tényezők, amelyek erősítik a cégek piaci pozícióját. A verseny hiánya ilyenkor nem a piac zártságát jelzi, hanem azt, hogy a cég már olyan szintű megkülönböztethetőséget és minőséget képvisel, amely révén kiemelkedik a mezőnyből.

A vállalkozások teljesítménye, önbizalma és jövőképe szoros összefüggést mutat a versenyelőny meglétével. A jobb teljesítmény, a jobb piaci pozíció és az optimizmus együtt jár - az erősebb piac helyzetű cégek árbevétele magasabb, tavalyi teljesítményük jobban alakult, és a jövőre vonatkozóan is bizakodóbbak. Az egyediségbe fektető, vevőfókuszú cégek jobban teljesítenek: azok, akik tudatosan fejlesztik termékeik egyediségét és minőségét, jobb minőségben és költséghatékonyabban termelnek, rugalmasabban alkalmazkodnak és gyakrabban kínálnak értéknövelő szolgáltatásokat.

Klaszterelemzéssel két csoportba sorolhatóak a vállalkozások: az előbbiek szerint jobban teljesítő és optimistább ’Sikeresek’, illetve a kevésbé eredményes ’Követők’ táborába. A sikeres vállalatok fejlesztési tevékenysége jóval aktívabb, mint a követőké. Ők minden vizsgált dimenzióban – legyen szó új termékek vagy szolgáltatások bevezetéséről, technológiai fejlesztésekről, stratégiai partnerségekről vagy a munkavállalók képzéséről - jóval nagyobb arányban hajtottak végre beruházásokat. A tartós piaci siker tehát a fejlődéshez szükséges innovációval és kockázatvállalással is együtt jár.

A magyar kapitalizmus jól működik: a piac a jobbaknak hoz sikert és mindenkit az egyedibb, minőségibb, termelékenyebb – versenyképesebb – működésre sarkall.

Csak piac és finanszírozás kell, a többit megoldom

A vezetők szerint a fejlesztések megvalósításának legnagyobb akadályát a finanszírozási lehetőségek hiánya és a piaci bizonytalanság jelentik - ezek fogják vissza a fejlesztések megvalósítását.

A vállalkozások finanszírozásukat alapvetően belső erőforrásokra építik. A külső források – legyen szó bankhitelekről, állami támogatásokról vagy alternatív megoldásokról – általában csak kiegészítő szerephez jutnak. Ez válságállóságot és döntési szabadságot biztosít számukra. A vállalatok így, önerejükből is képesek fenntartani és fejleszteni működésüket, ám fejlesztési tevékenységüknek komoly lendületet adhat a külső finanszírozási lehetőségek bővülése.

Viharban, jó irányba

Középtávon az árbevétel és a profitráta növekedését várja a cégek többsége - egy éves távon a vállalkozásvezetők több mint fele, öt éves horizonton pedig majd kétharmaduk számít reálértékű árbevétel-növekedésre.

Habár ötödik éve tart a bizonytalanság kora, a cégek harapófogóba kerültek a kereslet esése és a költségek növekedése között, a lélekerejük megmaradt.

Még mindig többen vannak a derülátó, mint a pesszimista vállalkozók.

A magyar vállalkozóké egy kemény világ, a mindennapok meghatározója a nemzetközi kitettségből közvetkező bizonytalanság és szűk mozgástér. Ennek az az oka, hogy a globális értékláncok rendjében sikeres stratégia elsősorban a beszállítói betagozódásra vagy a kisebb és/vagy átmeneti piaci rések betöltésére építhető.

A válság kényszere azonban minőségi, termelékenységi továbblépésre sarkall, ami egy versenyképességi fordulat lehetőségét hordozza magában. A magyar gazdaság egészséges: a makrogazdasági alapok stabilak, a vállalkozások alkalmazkodóképesek. Ez nem csak a több évtizedes rutin eredménye, a verseny az, ami fegyelmez és inspirál: fejlődésre sarkall, az innováció motorja a hozamot és biztonságot kínáló egyediség megteremtésének ambíciója.

A vállalkozók piaci hozzáférésre, stabilitásra és a finanszírozás bővítésére vágynak, a többit ők majd megoldják.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images