Extrém gyorsasággal öregszik el Európa és Magyarország

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az első részben fölvillantott fejlemények ellenére még mindig arra építjük a nyugdíjas jövőt, hogy az aktív korú járulékfizetők zokszó nélkül fedezik majd az idősek járandóságát, miközben teljes nyugalommal arra számítanak, hogy a gyerekek nemzedéke felnővén ugyanezt a szívességet megteszi majd nekik is.

A nemzedékek közötti bizalom erős hajtóanyaga egy évszázadon át német precizitással működtette ezt az eredendően bismarcki rendszert, csakhogy mára e bizalom alapja megroskadt, így a paradigma egyre inkább elavulni látszik.

Az eltartási teher nő

A helyzetet leginkább az aktív dolgozókra nehezedő eltartási teher bemutatása jellemezheti. A statisztika négyféle fő mérőszámot alkalmaz az eltartási teher méréséhez:

• Teljes eltartottsági ráta (total age dependency ratio), amely azt mutatja meg, hogy a gyermekkorú (0–14 éves) népesség száma és az idős (65 éves és annál idősebb) népesség száma együttesen hogyan aránylik az aktív korú (15–64 éves) népesség számához.
• Gyermeknépesség eltartottsági rátája (young-age dependency ratio), amely azt mutatja meg, hogy a gyermekkorú (0–14 éves) népesség létszáma hogyan aránylik az aktív korú (15–64 éves) népesség létszámához.
• Idős népesség eltartottsági rátája (old-age dependency ratio), amely azt mutatja meg, hogy az idős (65 éves és annál idősebb) népesség létszáma hogyan aránylik az aktív korú (15–64 éves) népesség létszámához.
• Az öregedési index (ageing index) pedig azt mutatja meg, hogy az idős (65 éves és annál idősebb) népesség létszáma hogyan aránylik a gyermekkorú (0–14 éves) népesség létszámához.

Teljes eltartottsági ráta

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint a teljes eltartottsági ráta az EU átlagában 56,8%. Ez azt a viszonyt fejezi ki, ahogyan

• az EU teljes népességének 14,6%-át kitevő gyermekkorú népesség
• és 21,6%-át kitevő idős népesség létszáma
• aránylik a teljes népesség 63,8%-át  kitevő aktív korú népességhez.

Magyarországon a teljes eltartottsági ráta 2,6 százalékpontal alacsonyabb, 54,2%.

Ez azt a viszonyt fejezi ki, ahogyan a teljes magyar népesség 14,5%-át kitevő gyermekkorú népesség és 20,8%-át kitevő idős népesség létszáma aránylik a teljes magyar népesség 64,9%-át kitevő aktív korú népességhez. E mutató szerint Magyarországon közel két aktív korúnak kell egy nem aktív korú ellátásának fedezetét megteremtenie.

Gyermeknépesség eltartottsági rátája

Az Eurostat jelentése szerint a gyermeknépesség eltartottsági rátája az EU átlagában 22,9%.Ez azt a viszonyt fejezi ki, ahogyan az EU teljes népességének 14,6%-át kitevő gyermekkorú népesség létszáma aránylik a teljes népesség 63,8%-át kitevő aktív korú népességhez.

A gyermeknépesség eltartottsági rátája Magyarországon az EU átlaggal közel megegyező érték, 22,3% (ahogyan a teljes magyar népesség 14,5%-át kitevő gyermekkorú népesség létszáma aránylik a teljes népesség 64,9%-át  kitevő aktív korú népességhez).

E mutató szerint Magyarországon több mint négy aktív korúnak kell egy gyermek ellátásának fedezetét megteremtenie.

Idős népesség eltartottsági rátája

Az Eurostat jelentése szerint az idős népesség eltartottsági rátája az EU átlagában 33,9% (ahogyan az EU teljes népességének 21,6%-át kitevő időskorú népesség létszáma aránylik a teljes népesség 63,8%-át  kitevő aktív korú népességhez).

Az időskorú népesség eltartottsági rátája Magyarországon az EU átlagnál 1,8 százalékponttal kisebb érték, 32,1% (ahogyan a teljes magyar népesség 20,8%-át kitevő időskorú népesség létszáma aránylik a teljes népesség 64,9%-át  kitevő aktív korú népességhez). E mutató szerint Magyarországon három aktív korúnak kell egy nyugdíjas ellátásának fedezetét megteremtenie.

Öregedési index

Az öregedési index drámai erővel fejezi ki, hogy az idősek létszáma egyre nagyobb mértékben meghaladja a gyermekek létszámát.

Az öregedési index átagértéke az EU-ban 147,9% (ahogyan a teljes EU népesség 21,6%-át kitevő időskorú népesség létszáma aránylik a 14,6%-ot kitevő gyermekkorú népességhez).

Magyarországon 4,5 százalékponttal kisebb ez a mutató, a mértéke 143,4% (ahogyan a teljes magyar népesség 20,8%-át kitevő időskorú népesség létszáma aránylik a 14,5%-ot kitevő gyermekkorú népességhez).

A fenti adatok átérezhetőségéhez érdemes áttekinteni az egyes korcsoportok létszámait is. 

• A gyermekek (0-14 évesek) az EU-ban 65,6 millióan, Magyarországon 1,392 millióan vannak.

• Az aktív korúak (25-64 évesek) az EU-ban 286,7 millióan, Magyarország 6,23 millióan vannak.

• Az idősek (65 éves és idősebb emberek) az EU-ban 97 millióan (ez tíz Magyarországnyi lakosság!), Magyarországon közel kétmillióan (1,997 millió) vannak.

Cikkem harmadik részében bemutatom, hogy valójában milyen súlyos nehézségek hárulnak a magyar dolgozók korosztályra.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images