Leminősítette Franciaországot az S&P!

A hitelminősítő az adóssághoz rendelt kilátást „negatívról” „stabilra” módosította, mondván, hogy a növekvő államadósságot és a költségvetési konszolidáció ütemével kapcsolatos gyenge politikai konszenzust ellensúlyozza Franciaország hitelképességének erősségei.

A hitelminősítő egyik legfontosabb üzenete a péntek este megjelent közleményében:

a politikai instabilitás akadályozza a francia államháztartás konszolidációjának előrehaladását.

A kellemetlen hitelminősítői lépés minden bizonnyal az országban hónapok óta uralkodó politikai káosszal függ össze. A mostani bejelentés azért is érdekes, mert a politikai instabilitás közepette épp a héten érkezett pozitív fejlemény, több bizalmatlansági indítványt is túlélt a parlamentben Sebastien Lecornu miniszterelnök (címlapképünkön) kormánya.

Ronthatja a hitelminősítő a Franciaországra vonatkozó besorolást, ha a költségvetési helyzet az előrejelzésüket meghaladó mértékben romlik, vagy ha a gazdasági növekedési kilátások jelentősen romlanak. Javíthatja viszont a besorolást, ha Franciaország költségvetési hiánya az általuk előrejelzettnél sokkal gyorsabban csökken, és a gazdasági növekedés felgyorsul, ami támogatja a nettó államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkenését.

Miért döntött így a hitelminősítő?

Az elemzők részletesen elmagyarázzák döntésük hátterét.

Október 14-én az újonnan kinevezett miniszterelnök, Sébastien Lecornu benyújtotta a 2026-os költségvetési javaslatot a nemzetgyűlésnek. A parlamentnek december 23-ig kell megvitatnia és módosítania a jogszabályt. A költségvetés év végéig történő elfogadása segítene tisztázni, hogyan fogja Franciaország kezelni növekvő adósságterheit, amely az előrejelzések szerint 2028-ban a GDP 121%-át teszi ki, szemben a 2024 végi 112%-kal. Mindazonáltal véleményünk szerint a 2027-es elnökválasztás előtt továbbra is nagy a bizonytalanság az államháztartással kapcsolatban. Ennek egyik példája az új kormány azon döntése, hogy felfüggeszti a francia nyugdíjreform mérföldkőnek számító, eredetileg 2023-ban törvénybe iktatott reformját - fogalmaznak.

Arra számítunk, hogy a politikai bizonytalanság hatással lesz a francia gazdaságra, mivel visszafogja a beruházási tevékenységet és a magánfogyasztást, és ezáltal a gazdasági növekedést. Az S&P Global Ratings az idei évre 0,7%-os reálgazdasági növekedést prognosztizál, 2026-ban pedig visszafogott fellendülést, mivel a fogyasztók és a vállalkozások többet takarékoskodnak és kevesebbet költenek az esetleges adóemelések előtt. Növekedési előrejelzésünk további kockázatai jelentősek, különösen annak lehetősége miatt, hogy a magasabb állami hitelfelvételi költségek átgyűrűzhetnek a francia gazdaság többi részének finanszírozási költségeibe - vetítik előre a hitelminősítőnél, amely hozzáteszi: a kormány jó úton halad afelé, hogy teljesítse a 2025-re kitűzött, a GDP 5,4%-át kitevő államháztartási hiánycélt. A 2026-os költségvetési tervezet módosításának valószínűségét tükrözve azonban arra számítunk, hogy a hiány a következő három évben is magas marad - teszik hozzá.

Franciaországra vonatkozó államadós-besorolásainkat továbbra is az ország jómódú és kiegyensúlyozott gazdasága, a magas magánmegtakarítások, a nagy és likvid pénzügyi szektor, valamint az euroövezeti tagság támasztja alá - írták.

Az S&P szerint Franciaország az V. Köztársaság 1958-as megalapítása óta a legsúlyosabb politikai instabilitást éli át. Emmanuel Macron elnök 2022 májusa óta két parlamenttel és a politikai széttagoltság fokozódásával küzdött, ami három év alatt hat miniszterelnök lecserélődéséhez vezetett - emlékeztetnek.

Ez azért példátlan, mert a törvényhozási választások kétfordulós többségi szavazási rendszerét úgy alakították ki, hogy az első fordulóban a kisebb pártok kizárásával, a másodikban pedig a stratégiai szavazás ösztönzésével a nagy, stabil többségnek kedvezzen. Ráadásul még ha ki is írnának előrehozott parlamenti választásokat, és azok egyértelmű többséget eredményeznének a Nemzetgyűlésben, akkor sincs garancia arra, hogy ez egyengetné a középtávú költségvetési konszolidációs terv vagy a gazdasági reformok hiteles végrehajtásának útját. A 2027-es elnökválasztás közelsége kétségessé teszi, hogy egy ilyen stratégiát következetesen végre lehetne-e hajtani - vagy hogy Franciaország reálisan elérheti-e a GDP 3%-ának megfelelő költségvetési hiánycélt 2029-re - fejtik ki a hitelminősítő elemzői.

A költségvetési konszolidációs terv átláthatatlansága a francia gazdasági növekedésre nehezedik.

Így reagált az euró

A leminősítés hírére mérsékelten tovább gyengült az euró. Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a pénteki kereskedésben végig eladói nyomás alatt állt a közös európai fizetőeszköz, miután a befektetők a biztonságos menedéknek számító eszközöket keresték, mint a dollár, vagy a svájci frank.

EUR/USD árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Felpörgött a belpolitikai válság

Emlékezetes, október 6-án Sébastien Lecornu miniszterelnök benyújtotta előző kormánya lemondását, amelyet Emmanuel Macron elnök elfogadott. Október 10-én Macron váratlanul újra kinevezte Lecornut, aki október 12-én új kabinetet hirdetett meg a költségvetés elfogadtatása érdekében. Október 16-án a Nemzetgyűlésben a kormány két bizalmatlansági indítványt túlélt – részben azért, mert a szocialistáknak tett engedmények között szerepelt a vitatott nyugdíjreform halasztása. Összességében a hónap eddig Lecornu villámlemondásáról és visszatéréséről, egy új – továbbra is kisebbségi – kormány felállításáról, szoros bizalmi szavazásokról és a 2026-os költségvetés körüli feszült egyeztetésekről szólt.

Címlapkép: Sébastien Lecornu francia miniszterelnök beszédet mond a Nemzetgyűlés ülésésén a kormánya ellen benyújtott kettős bizalmatlansági indítványról tartandó szavazás előtt Párizsban 2025. október 16-án. Forrása: MTI/EPA/Yoan Valat