Órákon belül eldől a francia kormány sorsa

A mai napon szavazás lesz Párizsban: a Nemzeti Gyűlés két beadvány alapján is dönt majd arról, hogy megvonják-e a bizalmat a kevesebb mint egy hete alakult kormánytól. Jelenlegi tudásunk szerint az az esélyesebb, hogy Sebastien Lecornu miniszterelnök a nap végén is a helyén maradhat majd, miután kedden az ellenzék egy részének megnyerése érdekében bejelentette, hogy felfüggeszti a híres-hírhedt macroni nyugdíjreformot.

A kabinet ellen a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés és a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország is bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Az előző vezetés egy ilyen szavazásba bukott bele szeptemberben – akkor azonban a most említett erőkön kívül a szocialisták képviselői is a kormány leváltására szavaztak. A párt a nyugdíjreform felfüggesztésének híre után úgy nyilatkozott, hogy ezúttal nem fogják támogatni a kabinet megbuktatását.

Így "mindössze" 265 olyan képviselő van a Nemzetgyűlésben, akiknek a pártja bejelentette, hogy Lecornuék ellen szavaz majd – az eltávolításához 289 voksra lenne szükség.

Hatalmas a tét

A kormányfő azonban így sem dőlhet nyugodtan hátra, hiszen ha kellően sokan törik meg a pártfegyelmet a többség eléréséhez, akkor azonnal le kellene mondania neki és a minisztereinek is. Ez tovább mélyítené a válságot, és nem sok döntést hagyna Emmanuel Macron államfőnek, mint hogy időközi választásokat írjon ki. Az instabilitást mi sem mutatja jobban, mint hogy Lecornu először előző héten hétfőn, mindössze 26 nappal a kinevezését követően lemondott, majd pénteken Macron újra kinevezte, ma pedig rögtön két bizalmatlansági indítvánnyal kell szembenéznie. Ilyen környezetben nehezen elképzelhető, hogy egy új miniszterelnök megbízásával kezelni lehetne a káoszt.

A franciák régóta tartó politikai válsággal küzdenek. Macron 2024-ben váratlanul meghirdetett időközi választása óta a Nemzetgyűlés háromfelé szakadt: a szélsőjobboldalra, a baloldalra és a kormányzó jobbközépre – többsége azonban egyik blokknak sincsen. A közvetlen probléma, amibe az előző, Francois Bayrou vezette kormánynak is beletört a bicskája, az a 2026-os költségvetés kérdése. A közös pénzügyek rendezése elengedhetetlen lenne az országban, ahol az idei hiány várhatóan a GDP 5,4 százalékára rúg majd – jóval az EU által elfogadott 3 százalékos szint felett. Noha arról már kialakult a konszenzus, hogy szükséges a konszolidáció, arról nincsen egyetértés a politikai elit berkeiben, hogy hogyan vigyék végbe.

Feláldozták Macron hagyatékának egyik kulcselemét

A Szocialista Párt bármiféle költségvetésről való tárgyalás alapjául azt a feltételt szabta, hogy töröljék el Emmanuel Macron 2023-as nyugdíjreformját, amivel 62-ről fokozatosan 64 évre emelte volna a nyugdíjkorhatárt. A törvény mélységes felháborodást váltott ki a francia társadalomból, amit csak a Nemzetgyűlés megkerülésével sikerült elfogadtatni. Kedden Lecornu azt nyilatkozta, hogy "javasolni fogom a parlamentnek, hogy függesszük fel a 2023-as nyugdíjreformot az elnökválasztásig. 2028 januárjáig nem lesz emelés a nyugdíjkorhatárban."

A francia tőzsde fő indexe, a CAC 40 pozitívan reagált a hírre, ugrott aznap a benchmark. Mindez azzal függ össze, hogy a befektetők kedvezőbb fejleménynek értékelték, hogy nőtt az esélye a politikai válság lezárásának, és csak másodlagosnak tekintették, hogy rövid- és középtávon nőtt a költségvetésre nehezedő nyomás. A kötvénypiac is reagált, a 10 éves francia államkötvény hozama 7 bázispontot csökkenést követően egészen augusztus 15-e óta nem látott mélypontra, 3,39%-ra süllyedt. A hozamok csökkenése azt jelzi, hogy a befektetők ismét növekvő biztonságot látnak a francia adósságpiacon.

Boris Vallaud, a szocialisták parlamenti frakcióvezetője győzelemnek nevezte a reform felfüggesztését, ugyanakkor előre jelezte jelezte, hogy képviselői a parlamenti vita során megpróbálják majd átdolgozni "a jelenlegi formájában elviselhetetlen és elégtelen" költségvetést.

Így noha úgy néz ki, a mai napot túlélheti a kormány, a jövő évi büdzsé elfogadása még korántsem biztosított.

A bizalmatlansági indítványokról a vita várhatóan 2,5 órán keresztül tart majd, míg a szavazás fél órát vehet igénybe a Les Echos szerint, ami alapján már délben lehet eredményekre számítani.

Az első, baloldal által benyújtott bizalmatlansági indítványról való szavazás már le is zajlott,

de nem sikerült többséget szereznie: 271-en támogatták a szükséges 289 helyett. Nemsokára döntenek majd a Nemzeti Tömörülés beterjesztéséről is.

A további fejleményeket az alábbi cikkünkben követhetik:

Címlapkép forrása: Victor LOCHON/Gamma-Rapho via Getty Images