IMF-vezető: itt az új gazdasági halálspirál, letolt nadrággal ér el minket a válság

A világgazdaság ma a 2000-es évek eleji dotcomlufihoz hasonló helyzetben van: túlzott technológiai optimizmus, magas értékeltségek és növekvő kockázat jellemzik a piacokat – mondja Pierre-Olivier Gourinchas, a Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza.

A mesterséges intelligencia körüli befektetési eufória szerinte könnyen túlhevüléshez vezethet, és egy korrekció esetén nemcsak a vállalati beruházások, hanem a fogyasztás is visszaeshet.

Az IMF ezért különösen figyelmeztet a pénzügyi stabilitás törékenységére, amelyet tovább súlyosbítanak a növekvő államadósságok és a geopolitikai feszültségek. Gourinchas úgy fogalmazott:

a legnagyobb veszélyt most nem a piacok, hanem a kereskedelmi háborúk jelentik, amelyekben nincsenek győztesek, csak relatív vesztesek.

A közgazdász szerint az Egyesült Államok ugyan rövid távon profitálhat az erős beruházásokból és a mesterséges intelligencia által hajtott növekedésből, de az importvámok és a geopolitikai szembenállás hosszabb távon visszafogják a gazdaságot. Az IMF friss előrejelzése alapján az amerikai GDP bővülése továbbra is elmarad a tavalyi várakozásoktól, miközben az alapinfláció tartósan 3 százalék felett marad.

Gourinchas arra figyelmeztetett, hogy a vámháborúk végső soron minden fél gazdasági pozícióját gyengítik – az USA, Kína és Európa egyaránt veszít.

Kína például a jüan leértékelésével próbálja ellensúlyozni az amerikai tarifák hatását, ami ugyan segíti az exportot, de tovább növeli a nemzetközi feszültségeket. Az IMF azonban nem látja bizonyítottnak, hogy Peking tudatos valutamanipulációt folytatna.

Gourinchas párhuzamot vont az 1990-es évek végének technológiai lufija és a jelenlegi AI-őrület között.

Bár a helyzet valamivel stabilabb – elsősorban azért, mert ma nagyvállalatok, nem pedig startupok vezetik az innovációt, és kevesebb a külső finanszírozás –, a kockázatok szerinte egyértelműek

– mondta a Handelsblattnak a szakértő.

Az aranyárak rekordszintű emelkedése is a bizonytalanság jele: a befektetők és a jegybankok egyre inkább menedékeszközként tekintenek a nemesfémre, ami a korlátozott kínálat miatt további áremelkedést hozhat. Gourinchas ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pénzügyi pánik elkerülhető, ha a kormányok és a jegybankok megtartják a fegyelmet, és nem engedik, hogy a rövid távú politikai szempontok befolyásolják a monetáris döntéshozatalt.

A költségvetési fegyelem hiánya a másik fő kockázat, amit az IMF kiemelt.

A járvány és az energiaválság idején a legtöbb fejlett gazdaság jelentősen megemelte az államadósságát, ami akkor indokolt volt, de mostanra vissza kellene építeni a fiskális tartalékokat. Gourinchas szerint a „könnyű pénz” korszaka véget ért: a kamatok ismét magasabbak a növekedési ütemnél, így az országok többsége nem képes elegendő költségvetési többletet előállítani az adósság stabilizálására. Ez egy veszélyes visszacsatolási spirálhoz vezethet, amelyben a növekvő kamatköltségek, a piaci bizalom romlása és a finanszírozási nehézségek egymást erősítik.

Az IMF főközgazdásza szerint ha a kormányok most nem lépnek, a következő válságban nem lesz pénzügyi mozgásterük.

A német gazdaság kapcsán Gourinchas a fegyelmezett, célzott állami beruházásokat üdvözölte, különösen az infrastruktúra és az energiaellátás modernizálásában. Úgy látja, Németország a recesszió után jogosan használja fel az új adósságot növekedésösztönző beruházásokra, de hosszú távon csak akkor őrizheti meg európai stabilizációs szerepét, ha a munkaerőpiaci reformokat is végrehajtja.

Az IMF szerint a német gazdaság strukturális gyengesége – a magas energiaárak, a munkaerőhiány és a demográfiai nyomás – tartósan fékezi a potenciális növekedést. A társadalom elöregedése miatt a foglalkoztatás bővítése és a családbarát politikák erősítése kulcsfontosságú lenne.

Végül Gourinchas a jegybanki függetlenség megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, különösen Donald Trump újbóli nyomásgyakorlása fényében az amerikai Fed felé. Figyelmeztetett: ha a politikai vezetők beavatkoznak a kamatpolitikába, az aláássa a piacok bizalmát, növeli az inflációs várakozásokat és hosszú távon destabilizálja a gazdaságot. „Amikor a kormányok megkérdőjelezik a jegybankok függetlenségét, valójában maguk alatt vágják a fát” – fogalmazott. Az IMF ezért arra inti a világ döntéshozóit, hogy a jelenlegi, kockázatokkal teli időszakban ne politikai eszközként, hanem a gazdasági stabilitás pilléreként tekintsenek a monetáris politikára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images