Bréking: Orbán Viktor is a 14. havi nyugdíj lehetőségéről beszélt

"Mi 15 éve kötöttünk egy megállapodást a nyugdíjasokkal. Visszaadtuk a 13. havi nyugdíjat. Vállaltuk, hogy a nyugdíjak értéke nem csökkenhet, és ha a gazdaság motorja jól húz, akkor abból a nyugdíjasoknak is részesülniük kell" - írta a miniszterelnök.

(...) gőzerővel dolgozunk a 14. havi nyugdíjon

- írta Orbán Viktor.

Lázár János építési és közlekedési miniszter is arról beszélt a héten, hogy a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetésén dolgozik, amit a kisnyugdíjasok helyzetének javítására szolgáló legigazságosabb megoldásnak tart.

Az építési és közlekedési miniszter kaposvári fórumán részletesen ismertette a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét. Lázár János kifejtette, hogy a mintegy 2,4 millió nyugdíjas ellátását nem korábbi megtakarításokból, hanem a jelenlegi munkavállalók befizetéseiből fedezik.

A miniszter rámutatott a nyugdíjak közötti jelentős különbségekre is. A 2,4 millió nyugdíjasból félmillióan 240 ezer forint alatti összeget kapnak, míg 250 ezren mindössze 140 ezer forint alatti juttatásban részesülnek. Ugyanakkor Lázár János ezen a ponton valószínűleg eltévesztette az ismertetett számokat, a KSH legfrissebb, 2025. januári adatai alapján a 2,3 millió ellátott közül 1,42 millió fő részesül havi 240 ezer forintnál alacsonyabb juttatásban, míg 442 ezer fő kap havi 140 ezer forintnál is kevesebbet.

Orbán Viktor és Lázár János bejelentése meglepően konkrét és egyébként a költségvetés jelenlegi állapotában és kilátásai mellett meglepőnek mondható. Abból a szempontból viszont nem teljesen váratlan, hogy a parlamenti választások előtt a politikai szereplők előszeretettel vesznek célba jóléti intézkedésekkel jól beazonosítható társadalmi csoportot, népszerűségjavítási célból. Egyelőre bizonytalan az időzítés, a bevezetés módja és az intézkedés költségvetési fedezete sem világos. Azt viszont tudjuk, hogy egy plusz havi nyugdíj az államkasszát közel 600 milliárd forintos extra kiadással terhelné meg.

Főleg annak fényében nem teljesen váratlan, hogy az aktuális közvéleménykutatási adatok kiélezett versenyt mutatnak a kormánypártok és a Tisza Párt között, és az ellenzéki párt pár héttel ezelőtt mutatta be nyugdíjasoknak szánt konkrét programját (azóta már ismert az ellenzéki párt adócsökkentési terve is). Már az ellenzéki párt programjáról szóló részletes cikkünkben rámutattunk arra, hogy a nyugdíjasoknak szóló bőkezű ígéretek fedezetének előteremtése nem magától értetődő, miközben a kiadások a bevezetés pillanatától kezdve nagyban megterhelnék a költségvetést, vagyis jelentősen romolhat a költségvetés és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága is.

Korábban arra is felhívtuk a figyelmet, hogya 2026-os tavaszi parlamenti választások előtti ígéretcunami már nem csak hogy elkezdődött, hanem fel is pörgött, Lázár János és Orbán Viktor bejelentése is ennek a folyamatnak egy lényeges állomása lehet. Emlékezetes, a kormánypártok kezdték el a parlamenti választások előtti költekezést, ígérgetést (Otthon Start program, nyugdíjasok élelmiszer-utalványa, szja-mentesség az anyáknak, csed-gyes adómentessége, közalkalmazottak lakhatási támogatása, kormánytisztviselői béremelések, beígért szocho-csökkentés, extra kkv-támogatások), a népszerűségjavítás céljából, ám a mostani bejelentéssel a lehetséges költségvetési kiköltekezés is szintet lépett.

Az eddig ismertetett kormányzati lépések jellemzően a felmenő rendszerű költekezés (szakaszosan alkalmazott szja-mentesség az anyáknak, a 3%-os Otthon Start program keretében felépülő hitelállomány stb.) miatt nem okoznak durva költségvetési fejreállást azonnal, egy része a kiadásoknak idővel ki is nőhető, "csak" a büdzsében rejlő mozgásteret korlátozza. Ez a mostani bejelentés viszont teljesen "helikopterpénznek" tekinthető, jelentős költségvetési hatással. Ezért sem mindegy a bevezetésének módja, és a beépülésének módszere.

^{A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images}

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán