Feljelentést tett az MNB: súlyos visszaélések gyanúja a 81 milliárdos székházfelújításnál

A Magyar Nemzeti Bank feljelentést tett a Szabadság téri székház felújításával összefüggésben felmerült hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.

A feljelentés alapjául a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának felkérése alapján készített szakértői jelentés szolgál, amely a székház felújítását jogi, műszaki, műemléki és építésgazdasági szakértők bevonásával vizsgálta. A szakértői jelentés emellett azt is rögzíti, hogy a Magyar Nemzeti Bankot vagyoni hátrány érte, amely alapján a Magyar Nemzeti Bank igazgatósága a rendelkezésre álló valamennyi jogi eszközt igénybe veszi a felmerült kár orvoslása érdekében,

- áll a közleményben.

Az ügy előzménye, hogy az MNB vizsgálatot indított saját, Szabadság téri székházának felújítása ügyében, miután kiderült, hogy a beruházás eredetileg tervezett költségei másfélszeresére, 81 milliárd forintra emelkedtek. Az új vezetés által megrendelt szakértői jelentés szerint a munkálatok során több súlyos szabálytalanság is történhetett.

A projektet a Raw Development Kft. végezte, amelyet korábban nem közbeszerzésen választottak ki, és a cégnek nem volt ismert tapasztalata hasonló, műemléki épületfelújításokban. A vállalat vezetője, Somlai Bálint, aki a volt jegybankelnök Matolcsy György fiának barátja, azt nyilatkozta korábban, hogy már csak apró garanciális javítások maradtak hátra. Az MNB viszont azt állítja, hogy ezeket nem teljesítették határidőre, ezért a bank most több milliárd forintos bankgaranciát érvényesít.

A felújítás 2021-ben indult, és az új, Varga Mihály vezette jegybanki vezetés idén tavasszal már kész épületet vett át. A munkálatok alatt azonban az Állami Számvevőszék is vizsgálta az MNB gazdálkodását, és komoly hiányosságokat talált különösen az ingatlanberuházások és a pénzügyi ellenőrzések terén. A szakértői jelentés szerint az MNB székházának felújítási költségei jóval magasabbra nőttek, mint például a hasonló időben megújított Pénzügyminisztériumé, ott mindössze 1,7 millió forintba került egy négyzetméter, míg az MNB-nél 4 millióba.

Idén márciusban hozta nyilvánosságra a jegybank és a Pallas Athéné alapítványok gazdálkodásával kapcsolatos jelentését az Állami Számvevőszék, ebben is kiemelt hangsúlyt kapott a jegybank székházának felújítása. Az ÁSZ szerint a beruházás költségei az eredeti tervekhez képest jelentősen nőttek, és a projekt lebonyolításával kapcsolatos döntések transzparenciája súlyosan sérült. A vizsgálat szerint az MNB igazgatósága bruttó 70 milliárd forintos költségkeretet határozott meg, miközben az előterjesztésben még bruttó 55 milliárd forintos összeg szerepelt, és nem tudtak olyan szakértői véleményt bemutatni, ami a magasabb összeget alátámasztotta volna. A vizsgálatot lezáró jelentés szerint az MNB ezzel kapcsolatban nem biztosította a megfelelő információáramlást a felügyelő szervek és a pénzügyminiszter felé sem, ami az ÁSZ szerint ellentétes volt a törvényi előírásokkal.

Az ÁSZ az ellenőrzés során kifogásolta, hogy az MNB-Ingatlan Kft. felügyelőbizottságának jogköreit szűkítették, így a nagy volumenű pénzügyi döntések felett gyakorlatilag nem volt hatékony ellenőrzés. A jegybank igazgatósága az ingatlanberuházásokkal kapcsolatos döntéseket gyakran gyorsított eljárásban, ülésen kívül hozta meg, ami szintén rontotta az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget.

Címlapkép forrása: Mark H. Milstein/Bloomberg via Getty Images