Túlélte a vihart a francia kormány, de a neheze még most jön

A Nemzetgyűlés reggel 9-től tárgyalta a bizalmatlanság indítványokat. A várakozás az volt, hogy nem születik meg majd a kormány megbuktatásához szükséges 289 voks. Ez így is történt:

• A szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország indítványa 271 képviselő támogatását szerezte meg, ami némileg magasabb volt az előzetes számításoknál,
• míg a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés beterjesztése csupán 144 támogatóig jutott, mivel a szélsőbal nem csatlakozott hozzá.

Ezzel sikerült elkerülni, hogy Lecornunak és a minisztereinek is le kelljen mondania és időközi választásokat kelljen tartani.

A túlélésben fontos szerepe volt a kormányfő keddi bejelentésének, hogy felfüggeszti Macron vitatott 2023-as nyugdíjreformját, amivel fokozatosan 64 évre emelték volna a nyugdíjkorhatárt. A Szocialista Párt ugyanis bármiféle költségvetésről való tárgyalás alapjául az a feltételt szabta, hogy a reformnak mennie kell. Lecornu azt nyilatkozta, hogy "javasolni fogom a parlamentnek, hogy függesszük fel a 2023-as nyugdíjreformot az elnökválasztásig. 2028 januárjáig nem lesz emelés a nyugdíjkorhatárban."

Boris Vallaud, a szocialisták parlamenti frakcióvezetője győzelemnek nevezte a reform felfüggesztését, ugyanakkor előre jelezte jelezte, hogy képviselői a parlamenti vita során megpróbálják majd átdolgozni "a jelenlegi formájában elviselhetetlen és elégtelen" költségvetést.

Ez is mutatja, hogy a mai siker ellenére a francia kormányfő továbbra sem dőlhet hátra, hiszen nehéz költségvetési tárgyalások elé kell néznie, és még korántsem garantált, hogy sikerült tető alá hoznia egy megállapodást.

Régóta tartó krízis

A mai nap fejleményei egy régóta tartó politikai válságba hoznak némi megnyugvást. Macron 2024-ben váratlanul meghirdetett időközi választása óta ugyanis a Nemzetgyűlés háromfelé szakadt: a szélsőjobboldalra, a baloldalra és a kormányzó jobbközépre – többsége azonban egyik blokknak sincsen. A közvetlen probléma, amibe az előző, Francois Bayrou vezette kormánynak is beletört a bicskája, az a 2026-os költségvetés kérdése. A közös pénzügyek rendezése elengedhetetlen lenne az országban, ahol az idei hiány várhatóan a GDP 5,4 százalékára rúg majd – jóval az EU által elfogadott 3 százalékos szint felett. Noha arról már kialakult a konszenzus, hogy szükséges a konszolidáció, arról nincsen egyetértés a politikai elit berkeiben, hogy hogyan vigyék végbe.

A szocialisták most arra szeretnék használni az erős tárgyalópozíciójukat, hogy minél több javaslatuk kerüljön bele a büdzsébe. Így újra az asztalra kerülhet a korábban a kormányfő által már elutasított Zucman-adó ötlete is. A Gabriel Zucman közgazdászról elnevezett vagyonadó lényege, hogy a legalább 100 millió euró vagyonnal rendelkező háztartások évente az eszközeik 2 százalékának megfelelő összeget fizessenek be az államkasszába. A "gazdagok megadóztatása" azonban önmagában biztosan nem lesz elég a költségvetés kiigazításához. Ahogy szerdán a francia jegybankelnök is figyelmeztett,

a megoldás nagy része a kiadási oldalon található.

A következő hónapokban fog eldőlni, hogy ezt a megoldást sikerül-e megtalálni, vagy a kormány által elnyert bizalom csak ideiglenesnek bizonyul majd.

Címlapkép forrása: Li Yang/China News Service/VCG via Getty Images