Nyári hűtésből téli fűtés: berobbant a klímapiac

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A klímaforradalom okai

A magyar háztartások energiastratégiáját 2022 óta gyökeresen alakította át az energiaválság. A rezsitámogatási rendszer átalakítása miatt a földgáz ára a meghatározott fogyasztási szint felett a hétszeresére nőtt, ami sok család költségvetését teljesen felborította. Ehhez társult az infláció és az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság, ami az energiaellátást is kockázatossá tette.

Ezek a tényezők oda vezettek, hogy a magyar lakosság tömegesen kezdett alternatív fűtési megoldások után nézni. Az EU közben saját klímacéljaival – 2030-ra 55%-os kibocsátáscsökkentés, 2050-re karbonsemlegesség – szintén ösztönzi a tagállamokat az energiahatékonysági beruházásokra.

Nem véletlen, hogy 2022-ben történelmi csúcsra futott a klímaberendezések iránti kereslet, 2023-ban és 2024-ben pedig újabb hullámokban alakult ki készlethiány. Az EU-n kívüli országokból érkező klímaberendezés-importra vonatkozó statisztikák szerint a 2014-es évi 10 millió eurós behozatal 2022-re 146 millió euróra ugrott.

A fenti adatok nem tartalmazzák az EU-n belüli importot/exportot, így azt sem, ha egy EU-n kívüli országból más EU-tagországba érkezik először az adott termék, és majd onnan Magyarországra. Ezek az adatok így nem pontosan mutatják a magyar piac méretét, de jól érzékeltetik a trendeket. 

Továbbá jó közelítéssel kijelenthetjük, hogy mivel ezek az adatok nyers vámolási értékek, a magyar piac nettó (ÁFA nélküli) értékesítési áron számított mérete kb. ezeknek az összegeknek a duplája. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vámolási adatok nem tükrözik a raktározási időt és a forgási sebességet, így a tényleges piacra jutás trendje eltér a grafikonon olvasható importtrendektől.

Nyári hűtésből téli fűtés

A klímatechnológia fejlődése tette lehetővé, hogy a berendezések mára ne csak nyári luxuscikként, hanem téli fűtési alternatívaként is megállják a helyüket. Az inverteres split klímák ugyanis levegő-levegő hőszivattyúként működnek: 1 kWh villamos energiából 3-5 kWh hőenergiát képesek előállítani. Ez messze meghaladja a gázkazánok hatásfokát, és összehasonlíthatatlanul jobb, mint az egyszerű elektromos fűtőtestek 1:1 aránya.

A korszerű klímák ráadásul -15 °C-ig stabilan működnek, a speciálisan fűtésre optimalizált modellek pedig akár -25 °C-ig is. Ez megcáfolja azt a tévhitet, hogy a klíma csak kiegészítő fűtésnek jó. Egy jól szigetelt, közepes méretű lakás vagy családi ház teljes hőigénye fedezhető ilyen berendezésekkel.

A H-tarifa – a fűtési szezonra biztosított kedvezményes árú villamos energia – tovább fokozza a megtakarítást.

Egy átlagos családi ház éves gázfogyasztása 1500 m³, ami 1,5 millió forintos kiadást jelenthet. Ugyanez a fűtési igény korszerű, H-tarifás klímával 300 ezer forintból is megoldható.

Az elmúlt években az építőipar volumene visszaesett, mivel a bizonytalan gazdasági környezetben sok család elhalasztotta az új lakás építését vagy vásárlását. Ugyanakkor a klímapiac robbanásszerű növekedést mutatott. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a fogyasztók inkább a meglévő otthonaikat korszerűsítik. A klíma telepítése relatíve alacsony költségű beruházás, amely azonnali megtérülést hoz a rezsiben, és javítja az energetikai besorolást is.

Az energetikai tanúsítvány szerepe

2023. november 1-jétől minden ingatlanhirdetésben kötelező feltüntetni az energetikai tanúsítvány besorolását. Ez alapjaiban változtatta meg a lakáspiac működését: a vevők tudatosan keresik a jobb energetikai kategóriájú otthonokat, a gyengébb besorolású lakások pedig csak árengedménnyel kelnek el.

Egy korszerű klíma telepítése nemcsak a rezsit csökkenti, hanem javíthatja a tanúsítvány besorolását is. Példaként említhető, hogy

egy 50 m²-es téglalakás havi rezsije a telepítés előtt 30 ezer forint lehetett, utána viszont 18 ezer forintra esik vissza.

A tanúsítványban ez a „G” kategóriából az „F”-be való elmozdulást jelenti, ami 5-10%-os értéknövekedést eredményezhet. Az energetikai tanúsítvány tehát nem „papír”, hanem döntéstámogató eszköz: megmutatja, hol érdemes beavatkozni, és mennyit érhet a korszerűsítés a piacon.

Finanszírozás és támogatások

A lakossági klímatelepítések elterjedésében kulcsszerepe van az állami ösztönzőknek és a kedvezményes hiteleknek. 2025-ben a következő konstrukciók érhetők el:

• 3%-os támogatott lakáshitel – korszerűsítésre és energiahatékonysági felújításokra,
• Otthonfelújítási Program – akár 3 millió forint, a költségek 50%-áig,
• Magyar Fűtésmegújítási Program – klímánként 100 ezer forint, több beltéri egység esetén akár 400 ezer forint,
• Vidéki otthonfelújítási támogatások – bizonyos térségekben akár 6 millió forintos keret.

A klímás fűtéskorszerűsítésben résztvevő ingatlanok típusai

A támogatásokkal kombinálva egy 300 ezer forintos készülék akár 200 ezer forintból is beszerelhető, miközben évente 100 ezer forint körüli megtakarítást hoz. Ez azt jelenti, hogy a megtérülési idő 2–3 évre rövidülhet.

Fogyasztói motivációk

A vásárlói döntések hátterében több szempont áll:

• Komfort és hűtés: a 2022–2023-as hőhullámok után a nyári hűtés alapvető igénnyé vált.
• Rezsicsökkentés és fűtéskiváltás: a gázárak sokkoló emelkedése után sok család elsődleges motivációja a klíma téli használata.
• Fenntarthatóság: egyre többen választanak környezettudatos megoldásokat, különösen, ha a klíma napelemmel kombinálható.

Egy lakossági felmérés szerint a klímavásárlók

• 60%-a elsősorban nyári hűtésre,
• 30%-a rezsicsökkentés céljából,
• 10%-a pedig környezetvédelmi okokból dönt a beruházás mellett.

Összegzésként tehát megállapítható, hogy

a klíma ma már nem luxuscikk, hanem a háztartási energiaátállás központi eleme, a jövő alapmegoldása. Egyszerre szolgálja a rezsicsökkentést, a komfortot, az energiafüggetlenséget és az ingatlanérték-növekedést.

A 3%-os hitelek, az állami támogatások és a gyors megtérülés révén a korszerű klímák telepítése széles kör számára elérhető. Az ingatlanpiacon már ma is versenyelőnyt jelent a klíma, a következő években pedig alapkövetelménnyé válhat. A magyar lakosság számára a klímatechnika így nemcsak megoldás a jelenlegi energiaválságra, hanem befektetés a hosszú távú biztonságba és fenntarthatóságba.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ