A fél világ behódolt az Európai Uniónak, még Kína is beadta a derekát

Az Európai Bizottság nemzetközi szén-dioxid-árazási munkacsoportja az elmúlt évben több mint 40 országgal működött együtt, és arra ösztönzi a legnagyobb kibocsátókat, köztük Kínát és Indiát, hogy hatékonyabbá tegyék kezdetleges szén-dioxid-piacaikat.

Legalább három ország már jogszabályokat fogadott el kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) létrehozására:

Brazília és Törökország az elmúlt évben hagyott jóvá törvényeket a szén-dioxid-piacokról, míg Japán az önkéntes rendszerről kötelezőre váltott.

Kína márciusban kiterjesztette kibocsátás-kereskedelmi rendszerét olyan ágazatokra, mint az alumínium, acél és cement, amelyek mind az EU határon átnyúló karbonadó-mechanizmusának (CBAM) hatálya alá tartoznak.

Emellett egy több mint 50 specifikus szabványt tartalmazó szén-dioxid-elszámolási keretrendszert is fejleszt, amelyet várhatóan 2025 végéig véglegesítenek.

A Világbank 2025-ös jelentése szerint a szén-dioxid-árazás már a globális kibocsátások 28 százalékát fedi le. Nyolcvan ország vezetett be szén-dioxid-piacot vagy kibocsátás-kereskedelmi rendszert, szemben a 2005-ös 10 országgal.

Azonban a legtöbb rendszerben a szén-dioxid ára jóval az EU jelenlegi, tonnánként körülbelül 76 eurós szintje alatt van.

Az uniós ár az idén a korábbi, közel 100 eurós csúcsértékek alá csúszott a tiszta energiaforrások növekedése és a fosszilis energiahordozók iránti alacsonyabb kereslet miatt.

2026 januárjától az EU karbonadót kezd kivetni az importált árukra, hogy csökkentse az európai termelők versenyhátrányát. Az importáló országokban fizetett szén-dioxid-ár levonható lesz az importvámból, ami arra ösztönzi az exportáló nemzeteket, hogy bevezessék vagy megerősítsék saját hazai szén-dioxid-árazási rendszerüket.

Wopke Hoekstra uniós éghajlatvédelmi biztos szerint a kibocsátás-kereskedelmi rendszer működésének elismerése és a karbonadó-rendszer bevezetésének hatása ösztönözte az országokat saját szén-dioxid-árazási rendszerek létrehozására.

A szén-dioxid-árazás lendületet kapott. Ez egy nagyon hatékony diplomáciai eszköz

– nyilatkozta.

Brazília, a jövő havi ENSZ éghajlati csúcstalálkozó házigazdája, a COP30 találkozót arra kívánja felhasználni, hogy előmozdítsa a globális szén-dioxid-árazás együttműködőbb megközelítését. A pénzügyminisztérium arra törekszik, hogy az EU és Kína csatlakozzon egy nemzetközi "koalícióhoz", amely közös szabványokat alkalmaz a kibocsátás-kereskedelmi rendszerekre és a határon átnyúló szén-dioxid-vámokra.

A brazil javaslatok szerint a határon átnyúló szén-dioxid-díjakat csökkentenék az alacsonyabb jövedelmű országok számára, és eltörölnék a legszegényebb nemzetek esetében. Brazília azt is javasolja, hogy az importvámokból származó bevételek egy részét a fejlődő országokban történő éghajlatvédelmi finanszírozásra fordítsák - egy olyan ötlet, amelyet az EU megfontolt, majd elutasított.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images